A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-01 / 44. szám

A RÓZSAMÁLYVA (Hibiscus rosa) TELELTETÉSE Egyre jobban megkedveltük ezt a virágot, amely a mályvafélék családjába tartozik. Mintegy két­száz fajtája ismert. A virágzás általában június­tól októberig tart. A vízzel és tápanyaggal jól ellátott, napos, meleg helyen álló növények folyamatosan nyitják virágaikat, ezért a rózsa­­mályva egyike a leghálásabb cserepes növé­nyeknek. Meleg, fűtött szobában hajtásokat ne­vel, de nem tud felkészülni a virágzásra, ezért a hűvös helyen teleltetett növényeket március elején kell alaposan megmetszeni, hogy minél több hajtást hozzanak. Ez azért fontos, mert az egyéves vesszőkön nyitja virágait. A növénye­ket kétévenként nagyobb cserépbe, friss tápdús földbe ültessük át. Nyáron bőségesen, télen a szobahőmérsékletnek megfelelően öntözzük. AZ OTTHON Az olaj aromát kölcsönöz Téves az egészséges étkezés nevében teljesen kiiktatni étrendünk­ből az olajat. Sőt, a szakemberek azt állítják, hogy az olajban oldódó vitaminok elengedhetetlenül szükségesek szervezetünk számára. Nem kell csak napraforgó-, repce-, tökmag- vagy olívaolajat használ­nunk. Ha lehetőségünk van rá, szerezzünk be olyan olajakat is, amelyeket leginkább csak kozmetikai célokra használnak, de ame­lyekből egy-egy csepp kitűnő ízt, ’iramát kölcsönöz a salátának, gyümölcssalátáknak: — A mandulaolaj kiválóan ízesíti a gyümölcssalátát. — Az avokádóolaj, amelynek illata a vajra emlékeztet, paradicsom­salátához illik, de az amerikaiak ezen sütik a tojásrántottát is, sőt, a roston sütött tengeri halat is ezzel kenik be. — A mogyoróolaj a mandulaolajhoz hasonlóan a gyümölcssalátába való. — Az amerikaimogyóró-olaj salátákhoz és hússütéshez egyaránt alkalmas. — A szezámolaj más fűszerekkel keverve különleges ízt ad a vegyes salátáknak. — A dióolajat csak salátakeverékekbe ajánljuk, s tekintettel jelleg­zetes aromájára, sütésre nem alkalmas. Ma már nemcsak hang-, hanem számítógépprogram- és videokazet­táknak is helyet kell biztosítanunk. Ha ezeket mély fiókokban tároljuk, a felettük levő rész kihasználatlan maradt. Készíthetünk ide pótfióko­kat. A fiókokba erősítsünk két deszkalapot, amelyek 5—10 mm-rel legyenek magasabbak a kazettáknál. A betétfiókot 3 mm vastag rétegelt lemezből és 10x30 mm-es lécekből állítsuk össze. Azok olyan hosszúak legyenek, hogy előrehúzva a betét mögött, de alul levő kazettákat is ki tudjuk emelni. Ez a méret általában a fiók 40—50 mm-rel megkurtitott félhossza. Ügyelnünk kell, hogy az elkészített darab ne szoruljon meg a két oldallap között, de játéka se legyen nagy, mert akkor is két oldal közé szorulhat. TANULJUNK EGYMÁSTÓL RAKOTT MAKARÓNI PÁRIZSIVAL 30 dkg makarónit sós víz­ben kifőzünk, majd leszűrjük. Közben 20 dkg párizsit kis kockákra vágunk, és 10 dkg zsírban megpirítjuk. Amikor levesszük a tűzről, megszór­juk pirospaprikával, és elke­verjük benne. Edényben 2 db tojást és 1 dl tejfölt sóval, borssal ízesítve habverővel jól összekeverünk. Tűzálló tálat alaposan kikenünk zsír­ral, szétterítjük benne a ma­karóni felét. Elrendezzük raj­ta a pirított párizsit és befed­jük a maradék makarónival. Ráöntjük a tejfölös tojást, megszórjuk reszelt sajttal, és sütőben pirosra, ropogósra sütjük. MÁJLECSÓ Fél kilogramm sertésmájat leöblítünk, majd szárazra tö­röljük, és nem túl vékony csíkokra vágjuk. 2 db na­gyobb hagymát karikákra vá­gunk, megforrósított zsiradé­kon aranysárgára pirítunk, réteszünk 2 db karikákra vá­gott zöldpaprikát és paradi­csomot. Meghintjük piros­­paprikával, rátesszük a má­jat és gyorsan, állandóan mozgatva megpirítjuk. Hoz­záadunk 30 dkg meghámo­zott, kockákra vágott burgo­nyát, és puhára pároljuk. A HÉT 25

Next

/
Thumbnails
Contents