A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-08 / 45. szám
HÍRMONDÓ A rr r r m rr muepito így írta nevét a tervrajzai alá: Lechner Ödön, műépítő, Ő volt a magyar építészek egyik legkiválóbb és legeredetibb jelensége. Tanulmányait Berlinben és Budapesten végezte. Kezdetben a francia reneszánsz hatott rá, majd később a keleti építészetet és a magyar népi díszítő elemeket tanulmányozva megszületett a sajátos, sokak által magasztalt és támadott jellegzetes magyar stílusa. Budapesten találhatók, ma is megcsodálható főbb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet palotája, a Postatakarékpénztár székháza, ezenkívül ő tervezte a kecskeméti és a szegedi városházát, valamint Pozsonyban a Szent Erzsébet, úgynevezett kéktemplomot, és a valamikor hozzátartozó katolikus gimnáziumot Az V. Városi Kulturális Napok keretében a Szlovák Nemzeti Képtárban kiállítás nyílt Lechner Ödön (1845—1914) műveiből. Tervek, vázlatok, régi fényképek, mázas tetődíszek töredékei elevenítik fel a nagy műépítő életét és munkásságát. A kiállítás megnyitásának másnapján a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban Hadik András művészettörténész ismertette Lechner életútját, művészeti törekvéseit, melyet egy portréfilm is kiegészített. A képtárban a kiállítás az év végéig tekinthető meg. -d• Prikler László felvételei a kiállítás megnyitóján készültek Cselényi Aleatoriája a Stefániában Prikler László felvételei 1991. október 12-én készültek a pozsonyi Stefánia kávéházban. Itt az V. Városi Kulturális Napok keretében mutatták be Cselényi László: Aleatoria — dunatáji téridő mítosz című kompozíciójának magyar—szlovák nyelvű változatát (az ősbemutató az idén márciusban volt) hazai magyar és szlovák előadóművészek közreműködésével. A közönség soraiban ott volt Duba Gyula író, Turczel Lajos irodalomtörténész, Ľubomír Feldek szlovák költő és maga a szerző, Cselényi László is. Az előadás után megkérdeztük Turczel Lajost, mi a véleménye a látottakról. Jeles irodalomtörténészünk csupán ennyit mondott: Nekem tetszett! (bet) 8 A HÉT
