A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-22 / 47. szám

AZ OTTHON TANULJUNK Marhahúspástétom. 30 dkg marha­fartőt húslevesben megfőzünk, és a zöldséggel együtt átdaráljuk. Finom­ra vágott hagymát, sót, törött borsot, mustárt, finomrá vágott petrezsely­met és 1 evőkanál tejfölt adunk hoz­zá. Krómesre keverjük. Pirítós ke­nyérrel, paradicsommal és papriká­val tálaljuk. Szigeti sertéssült. Az alufóliával ki­bélelt tepsit szalonnaszeletekkel kör­berakjuk. A tisztított nyers burgonyá­kat karikákra vágjuk, és egy sort az edény aljára teszünk. Erre jön a vékony szeletekre vágott sovány ser­téshús, majd a hagymakarika. Sóz­zuk, borsozzuk, finomra vágott petre­zselyemmel meghintjük, lecsóval át­húzzuk. így folytatjuk a rétegezést, de a tetejére szalonna kerüljön. Rá­hajtjuk az alufóliát, és előmelegített sütőben kb. 11/2 óráig sütjük. Forrón tálaljuk. Thüringiai szelet. A jól kivert sertés­hússzeleteket sózzuk, borsozzuk, és egész kevés mustárral megkenjük. Vajon puhára sütjük. Amikor már puha, akkor egyik felét lekvárral megkenjük, sajtszelettel bevonjuk és az edénybe visszahelyezve a sajt "ráolvadasáig" sütjük. Burgonyával tálaljuk. Joghurtos szelet. A jól kivert marha-EGYMÁSTÓL szeleteket sóval, törött borssal és mustárral bedörzsöljük, majd vajon félig puhára sütjük. Közben a joghur­tot vegetával és kevés kakukkfűvel, valamint 1 tojássárgájával eldolgoz­zuk. A félig sült húsokat a mártással együtt tűzálló edénybe helyezzük. A szeleteket a joghurttal bevonjuk. Te­tejére vajat teszünk, és előmelegített sütőben kb. 25 percig sütjük. Gom­bás rizzsel tálaljuk. Mikrohullámhosszon A mikrohullámú sütőnek nincs sok haszna a konyhában, annak ellenére, hogy pillanatok alatt elkészül benne az étel, ha az gyengén, nem egyenle­tesen vagy túl van főzve. Ezért néhány szabályt be kell tartani. A kenyeret, a süteményt vagy tojás­ból készült krémet legjobb ovális vagy kerek tűzálló tálban a sütőbe tenni. Szögletes edény esetében a mikro­hullámok az edény sarkaiban kon­centrálódnak, így itt az étel vagy túlfő, vagy túlsül, míg a közepén nyers marad. Ne használjunk alufóliát. Ha azon­ban a recept szerint mégis előírják, csak kis darabbal takarjuk le az edény széle körül, ahol legjobban koncentrá­lódnak a hullámok. Ügyelni kell arra, hogy az alufólia ne érintse a sütő fém részeit, mert szikrázhat. Nagy körültekintéssel kell az egyes élelmiszereket elhelyezni a főzési idő tartamától függően. Pl. a csirkehúsda­rabot a vastagabb részével az edény széle felé fektessük, míg a vékonyabb halszeletet az edény közepében he­lyezzük el. Ajánlatos az ételt, illetve az edényt olykor megfordítani, ezzel elkerülhető, hogy egyes részek túlfőnek, míg má­sok nyersek maradnak. Az egyenletes főzés nem probléma azon mikrohullá­mú sütők esetében, amelyeknek forgó aljuk van. Ételkészítési műveletek kislexikona Lazítás. Egy-egy nyersanyag vagy étel felületének növelésére irá­nyuló konyhatechnológiai műve­let, amelynek során kialakul az étel jellemző állománya is. Előnye, hogy a fellazított készítmény na­gyobb felületen érintkezik majd az emésztőnedvekkel, gyorsabb lesz a táplálók lebontása. Lazíthatunk: a) anyagokkal (pl. a vagdaltat ázta­tott zsemlével, a túrógombócot a főzés során megduzzadó búzada­rával, a piskótát a habbá vert tojás­­fehérjével stb.); és b) különféle mű­veletekkel (pl. a vajastésztát hajto­gatással, a kelt tésztát kelesztés­­sel, a linzer tésztát omlasztással, a hússzeletet kiveréssel). Legírozás. Jellegzetes dúsítási művelet, amikor tejszínt, esetleg tejfölt és tojássárgáját keverünk az ételbe (pl. krémlevesek, egyes me­leg mártások). Alkalmazásával el­sősorban az étel zsírtartalmát nö­veljük, éppen ezért mennyiségét csökkenteni kell; esetleg a tojás­­sárgáját tejjel keverve tesszük az ételbe. Energia- és zsírszegény, illetve koleszterinszegény étrend­ben a legírozást ne alkalmazzuk. Lengyeles főzelék. Sűrítés nélküli főzelék. Az alapanyagot sós vízben vagy gőzben megfőzzük, leszűrjük, tálra halmozzuk, és megszórjuk va­jon pirított zsemlemorzsával. A va­jat helyettesíthetjük margarinnal. Magyaros rántás. A magyaros le­vesekre és főzelékekre jellemző sűrítési mód, amikor a fölmelegített zsiradékban megfonnyasztjuk a vö­röshagymát, és zsemleszínűre pi­rítjuk a lisztet, átfuttatjuk benne a finomra vágott petrezselyemzöldet, majd a tűzről lehúzva belekeverjük a fűszerpaprikát. Majonéz. Sűrű, fényes, sárga massza, amely a hideg mártások egyik csoportjának az alapját képe­zi. Készítésekor a jól lehűtött tojás­­sárgájához kevés mustár vagy cit­romlé jelenlétében cseppenként keverjük az olajat. További ízesítés és hígítás révén kapjuk a majonéz-, a tartár-, a svéd- stb. mártást. Mivel a tojássárgájának magas a kolesz­terin- és foszfortartalma, egyes dié­tákban tojásfehérje és olaj keveré­kéből is készíthetünk majonézt. (Folytatjuk) A HÉT 25

Next

/
Thumbnails
Contents