A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-22 / 47. szám
SZABADIDŐ VIGYÁZAT, BETÖRŐK! Sajnos, az utóbbi években hazánkban az egyik leginkább virágzó szakma—a lakásbetörés lett. A fosztogatók a Cseh Köztársaságban ez év első hat hónapjában 230 millió korona értékű tárgyat tulajdonítottak el. Ha ezzel a tempóval dolgoznak tovább, év végére elérik a félmilliárdot, vagyis kétszer akkora összeget mint tavaly. Éppen ezért a prágai rendőrségnek — munkája javítására — kereken 20 millió koronát Ígért a város főpolgármestere, a cseh kormány pedig egy biztonsági koordinációs bizottságot hozott létre. Természetesen mi, lakók sem ülhetünk ölbe tett kézzel; mit tegyünk hát, hogy a lakásbetörések számát a minimálisra csökkentsük? A gyakorlott betörő nem ismer olyan lakást, amelybe ne tudna behatolni. Csak akkor jár .sikertelenül, ha a tulajdonos a lakását páncélszekrénnyé vagy börtöncellává alakítja át. Viszont az is igaz, hogy a betörők nem kockáztatnak fölöslegesen, Így aztán elsősorban olyan lakásokat keresnek, amelyek egyáltalán nincsenek vagy csak a minimális, a legszükségesebb védőzárakkal vannak megerősítve. A lakásfosztogatók bíznak a rátermettségükben és az ismereteikben. Mielőtt munkához látnának többször körbejárják a panelházat, aztán általában olyan lakást szemelnek ki céljuknak, amelyiken gyenge a zár (pl. a klasszikus FAB-zár), és becsöngetnek. Ha valaki ajtót nyit, előállnak a már előre megfogalmazott mesével, hogy keresnek valakit, vagy pedig ilyen-olyan szerelőnek adják ki magukat. Ha senki nem nyit ajtót, munkához látnak. Az ügyesebbek, ravaszabbak persze előbb még a szomszédokhoz is becsöngetnek — otthon vannak-e — nehogy 'munka közben’ rajtakapják őket. A valódi profi betörő sokkal ravaszabbul dolgozik. A lakást nagyon körültekintően választja ki, például azzal kezdi, hogy a telefonkönyvben olyan embert keres, akinek sok a titulusa, s feltételezhetően több értékes tárgy is található a lakásában. (A betörőket leginkább a készpénz, az arany, az ékszerek és az értékes gyűjtemények érdeklik.) Ezután többször odatelefonál, hogy megállapítsa, mikor megy el munkába a család, illetve délután mikor érkezik haza. A betörő gyakran személyesen megy el az "ellenőrzésre", és ilyenkor azt is megfigyeli, kitippelt áldozata hogyan öltözködik, milyen autóval jár stb. Miután mindent alaposan föltérképezett, munkához lát.. A lakásfosztogatók általában délelőttönként dolgoznak, amikor a legtöbb lakó a munkahelyén tartózkodik. "Munkaidejük" körülbelül reggel héttől délután egy óráig tart. A panelházakban rendszerint azokat a lakásokat "részesítik előnyben", amelyek "nincsenek szem előtt", azaz a folyosó végén találhatók. A zárat egyszerűen "kitörik", vagy fúrógépet, illetve villanyfűrészt használnak. Sokszor választják azt a módszert is, hogy az ajtót egyszerűen fölfeszítik. Akad olyan betörő is, aki hévér segítségével meglazítja a fómkeretet, utána az ajtót már csak meg kell nyomni, és máris könnyűszerrel bejutott a lakásba... Gyakran előfordul, hogy a fürdőszoba- vagy a WC-ablakon hatolnak be a kiszemelt helyre. A leírtakból (remélhetőleg) világosan kitűnik, hogy mindenképpen ajánlatos, ha az egyszerű zárat biztonsági zárral is kiegészítjük. Még jobb megoldás, ha az ajtót speciális acélkerettel erősítjük meg, amely típusától függően 4500— 20 000 koronába kerül. Ez ugyan nem olcsó mulatság, ámde még mindig kevesebb annál az értéknél, amelyet a betörő esetleg eltulajdonít. Hogy a betörő semmiképpen ne tudja kiemelni az ajtót a tokjából, jó védelmet nyújt a Neutron cég szerkezete, amelynek ára 5500 és 7500 korona között mozog. Mint már említettük, a betörő mindig olyan lakást keres, ahol senki sem tartózkodik otthon. Hogy ezt kiderítse, gyakran becsönget vagy telefonál, de az is megesik, hogy a levélszekrényt figyeli. Nem árt tehát, ha a szabadságunk alatt a rokonaink, ismerőseink a postaládát is rendszeresen kiürítik. Ha sokasodnak az olyan telefonhívások, amikor a telefonáló nem szól bele a kagylóba, ne gondoljunk okvetlenül arra, hogy a házastársunk szeretője telefonál; inkább legyünk résen, mert talán éppen a betörő ellenőrzi, mikor tartózkodunk otthon és mikor nem. Természetesen az sem árt, ha a lakóházban mászkáló idegen emberekre is felfigyelünk. Úgy tetszik, a lakásbetörések ellen egyelőre a legbiztosabban a riasztóberendezések védenek, bár azt is hozzá kell tenni, hogy az olcsóbb fajtájúakkal a valódi profik már könnyűszerrel megbirkóznak. Sajnos, a hatásosabb riasztószerkezetek általános elterjedését éppen azok magas ára "határolja be", ugyanis 850 koronától egészen 60 000 koronáig terjed. Ráadásul ez a berendezés azt is megköveteli, hogy a rendőrségen állandóan készenlétben álljon egy autó, s ez ma még lehetetlen. A rendőrségnek egyszerűen nincs elegendő járműve. A legmegbízhatóbb módszer tehát mégis az marad, ha a főbejáratot is kulcsra zárják a lakók, hiszen a betörő ott nem kockáztathat, mivel túlságosan szem előtt van. A bűnügyi szakértők szerint igen nagy szükség lenne az állandó utcai járőrökre, akik saját körzettel bírnának, sőt, ismernék annak minden lakóját, az idegeneket pedig bármikor igazoltathatnák. Ez azonban még a jövő zenéje...-te-A HÉT 31
