A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-29 / 48. szám
A törpekirály epreskertje Egyszer a törpekirály csikorgó hidegben baktatott hazafelé. Fújt a szól, porzott a hó, még a farkasok is dideregtek. Éppen egy faluba érkezett, mikor beesteiedetl De bizony messze volt még odáig, ahol a törpekirály lakott! Azt gondolta hát, hogy bezörget valahová, és szállást kér éjszakára. Látott is egy szép tomácos házat, az ablaka úgy világított a sötétben, mintha a nap sütne odabent. A gazdag ember lakott itt, aki egyszerre három lámpást égetett, mert egy nem volt elég neki. A törpekirály odament a fényes ablakhoz, és bekocogott. A gazdag ember lánya jött ki ajtót nyitni — de mikor megtudta, hogy mi járatban van az idegen, egyből kiadta az útját. Becsapta az ajtót. Mit tehetett a törpekirály: tovább-baktatott a csikorgó hidegben. Amikor á falu végére ért, látott egy kis szalmakontyos házat, az ablakán gyenge fény szűrődött ki. A szegény ember lakott itt, s csak egy öreg gyertya pislogott odabent. A törpekirály itt is bekocogott. A szegény ember lánya nyitott ajtót — s mikor megtudta, hogy mi járatban van az idegen, mindjárt bevezette, meleg tejjel kínálta, s a kemencepadkán fekhelyet készített neki. Mikor a törpekirály lefeküdt, csak ennyit mondott — Lányom, holnap reggel gyere ki a hegyek közé, a vasajtót keresd meg, ott leszek! Amikor megvirradt, a törpekirálynak hűlt helye volt a kemencepadkán. A lány mindjárt kosarat kapott a karjára, csizmát húzott, kendőt terített magára, s elindult a nagy hóban a hegyek közé. Bizony nem volt könnyű a vasajtót megtalálni — dél lett, mire rálelt. De még zörgetnie se kellett, a törpekirály máris nyitotta az ajtót, és betessékelte a lányt. S az meg azt hitte hirtelen, hogy télből nyár közepébe csöppent! Amerre csak nézett, gyönyörű eperbokrok zöldelltek-piroslottak mindenfelé. A lány mindjárt le is hajolt az egyik bokorhoz, de a törpekirály rákiáltott: — Ahhoz ne nyúljl — s a hatalmas nagy kertnek egy másik sarkába vezette. — Innét vigyél! — mondta. Csupa-csupa öregszemű, mézédes eperrel volt itt tele a föld; nem volt nagy fáradság teleszedni a kosarát. Megköszönte a törpekirály jóságát, aztán indult is haza — s otthon az egész család jól belakott eperrel. Hamar híre ment ám a szerencséjének! S a gazdag lány is megtudta rögtön. Nosza, fogta ő is a kosarát, ment a hegyek közé. A vasajtónál ő is ott találta a törpekirályt. Ő is telerakta a kosarát—de még azt se mondta, köszönöm, máris inc^ilt haza, hogy eldicsekedjen vele, mit látott, mit hozott. Hanem amikor nagy büszkén belenyúlt a kosarába, a sok eperszem hirtelen mind varangyos békává változott. Bezzeg toporzékolt a gazdag ember lányai De ne sajnáljuk — azt kapta, amit megérdemelt. Mészöly Miklós meséje Dénes György Nagyapa a tévé előtt Nagyapa papucsa csiszi-csoszL Lássuk csak mit ad a tévé-mozi? I Képernyőn pisztolyok feleselnek. Felujjong nagyapó mint a gyermek. Kimered kék szeme; keze reszket Hekusok, betörők fenekednek. Nagyapa hat foga megcsikorduL Rozoga székéről majd lefordul A gyermekrovat rejtvényeinek megfejtéséért könyvet nyertek Szabó Linda (Vága) 33. szám Füstös Szilvia (Nagygéres) 33. szóm Tóth Erzsébet (Nagykeszi) 34. szóm Kosca Károly (Ladmóc) 34. szóm Kiss Attila (Tornavóralja) 35. szóm Potocsni Norbert (Gömöralmógy) 35. szóm Kovács Péter (Zsigórd) 36. szám Éles szem dolga A két azonosnak tűnő rajz húsz részletében tér el egymástól. Melyek ezek? Aki a felét felsorolja, részt vesz a könyvsorsolásban.
