A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-01 / 44. szám

HÍRMONDÓ ÉRSEKÚJVÁR Érsekújvár a XVI.—XVII. században, sőt, még a XVIII. század elején is európai rangú katonai erődítmény volt. Először 1545-ben, a Nyitra folyó bal partján, a léki birtokán alapította Vár­­day Pál, esztergomi érsek. Saját költ­ségén építtette és tartotta fenn. A második vár Rudolf király nevéhez fűződik, aki stratégiai okokból a Nyitra folyó jobb partján, a léki vár háta mögött, az esztergomi érsek Gyorok nevű birtokán emeltette 1580-ban. Csakhamar a török ellen kiépített vé­delmi vonal egyik legfontosabb bás­tyája lett. A várat Verancsics Antal építtette hat bástyával. Az esztergomi érseki széket 1685. március 21-ón a 93 éves aggastyán, Szóchóny György foglalta el, aki azon­ban korát meghazudtoló akaraterővel rendelkezett, és méltán tekinthető Ér­sekújvár második alapítójának. A tö­rök alóli felszabadulás után, Budavára visszavételét követő esztendőben Széchény megkezdte Érsekújvár újjá­építését. Azonban a királyi kincstár saját tulajdonának tekintette, először tehát annak tulajdonjogát kellett bizto­sítani. Érsekújvár birtokjogának és a földesúri jogoknak a rendezése hosszú tárgyalások után végre 1691. február 1-én történt meg, mely napon a király az érsekprímással szerződést kötött. A császár a két erősséget (Esztergomot és Érsekújvárt) tartozé­kaival együtt 10 ezer forint azonnali lefizetése után visszaadta az érsek­nek. Széchény György órsekprímás Ér­sekújvár mezőváros és polgárai ré­szére 1691. október 29-ón az alábbi kiváltságlevelet állította ki: "Mi, Széchény György, Isten irgal­mából az esztergomi érseki egyház­nak érseke stb. jelen levelünkkel em­lékezetére adjuk mindeneknek, akiket illet, hogy miután a hatalmas Isten segítségéve^ Ő felsége győzelmes fegyvereivel Újvár, boldog emlékezetű elődeinknek, az esztergomi érsekek­nek hajdani nemes székhelye nem­csak az ellenség kezeiből dicsőséggel visszaszereztetett, hanem Ő felsége kegyelméből az esztergomi érsekség­nek visszaadott és régi jogaiba telje­sen visszahelyeztetett, minden igye­kezetünk odairányult, hogy e helyet régi virágzó állapotába hozzuk, s azt kívül-belül lakókkal benépesítsük, s ily 300 éve város módon az utódoknak hálás emléket hagyjunk hátra. Ennélfogva nemes Bogyó Ferenc bíró, nemes Komjáty János és nemes Czompó István taná­csosoknak, Újvár várunk összes pol­gárának és lakóinak nevében elénk adott kérését kegyelmesen fogadván, biztonságunk és biztonságos megma­radásunk érdekében, jogaikra, adózá­sukra és évi jövedelmeikre vonatkozó­lag atyailag a következő örök időkre szóló szerződést kötjük: 1. Föltétlenül elrendeljük, hogy Újvár mezővárosunk polgárai s lakosai közé csak római katolikus vétessék fel, vagy olyan, akinek áttérése biztosra vehető, hogy az istentisztelet minél nagyobb elterjedésnek örvendjen és polgáraink az erények és hitbuzgóság terén a többiek előtt járjanak. 2. A pallosjogot a bűnügyekben és a polgáraink közt felmerülendő birtokü­gyekben magunknak és utódainknak tartjuk fenn, a többi ügyekben pedig, nevezetesen: zálogváltó, adósságbe­li, becstelenségi, testi sértés és ha­sonló ügyekben mezővárosunk emlí­tett jelenlegi bírájának és utódainak, valamint a városi hatóságnak teljes eljárási hatalmat adunk, megenged­vén a székünkhöz való fellebbezést. 3. Minden egyes polgár, aki 50 szapunyi földet bír, hót rajnai forintot köteles két részletben és pedig sz. György és sz. Mihály napján évenkint befizetni, akinek pedig házához csak 25 szapunyi föld tartozik, az említett összeg felét fizeti. 4. Általában elrendeljük, hogy az említett polgárok és utódaik minden rendes és rendkívüli munkák és robot alól, amelyek jelen szerződésben nem foglaltatnak, örökre mentesek marad­janak ama kivétellel, hogy bennünket és udvarunk előkelőbbjeit, ha ügyük­ben utaznak, továbbá bort vagy egyéb dolgainkat szállító szekereinket kellő számú kísérettel ellátni és mindaddig, amíg a szükség kívánja, szolgálatukra lenni tartoznak. 5. Sz. Mihály napjától Karácsony ünnepéig szabad bor, sör és pálinka­mérést engedünk nekik, és ezennel biztosítjuk őket arról, hogy ez idő alatt minden italméréstől tartózkodni fo­gunk, s őket e jog gyakorlásában megzavartatni nem engedjük. Az év­nek hátralevő részét magunknak tart­juk fenn, s ez időre az ő italmérósi jogukat megszüntetjük a bor föltétien elkobzásának terhe alatt. 6. Miután Újvár mezővárosnak sem­milyen területe nincs, ennélfogva ne­vezett polgárainak a Lók, Gúgh, Gyö­­rog és Nyárhíd birtokok területének szabad használatát megengedjük, az újvári külvárosokban levő lakosaink jogainak épségban tartása mellett és pedig a külvárosokban ama szántóföl­dek, rétek, legelők fenntartásával, amelyeket tényleg birtokolnak vagy idők folytán bírni fognak, valamint az ugyanott lévő majorságunkhoz tartozó földek és rétek épségben tartásával. 7. A helypénzt nevezett újvári bí­rónknak és összes utódainak enged­jük és utaljuk át, úgy azonban, hogy ezzel ugyanott levő vámunk semmifé­le károsodást ne szenvedjen. 8. Hasonlóképpen megengedjük, hogy miként más mezővárosok polgá­rai, ők is szabad kereskedelmet űz­hessenek, de a nekünk járó vámot az ország törvényei szerint megfizessék. Aminek örök emlékezetére és meg­erősítésére az említett polgárok jogai­nak biztosítására jelen kiváltság- és szerződóslevelünket saját kezünk alá­írásával és függő pecsétünkkel való megerősítésével kiadtuk és engedé­lyeztük. Kelt Pozsonyban, érseki székhá­zunkban, Az Urnák 1691. esztendejé­ben, október hava 29. napján, érsek­ségünk hetedik évében. Széchény György, esztergomi érsek Palugyai Gábor (Függő pecsét) E kiváltságlevelet Lipót császár 1692. október 12-én megerősítette és jóváhagyta. Érsekújvár várossá válásának 300. évfordulóján, 1991. október 26-án em­léktáblát lepleztünk le Széchény György tiszteletére. Nagy János szob­rászművész alkotását a ferences ren­di templom falán helyeztük el. Feldolgozta: SZÁRAZ DÉNES A HÉT 9

Next

/
Thumbnails
Contents