A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-01 / 44. szám
HÍRMONDÓ ÉRSEKÚJVÁR Érsekújvár a XVI.—XVII. században, sőt, még a XVIII. század elején is európai rangú katonai erődítmény volt. Először 1545-ben, a Nyitra folyó bal partján, a léki birtokán alapította Várday Pál, esztergomi érsek. Saját költségén építtette és tartotta fenn. A második vár Rudolf király nevéhez fűződik, aki stratégiai okokból a Nyitra folyó jobb partján, a léki vár háta mögött, az esztergomi érsek Gyorok nevű birtokán emeltette 1580-ban. Csakhamar a török ellen kiépített védelmi vonal egyik legfontosabb bástyája lett. A várat Verancsics Antal építtette hat bástyával. Az esztergomi érseki széket 1685. március 21-ón a 93 éves aggastyán, Szóchóny György foglalta el, aki azonban korát meghazudtoló akaraterővel rendelkezett, és méltán tekinthető Érsekújvár második alapítójának. A török alóli felszabadulás után, Budavára visszavételét követő esztendőben Széchény megkezdte Érsekújvár újjáépítését. Azonban a királyi kincstár saját tulajdonának tekintette, először tehát annak tulajdonjogát kellett biztosítani. Érsekújvár birtokjogának és a földesúri jogoknak a rendezése hosszú tárgyalások után végre 1691. február 1-én történt meg, mely napon a király az érsekprímással szerződést kötött. A császár a két erősséget (Esztergomot és Érsekújvárt) tartozékaival együtt 10 ezer forint azonnali lefizetése után visszaadta az érseknek. Széchény György órsekprímás Érsekújvár mezőváros és polgárai részére 1691. október 29-ón az alábbi kiváltságlevelet állította ki: "Mi, Széchény György, Isten irgalmából az esztergomi érseki egyháznak érseke stb. jelen levelünkkel emlékezetére adjuk mindeneknek, akiket illet, hogy miután a hatalmas Isten segítségéve^ Ő felsége győzelmes fegyvereivel Újvár, boldog emlékezetű elődeinknek, az esztergomi érsekeknek hajdani nemes székhelye nemcsak az ellenség kezeiből dicsőséggel visszaszereztetett, hanem Ő felsége kegyelméből az esztergomi érsekségnek visszaadott és régi jogaiba teljesen visszahelyeztetett, minden igyekezetünk odairányult, hogy e helyet régi virágzó állapotába hozzuk, s azt kívül-belül lakókkal benépesítsük, s ily 300 éve város módon az utódoknak hálás emléket hagyjunk hátra. Ennélfogva nemes Bogyó Ferenc bíró, nemes Komjáty János és nemes Czompó István tanácsosoknak, Újvár várunk összes polgárának és lakóinak nevében elénk adott kérését kegyelmesen fogadván, biztonságunk és biztonságos megmaradásunk érdekében, jogaikra, adózásukra és évi jövedelmeikre vonatkozólag atyailag a következő örök időkre szóló szerződést kötjük: 1. Föltétlenül elrendeljük, hogy Újvár mezővárosunk polgárai s lakosai közé csak római katolikus vétessék fel, vagy olyan, akinek áttérése biztosra vehető, hogy az istentisztelet minél nagyobb elterjedésnek örvendjen és polgáraink az erények és hitbuzgóság terén a többiek előtt járjanak. 2. A pallosjogot a bűnügyekben és a polgáraink közt felmerülendő birtokügyekben magunknak és utódainknak tartjuk fenn, a többi ügyekben pedig, nevezetesen: zálogváltó, adósságbeli, becstelenségi, testi sértés és hasonló ügyekben mezővárosunk említett jelenlegi bírájának és utódainak, valamint a városi hatóságnak teljes eljárási hatalmat adunk, megengedvén a székünkhöz való fellebbezést. 3. Minden egyes polgár, aki 50 szapunyi földet bír, hót rajnai forintot köteles két részletben és pedig sz. György és sz. Mihály napján évenkint befizetni, akinek pedig házához csak 25 szapunyi föld tartozik, az említett összeg felét fizeti. 4. Általában elrendeljük, hogy az említett polgárok és utódaik minden rendes és rendkívüli munkák és robot alól, amelyek jelen szerződésben nem foglaltatnak, örökre mentesek maradjanak ama kivétellel, hogy bennünket és udvarunk előkelőbbjeit, ha ügyükben utaznak, továbbá bort vagy egyéb dolgainkat szállító szekereinket kellő számú kísérettel ellátni és mindaddig, amíg a szükség kívánja, szolgálatukra lenni tartoznak. 5. Sz. Mihály napjától Karácsony ünnepéig szabad bor, sör és pálinkamérést engedünk nekik, és ezennel biztosítjuk őket arról, hogy ez idő alatt minden italméréstől tartózkodni fogunk, s őket e jog gyakorlásában megzavartatni nem engedjük. Az évnek hátralevő részét magunknak tartjuk fenn, s ez időre az ő italmérósi jogukat megszüntetjük a bor föltétien elkobzásának terhe alatt. 6. Miután Újvár mezővárosnak semmilyen területe nincs, ennélfogva nevezett polgárainak a Lók, Gúgh, Györog és Nyárhíd birtokok területének szabad használatát megengedjük, az újvári külvárosokban levő lakosaink jogainak épségban tartása mellett és pedig a külvárosokban ama szántóföldek, rétek, legelők fenntartásával, amelyeket tényleg birtokolnak vagy idők folytán bírni fognak, valamint az ugyanott lévő majorságunkhoz tartozó földek és rétek épségben tartásával. 7. A helypénzt nevezett újvári bírónknak és összes utódainak engedjük és utaljuk át, úgy azonban, hogy ezzel ugyanott levő vámunk semmiféle károsodást ne szenvedjen. 8. Hasonlóképpen megengedjük, hogy miként más mezővárosok polgárai, ők is szabad kereskedelmet űzhessenek, de a nekünk járó vámot az ország törvényei szerint megfizessék. Aminek örök emlékezetére és megerősítésére az említett polgárok jogainak biztosítására jelen kiváltság- és szerződóslevelünket saját kezünk aláírásával és függő pecsétünkkel való megerősítésével kiadtuk és engedélyeztük. Kelt Pozsonyban, érseki székházunkban, Az Urnák 1691. esztendejében, október hava 29. napján, érsekségünk hetedik évében. Széchény György, esztergomi érsek Palugyai Gábor (Függő pecsét) E kiváltságlevelet Lipót császár 1692. október 12-én megerősítette és jóváhagyta. Érsekújvár várossá válásának 300. évfordulóján, 1991. október 26-án emléktáblát lepleztünk le Széchény György tiszteletére. Nagy János szobrászművész alkotását a ferences rendi templom falán helyeztük el. Feldolgozta: SZÁRAZ DÉNES A HÉT 9
