A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-29 / 48. szám

Kő kövön... Rom a cukorsüvegen Mintha cukorsüveg tetején állna, úgy fest messziről a dombtetőn az ég felé törő Dobronya vára. Ez a mai falmaradvány már nem adhat bizonyosság­gal eligazítást arról, vajon milyen eséllyel állt, állhatott ellen az ostromlónak. Való­színű, hogy lentről, a domb tövéből lőni, ágyúzni a várat és lakóit kényelmesebb és egyszerűbb feladat lehetett, mint mondjuk rohammal be­venni. Mert rövid, de mere­dek az út a tetőig. A vitézek kényelmesebbjeit még a tud­valevőleg kellemesebb fel­adattól, mondjuk a várkis­asszony szívéért való harctól (és az ezzel járó hegymá­szástól) is elriaszthatta a me­redély. Szóval: nem volt egy­szerű dolog megostromolni Dobronyát. A mai látogató Zólyomból indulva előbb Dobróváralja (Podzámőok) települést és a várat pillanthatja meg, s csak néhány kilométer megtétele után következik a falu, Dobrá Niva (Dobronya). A várat IV. Béla király építtette, valamikor a XIII. század közepén. Gyakran változtak a tulajdonosok, volt a vár és környéke a zólyomi várispánságé is, de időről időre visszatért a király tulaj­donába. Aki kíváncsi a XVIII. szá­zad vége óta csak egyre romló állapotú, omladozó várra — most még felkeres­heti. Aki pedig az egykori falak köveit is látni óhajtja, azokat a környező házakba beépítve találhatja meg... A vár autóval, busszal könnyen megközelíthető, sőt, vasúti megállója is van Dobróváral­ja településnek. (görföl)

Next

/
Thumbnails
Contents