A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-22 / 47. szám

Kő kövön...

C

sá

b

rá

g vá

ra

Meredek, sziklás dombon állt valaha Csábrág vára. Az egykori Hont megyében, Ipolysághoz és Korponához közel, de ma már csak a romjai láthatók. Hunt-Pázmány lovagok építették és Litvának hívták, mivel alatta a Lietava patak kanyargóit. Az okiratok 1276-ban említik először, mint a bányavárosok egyik védőjét. 1511-ben Bakócz Tamás, esztergomi érsek vette meg testvéreivel együtt örök áron. A várat kibővítette, megerősítette és egy lakályos kastélyt is építtetett hozzá.

A mohácsi vész után egy hírhedt rablólovag, Balassa Menyhárt foglalta el Szitnya és Léva váraival együtt. Innen indult martalócaival a szomszédos falvak kifosztására. Végül az országgyűlés megelégelte Balassa dúlásait és Salm grófot, a császári seregek vezérét küldte Csábrág alá, hogy űzze ki a bitorlót. Ez 1548-ban meg is történt és a

törvényes ura, gróf Pálffy Péter visszakapta az eléggé romos várat. Volt mit rendbehoznia, de később utódaitól a királyra szállott és védelméről királyi őrség gondoskodott.

II. Ferdinánd 1629-ben Koháry Péter várparancsnoknak és családjának adományozta Csábrágot. Többször, volt kuruc kézen. 1709- ben Bercsényi generális foglalta el. Egy monda megőrizte ottlétét: Bercsényi főgenerális egy napsugaras májusi napon eljött megtekinteni az újonnan elfoglalt Csábrágot, nézelődött, sétálgatott a vár bástyái között, amikor egyszercsak megpillantotta a várkapu fölött azt a feliratot, amelyet Koháry várkapitány latinul vésetett a falba. Magyarul így szólt az írás: Az Isten annak ád, akinek akar. Koháry István.

Bercsényi megparancsolta, hogy vakarják le az írást és véssék ezt helyébe (szintén latinul), mely magyarul ezt jelentette: Ott szerez, ahol akar. Bercsényi Miklós. A

kurucok dicsősége lehanyatlott, a kapu fölötti írásokat, ha voltak, lecsiszolta a könyörtelen idő, de a történelem és az utódok szívesen emlékeznek a viharos évszázadokra. A szatmári békekötéskor újból visszaadták a várat Koháry Istvánnak, aki különösen kedvelte Csábrágot és itt írta terjengős, barokkos verseit, melyet könyv alakban is megjelentetett. Itt is halt meg. Halála után az utódok Selmecbánya mellett, Szentantal faluban új, kényelmesebb kastélyt építtettek, és a várat már nem igen lakták. A romos sasfészket gróf Koháry Ferenc a XIX. század elején felgyújtatta, és azóta csak csupasz falai merednek az ég felé.

(ozsvald)