A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-06 / 49. szám
Természetgyógyász vagy csontkovács? Ezt kérdeztem Farkas Jánostól, az érsekújvári kórház munkatársától, aki már messze földön híres tudományáról, képességeiről. Akár Pozsonyban, Nyitrán, Érsekújváron vagy a bellegi-szencsei (Podhájska) fürdőben rendel, tömegek állnak az ajtaja előtt. — Én azt mondom, mindkettő egyszerre. Csontkovácsként ugyanis helyre teszem az elmozdult csigolyákat, a gerincet, amelyek mind-mind a migrén, a fejfájás kialakulásában ludasak, természetgyógyászként pedig a természetes gyógymódokat, a gyógyfüveket,, a pakolásokat, a vizes kúrákat ajánlom. Óriási szerencsém, hogy nekem van időm a betegekre, kedvtelésből gyógyítok, sokszor előbb a lelket. Nem is hinné, mennyire óhajtják az emberek, hogy akihez bajukkal fordulnak, elbeszélgessen velük. így sokszor többet mondanak el önmagukról, hátterükről, mint a panaszaikról, pedig mindezek összefüggnek. Én azt tartom, először a lelket, a bensőt, a pszichét kell megismerni, utána már könnyebb gyógymódot ajánlani — magyarázta. Farkas János régóta foglalkozik gyógyítással, holott nem képzett orvos. Húsz éve került az érsekújvári kórházba, először karbantartóként, majd ápolóként dolgozott. A pici korától benne szunnyadó képességek, a falujából, Komjátiból hozott gyógyfűismeret, erős, emberfeletti akarata ekkor mutatkozott meg igazán. Ekkor győződtek meg adottságairól a kórház orvosai is, így megengedték neki, hogy hetente háromszor magánrendelést tartson. Kifinomult érzékkel mindkét fél felismerte, hogy szükségük van egymásra. Egyik felet sem zárták ki, a természetgyógyász az orvost, az orvos a természetgyógyászt. Együtt, egymást segítve dolgoztak és dolgoznak ma is. — Nem tartom magam mindenhatónak, és nem állítom, hogy a világ valamennyi baját megoldja a természetgyógyász. Gyógyítom, mégpedig sikeresen a migrént, a gerincbántalmakat. Gyógymódot javaslok a beteges izzadásra, a rendszertelen menstruációra, a különféle nőgyógyászati panaszokra, a meddőségre, az epe- és májbajra, az asztmára, a hasnyálmirigy rendellenességeire, az ekcémára és bizonyos bőrbajokra. Amin nem tudok segíteni, nyíltan megmondom, orvoshoz küldöm a beteget. Azonban vallom és nagyon szilárdan kiállók amellett, hogy feleslegesen ne műtsük az embert, a kés legyen az utolsó, elkerülhetetlen megoldási— szögezte le. És ugyanígy ellene van a mértéktelen gyógyszeradagolásnak és fogyasztásnak. Ahogy Mária Treben, a cseh származású osztrák természetgyógyász írja, "a természet isten patikája”, amelyben minden bajra megvan az orvosság, mégpedig természetes formában, ezeket kell tehát elsősorban alkalmazni. A gyógynövényben levő hatóanyag molekulája ugyanis sokkal kisebb, gyorsabban, nagyobb mennyiségben szívódik fel a vérbe, nem terheli a vesét és nem kapcsolódik hozzá káros, mellékhatást kiváltó vegyület, mint az orvosságokban. Majd általános szabályokat sorolt, ilyen például, hogy egyféle gyógynövónyteát nagyon hosszú ideig ne fogyasszunk, hanem igyunk minél többféle fűből főzött vagy forrázott teát. Rengeteg hasznos könyv, kiadvány jelent meg az utóbbi időben, különösen Magyarországon, amelyek támpontot adnak ahhoz, hogy mi mire használható, főzve, forrázva, keverékként, kivonatként, önmagában vagy fürdőként a leghatásosabb. — És ki gyógyítja a természetgyógyászt? — kérdeztem. — Hála a gyógyteáknak, különösebb bajban nem szenvedek. De a napi hajsza, az egyre több elfoglaltság engem is kifáraszt. Olyankor mezei zsurlóteát fogyasztok, s esténként a fürdővizembe is ennek a kivonatát öntöm. Felfrissít, erőt ad, rendben tartja a vesét, amelyre a férfiak oly érzékenyek — válaszolta. Szüksége is van az erejére, hiszen pácienseinek száma egyre több. Egyre többen bíznak benne, mert istenadta erejének, képességeinek jótékony hatásáról meggyőződtek. Emberségéről, türelméről ugyancsak, amely akkor sem hagyja el, ha ajtaja előtt késő estig sorakoznak a betegek. B. M. publikum pulzusa A A Ruhr Egyetem (Bochum) pszichológusai több mint hetven kísérleti személyen azt vizsgálták, hogyan reagálnak a "Carmen" filmre vett drámai jeleneteire. A megfigyelt személyek EKG-görbéiből, árveréséből, légzósritmusából és bőrellenállásábó! nemektől függő különbségeket állapítottak meg a film vetítésének hatására. A felsorolt fiziológiai jellemzők és az ugyancsak elvégzett személyiségtesztek eredményeinek az összehasonlításából kiderült, hogy azok a kísérleti személyek, akik a vetítés alatt erős testi reakciókat mutattak, nagymértékben azonosultak a cselekménnyel, és a tesztnél az opera történései és saját aktuális élethelyzetük között határozott összefüggéseket véltek fölfedezni. Az átélés és a saját helyzetre való kivetítés sokkal kifejezettebben nyilvánult meg a nőknél, mint a férfiaknál. Másrészről viszont a pszichológiai tesztek arról tanúskodtak, hogy a férfiak a film cselekményét fokozódó agresszivitással követték, s némelyikükre valósággal katartíkusan hatottak az erőszakos jelenetek. 20 A HÉT