A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-08 / 45. szám

tevékenység irányítására. A Csemadok igényli a magyar pedagógusok aktív hozzájárulását a nemzetiségi kultúra ápolásához, a felnőttoktatás, a népfőis­kolák, a gazdakörök és a szakköri tevé­kenységek szakmai színvonalának az emeléséhez. Szövetségünk fontosnak tartja a nem­zetiségi iskolák anyagi és gazdasági körülményeinek a javítását, a tan­­könyvkiadás és a tankönyvellátás króni­kus problémáinak a rendezését. A Csemadok — az érvényben lévő iskolatörvénnyel ellentétben — támo­gatja az óvodák és az iskolák szoros együttműködését a helyi önkormányza­tokkal. Kisiskolák esetében a szülők és a helyi önkormányzat döntse el, hogy az intézmény önálló iskolaként vagy kihe­lyezett osztályként működjön. Elutasít minden önkényes és admi­nisztratív, az iskolák életébe történő beavatkozást a tanügyi igazgatóságok részéről. A Csemadok továbbra is a magyar iskolákkal együttműködve szervezi a különböző anyanyelvi versenyeket és fesztiválokat. Fontosnak tartja az iskolai színjátszás, a gyermek-folklórcsoportok és -énekkarok támogatását, vezetőik szakmai fejlődésének biztosítását. Se­gít az ifjúság szabadidejének a meg­szervezésében, együttműködik az isko­lákban tevékenykedő gyermek-, ifjúsági és cserkószcsoportokkal. A Csemadok OV fontosnak tartja, hogy az itteni magyar oktatásügy to­vábbra is kiemelt helyet kapjon a ki­sebbségi magyar sajtóban, rádióban, televízióban, és egyben szorgalmazza, hogy a csehszlovákiai magyar oktatá­sügynek nagyobb publicitása legyen a szlovák hírközlő eszközökben, illetve a szlovákok között. A Csemadok oktatásügyi és érdekvé­delmi célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében együttműködik pz SZMPSZ- szel, a magyar iskolákkal és pedagógu­saikkal, a szülőkkel, az ifjúsági szerve­zetekkel, a politikai mozgalmakkal, az oktatási kormányzat képviselőivel, a he­lyi önkormányzatokkal, valamint más hazai és nemzetközi szervezetekkel. Csemadok OV az egyeztetett fellépés érdekében kezdeményezi egy nemzeti­ségi oktatásügyi kerekasztal összehívá­sát a politikai mozgalmak, az SZMPSZ, az Oktatási Tanács, a Szülők Tanácsa és a Diákhálózat bevonásával. FIGYELO Oktatásügyi alapelveit a Csemadok nyitott dokumentumnak tekinti, szíve­sen fogad újabb javaslatokat, melyekkel az alulról építkezés szellemében bármi­kor hajlandó kibővíteni a fentieket. Dr. Bauer Győző, a Csemadok OV elnöke Dr. Pukkai László, az SZMPSZ elnöke Jóváhagyta: a Csemadok OV II. ülése 1991. szeptember 28-án, Losoncon Két kérdés Sidó Zoltánhoz, a Csemadok OV főtitkárához • Főtitkár úr! Október 11—12-én találko­zott Deákiban a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének ve­zetősége. Miről tanácskoztak? — Deákiban két fontos találkozóra került sor. Október 11 -ón a Csemadok Országos Választmányának képviselői ós titkárai a szlovákiai magyar pedagógusszövetség képviselőivel kidolgozták oktatásügyünk alapelveit. (Ez az anyag a 10—11. oldalon olvasható — a szerk. megj.) A második napon magyar nemzetiségi találkozó volt, amelyen a kárpátaljai magyarság képvise­letében a lembergiek, a romániai magyar­ság követeiként a brassói, aradi, sepsi­szentgyörgyi magyar kulturális egyletek képviselői jelentek meg, de részt vettek a vajdasági és a horvátországi magyarok képviselői is. Ez a találkozó a Csemadok és a pedagógusszövetség kezdeménye­zésére jött létre. A beszélgetés két fontos témakört érintett: az első a kulturális szer­vezetek 1992-es információcseréje volt. Egyfajta ütemtervet készítettünk, egyez­tettük a különböző országok jövő évi kultu­rális rendezvényeinek időpontjait, a köl­csönös látogatások érdekében. A Magya­rok Világszövetségének közreműködésé­vel — melynek képviseletében Komlós Attila főtitkár volt jelen — címjegyzéket cseréltünk egymással az élvonalbeli cso­portokról (nóptáncegyüttesek, énekkarok, színjátszók, előadók). Második témakö­rünk az oktatásügy helyzete volt. Kedves vendégeket is fogadtunk: Kálmán Attilát, a magyarországi Művelődési ós Közokta­tásügyi Minisztérium államtitkárát, Töt­­tössy Istvánnál, az említett minisztérium főosztályvezetőjét ós Ľudovít Fiiegeit, a mi oktatásügyi minisztériumunk nemzetiségi osztályának vezetőjét. Ezen a találkozón szó volt a nemzetiségi iskolák hálózatáról, az oktatás tartalmáról és módszertanáról, a tansegódeszközökről és tankönyvekről. • November közepére nagyszabású nem­zetiségi kulturális estet szerveznek, amelyre állítólag Pozsonyban, a Ružinov Művelődési Házban kerül sor. Ezt a ren­dezvényt a Szlovák Köztársaság Kulturá­lis Minisztériuma támogatja. Kérem, mondjon valamit az előkészületekről! — Ennek a rendezvénynek a szervezé­sét a kulturális minisztérium teljes egészé­ben magára vállalta. Az előkészületekről tehát a minisztériumban tudnak pontos információkat adni. De elmondanám, hogy milyen alkalomból kerül sor a rendezvény­re. Az Európai Kulturális Alap Cseh-Szlo­­vák Választmánya november 12. ós 16. között nemzetközi konferenciát rendez a közép- és délkelet-európai nemzetiségek problémáiról, kultúrájáról. Előadások hangzanak majd el e régiók nemzetisége­inek II. világháború utáni történelméről, néprajzáról, szociológiai problémáiról, em­beri és polgári jogairól (jog az anyanyelvi művelődéshez és kultúrához, az anya­nyelven történő vallásgyakorláshoz stb.). Ennek a konferenciának a keretében ke­rülne sor a szóban forgó rendezvényre, amelyre — ha ideje engedi — Havel elnök is ellátogat. ★ ★ ★ A novemberi műsoros est előkészületei­ről ezek után a kulturális minisztériumban érdeklődtem. Dr. Klára Ferlikovátó\, a mi­nisztérium nemzetiségi és etnikai osztá­lyának dolgozójától megtudtam, hogy erre november 14-én este nyolc órakor kerül sor a pozsonyi Szakszervezetek Házának nagytermében. A mintegy kétórás "Éne­kelnek és táncolnak..." című programban Szlovákia valamennyi nemzetisége auten­tikus folklórműsorral képviselteti magát. Dr. Ferliková befejezésül Sidó Zoltán gon­dolatát idézte: "Az egyszerű falusi embe­rek között nincs nemzetiségi gyűlölködés, hiszen az mindig csakis a hatalmi csatáro­zások eszköze." Melaj Erzsébet (Fotó: Prandl Sándor) A HÉT 11

Next

/
Thumbnails
Contents