A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-18 / 42. szám

AZ APPONYI VAR Ha Nyitráról Tapolcsány felé utazunk és Nyitradarázs után a vele párhuza­mosan haladó mellékutat választjuk, akkor néhány kilométer után elhala­dunk az apponyi vár romjai mellett. A vár a Tri becs-hagy ség egyik nyúlvá­nyára épült, Nagyapponytól délre, 333 méter magasságban emelkedik a táj fölé. A várat mint királyi birtokot már 1300-ban említik. Zsigmond király többször is megszállt a várban, de szenvedélyes vadász lévén, minden alkalommal vadászgatott a vadban bővelkedő erdőségekben és sík me­zőkön. A huszita harcok idejében a vár kiégett (1430), de megmentették, új­raépítették, és Appony híres vára a török időkben már a lakosság mene­dékhelye, mentsvára lett. Később a vár az Apponyi család birtokába került, és hosszú időn át uralták, de 1612-ben családi, testvéri perpatvar következtében a gondatlan­ság miatt romosodni kezdett, mígnem 1645-ben a várat utolsó lakója is elhagyta. A hajdani Apponyi-kastély rene­szánsz eredetű, de barokk és roman­tikus stílusban restaurálták, átépítet­ték. A kastélyban találjuk a híres, Apponyi Antal által Becsben alapított, majd Nagyapponyba átköltöztetett könyvtárat, amelynek kötetei 26 ezer­re rúgnak. Az újraalapított könyvtár­ban már megtaláljuk a gróf Zay-csa­­lád könyveit is. Az egyesített értékes könyvtárat a Matica Slovenská gon­dozza. A kastély gazdag festmények és műkincsek tárháza is. Befejezésül még elmondhatjuk, hogy gróf Apponyi Lajos mintaszerű leánynevelő-intézetet és iskolát tartott fenn, de azt is megemlíthetjük, hogy 12 ágyas kórházat is alapított, amely­ben évente legalább száz beteg ka­pott ápolást. MOTESÍKY ÁRPÁD a v 'X /oVco

Next

/
Thumbnails
Contents