A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-08 / 45. szám

MINERVA vázolt mechanizmus egyik feltétele az elegendő mennyiségű kalcium, illetve a kalciumionok kötődése a kalmodulinnal. így "ürül ki" — többek közt — a hasnyál­mirigy sejtjeiből az inzulin, az agyalapi mirigyből a pajzsmirigyet serkentő hormon, a tejelválasztást megindító prolaktin, a petefészekben tüszórepe­­dést előidéző hormon vagy a vórle­­mezkékből a szerotonin nevű anyag. Fontos szerepe van a kalciumnak az idegingerület idegsejtről idegsejtre, illet­ve az idegsejtről az izomsejtre való átvitelében. Ez régi ismeret. Az azon­ban csak a kalmodulin felfedezése után vált ismertté, hogy az ingerületet átvivő anyag (mediátor) kiürüléséhez szintén a kalcium-kalmodulin "küldönc" szüksé­ges. Érdekes felismerésre jutottak a kuta­tók a két "második küldönc", a cAMP és a kalcium egymáshoz való viszonyának kutatásában. Kiderült, hogy e két rend­szert éppen a kalmodulin kapcsolja egy­be. A kalcium-kalmodulin ugyanis mind a cAMP-t létrehozó, mind az őt elbontó enzimet serkenti, viszont a cAMP sza­bályozza a kalmodulin "lebegését", illet­ve a kalciumnak a sejten belüli raktárak­ból, elsősorban a mitikondriumokból, való felszabadulását. A felfedezés gyógyászati haszna Mint jeleztük, a kalmodulin szerepé­nek felismerése a sejtműködés szabá­lyozásában, nemcsak elméleti jelentő­ségű előrelépés. A kalmodulin ugyanis nemcsak az egészséges sejtekben, te­hát élettani körülmények közt fejti ki hatását, hanem a beteg sejtekben, kó­ros körülmények közepette is. Több betegségről, így például a pikkelysö­mörről, az izomsorvadás bizonyos faj­tájáról, az ún. cisztás fibrózisról már kiderült, hogy e betegek sejtjeiben fel­halmozódik a kalmodulin. Ugyanez de­rült ki a rákos sejtekről is, sőt mi több: a rákos sejtekben egy olyan, kalmodulin­­hoz hasonló molekulát találtak, amely a rákos burjánzáshoz vezető felgyorsult sejtosztódás enzimjeit serkenti. Láttuk, hogy a kalmodulin kulcsszerepet játszik a szőlőcukor anyagcseréjében csakúgy, mint az e folyamathoz nélkülözhetetlen hormon, az inzulin "ürítésében". így nem meglepő, hogy a cukorbetegség keletkezésében is szerepe lehet a kal­modulin felszaporodásának. Erre utal­nak az állatkísérletek eredményei: az ún. örökletesen elhízott cukorhajos ege­rek sejtjeiben jóval több a kalmodulin, mint a normális egerek sejtjeiben. Kísér­leti körülmények közt már alkalmaztak olyan szert, mely képes gátolni a kalmo­dulin hatását. A fentiek ismeretében nem véletlen, hogy húsz év után újra egy "küldönc" — a kalcium-kalmodulin — felfedezői kap­tak Nobel-díjat. Dr. Kiss László A 4000 éves ember Ez év szeptemberében két német hegymászó egy jégbefagyott emberi testre bukkant. Később a tudósok megállapitották, hogy a tökéletesen konzervált halott négyezer éves, és a bronzkor­szakból származik. Több mint valószínű, hogy vadász volt az illető, és annak ellenére, hogy az öltözéke bőrből és szőrméből állt, megfagyott. Az első információk szerint az ember 160 cm magas, az életkora pedig 20—40 év között volt. Az öltözéke és a szerszámai olyan színvonala­sak és teljesen megfelelnek az alpesi feltételek­nek. A vastag és magasszárú szőrme cipője szalmával volt bélelve, és olyan hátizsákot vitt, amelyet az Alpokban máig is használnak. A gyönyörűen formázott, bronzból készült baltája, és a borotvaéles kése arra enged következtetni, hogy a férfi magasabb társadalmi rétegből szár­mazott. Konrad Spindler, az innsbrucki egyetem pro­fesszora, aki a testet vizsgálja, azt állítja, hogy időszámításunk előtti 2000. évből van, és egy­szerűen nem lehet összehasonlítani a többi archeológiái lelettel. A halott koponyáján hajmaradványokat és ütéstől származó sebeket találtak. A baltán és késen kívül még több ékszerre is bukkantak. A vadász övén erszény lógott, melyben fém és kovakő volt. Ez a gyújtószerszám a tudósok szerint a bronzkorszakból származik, A tudósok elsőrendű feladata az, hogy a 4000 éves holttestet megmentsék a bomlástól, mert csak így tudják áttanulmányozni. A test rendkí­vüli módon épségben maradt, és ez lehetővé teszi a tudósoknak, hogy minél több információt szerezzenek róla. Például a "genetikai ujjlenyo­matok" szerint megállapíthatják a legközelebbi élő leszármazottaik (Az ExPress internationál nyomán feldolgozta P. M. E.) Fotó: Archívum mm • A lelet, amely megrémített és elképesztett • A test, amely 4000 évig a jég alatt feküdt A HÉT 21

Next

/
Thumbnails
Contents