A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-15 / 46. szám
A gyengédség ÍÉírZl PÁRBESZÉD A FELEMÁS f d LUSZTRÁLÁSI TÖRVÉNYRŐL Majdnem két évig vajúdtak a hegyek, és ha kisegeret nem is, de lusztrálási, vagyis feddhetetlensógi, átvilágítási törvényt — azt szültek. Majdnem két évnyi vitatkozás és gyengédség eredményeképpen látott napvilágot a jogszabály, és szakemberek is mondják, hogy olyan is. Nem csak az ón véleményem, hogy ezt az egészet, vagyis közéletünk megtisztítását a múlt rezsim kedvezményezettjeitől, kiszolgálóitól, a nómenklatúra kádereitől még a "forradalom" napjaiban, tehát '89 novemberében vagy decemberében kellett volna megejteni, egyetlen óra leforgása alatt, egyetlen dekrétummal. Igen, igen, ez nem lett volna demokratikus. Na de egy forradalmon demokratikusságát számon kérni, az fából vaskarika. Nem tették, nem tettük, és büszkék voltunk világhírű, "gyengéd" jelzőnkre. Ennek persze most isszuk a levét: szóthullóban az ország, a gazdaság stagnál, a legtöbb munkahelyen továbbra is pöffeszkednek és basáskodnak a CSKP vezetésre kiválasztott káderei. Hiába számítottak forradalmunk vezérei arra, hogy az elvtársak majd szép csendben félrevonulnak, mert maguk is belátják, hogy idejük lejárt. Öreg hiba. Kózzel-lábbal-körömmel ragaszkodtak és ragaszkodnak kis- és nagy hatalmaikhoz. Most aztán itt ez a törvény, amelyről ők harsogják, hogy sérti az emberi jogokat Kérem, a gyengédségnek ára van. Folyik a vita és az aknamunka is a felemás törvény ellen. Fekete Mariann, az Új Szó publicistája a paragrafusok embere is, hisz jogász. Vele beszélgettünk a törvényről. — Érdekes módon ez a törvény nem annyira a jogászok, mint inkább a politikusok körében beszédtéma. Ezek szerint ez inkább politikai törvény? — Politikai törvény abban az értelemben, hogy politikai célok átültetésére törekszik. Régi igazság az, hogy egyetlen törvény sem lehet tökéletes. Jogi szempontból viszont ennek a törvénynek nagyon sok kifogásolható pontja van, nagyon messze áll a tökéletességtől. — Nehéz esetedben szétválasztani a jogászt az újságírótól, de megkérdezem: híve vagy a közélet megtisztítási folyamatának? — Természetesen híve vagyok, szükség van erre a törvényre, korábban kellett volna elfogadni. így viszont az az érzésem, hogy túlságosan hosszú idő állt rendelkezésre létrejöttéhez, mégis egy nagyon gyenge törvény született. Gyenge, jogi szempontból. — Van az embernek egy olyan érzése, hogy a törvény oda csap majd végül is, ahová a törvényhozók nem akartak. Nem kétes a jogkövetkezménye a törvénynek? — Nyilván vizsgálták a jogkövetkezményeket, de alaposabban végig kellett volna gondolni a törvény alkalmazási mechanizmusát. Az elfogadáskor az utolsó pillanatokban is terjesztettek elő módosító javaslatokat, rengeteget; kétlem, hogy amikor a törvény egészéről szavaztak, volt-e a képviselőknek áttekintésük. — Melyek szerinted a törvény leggyengébb pontjai? — Például: el kell dönteni azt, ki dolgozott együtt tudatosan a titkosrendőrséggel. A törvény valahogy úgy szól, hogy: tudomása volt arról, hogy a Nemzetbiztonsági Testület tagjával érintkezik, és titkolt kapcsolattartás keretén belül híreket ad át neki, vagy az általa megszabott feladatokat teljesíti, — ennek megállapítására nagyon gyakran még egy o bírósági eljárás is kevés. Hisz valakinek “ a tudatába kellene belátni. A másik “ dolog: első fokon nem is bíróság fog 5 dönteni ezekről az ügyekről. s. 'O h — Gyakran hallunk arról, hogy a hat- £ vannyolcas prágai tavasz vezető politikusait is érinti a törvény, illetve hát ki így magyarázza, ki úgy. Mi a helyzet valójában? — Meg van fogalmazva két kivétel, az egyik azokra vonatkozik, akik a meghatározott funkciókat csak 1968 január elseje és 1969 májusa között töltötték be... — ... a többségük viszont 68 előtt is magas funkciókban voltak, például Dubček... — Igen, hát éppen ez az, hogy az eredeti törvénytervezetben a kivétel elégséges lett volna, viszont időközben, a vita folyamán annyira kibővítették a törvényt, hogy a kivétel már rájuk nem vonatkozik. — A törvény egyik nagyon kemény pontja, hogy vonatkozik az egykori Népi Milícia valamennyi tagjára, kivétel nélkül, és tekintet nélkül a párt hadsereg ben betöltött funkcióra. Erről mi a véleményed? — Ezt a törvény egyik túlkapásának tartom. Igaz, a Népi Miliciák tevékenységét nem ismerem, csak annyit tudok róluk, hogy évente összejöttek háromnégy napra, kirándultak, katonásdit és partizánosdit játszottak. — Vannak-e a törvényben kiskapuk? — Ilyeneket eddig nem vettem észre, kétlem, hogy lennének benne kiskapuk, ez egy következetesen kemény törvény. — És titkos, rejtett aknák, amelyek esetleg majd robbannak? — Ilyen aknát inkább abban látok, hogy a törvény alkalmazása feszült légkört teremthet az országban. — Tudjuk, hogy Havel elnök végül aláírta a törvényt, de egyúttal módosító javaslatokat is benyújtott. Azt persze nem tudni, hogy ezeket mikor tárgyalja meg a parlament, mint ahogy azt sem, milyen lesz a hozzáállása. A kérdés viszont az, hogy ezek a módosító javaslatok esetleg felfüggeszthetik-e vagy késleltethetik-e a törvény életbelépését? — Semmi esetre sem. A törvény akkor lép érvénybe, amikor a Szövetségi Gyűlés jóváhagyja, és akkor lép hatályba, amikor hivatalosan kihirdetik. A három politikus aláírása jobbára csak formális, hisz vétójoguk nincs. Tehát a módosító javaslatoknak, amelyeket a köztársasági elnök benyújtott nincs felfüggesztő következményük. Amint a törvény a törvénytárban megjelenik, alkalmazni kell. Új Huliámhosz POLÁK LÁSZLÓ A HÉT 7 SZÓL A RÁDIÓ
