A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-11 / 41. szám

GYERMEKEKNEK

Amit nem ért Bence

Csicsay Alajos

Minap Bence váratlan kérdéssel fordult nagyapához:

— Találd el, hány éves vagyokl

Ó, hát mi sem könnyebb, gondolta nagyapa, és a kisujját lecsukva felmutatott négyet. Ezen Bence jóízűt kacagott, mert nagyapa mindig melléfog a válaszaival. Micsoda maflaság lecsukni a kisujját, amikor a másik oldalon levőt, a hüvelyket könnyebb. Bence ki is javította nyomban.

— Nem annyi, hanem ennyi — mondta, mert szerinte a rosszul és a jól felmutatott négy ujj között nagy a különbség. Ezzel meg is oldódott a matematikai feladat és következett a technika, Bence legkedvesebb témája.

— Láttál már emeletes buszt nagypapa?

— Nem — hangzott a tömör válasz. — Te talán láttál?

— Láttam — húzta ki magát a

kislegény.

Hihetetlen, gondolta nagyapa, emeletes autóbuszok az országnak ebben

a csücskében nem járnak, de még a fővárosban sem, ezért megkérdezte.

— Hol láttál te emeletes buszt?

— Hát a tévében — sietett a válasszal Bence.

A mindenségit, erre gondolhattam volna, bosszankodott magában nagyapa. No, megállj te kis csibész, nem fogsz ki rajtam a furfangos eszeddell

— Ha láttad, akkor mondd meg, hogy milyen!

— Nem tudod? — álmólkodott a fiúcska és kutatva körülnézett, majd a játékos dobozhoz sietett, melyből két szakasztott egyforma autóbuszt kotort elő. Egyiket a másik hátára tette és rámutatott:

— Ilyen. Csak a felsőnek nincs kereke.

— Hű, de magasl — csodálkozott nagyapa. — Nem billen fel?

— Nem — felelte Bence tömören.

— Miért? — faggatózott nagyapa.

— Mert ennek — mutatott az alsó járműre — súly van az alján.

Jó szemed van?

A két azonosnak tűnő kép között mennyi az eltérés: 7, 9 vagy 11? A helyes számot beküldők között egy gyermekkönyvet sorsolunk ki.

— Ezt meg honnan tudod? — csodálkozott nagyapa.

— Apuci mondta.

— Ó, hát az más. Apuci tudhatja.

— De most már ón is tudom.

— Hány éves is vagy? — kanyarodott vissza a kezdeti témához nagyapa.

— Ennyi — mutatta fel Bence ismét a négy aprócska ujját és sietve hozzátette: — De csak leszek.

— Hallod, ha nem sejpítenél, akár iskolába is beírathatnának — mondta elismerően nagyapa, mire Bence:

— Én nem akarok iskolába járni.

— Neem? — nézett rá szigorúan nagyapa. — Pedig az kötelező.

— Kötelező? Mi az, hogy kötelező?

Nagyapa hosszas magyarázatba

kezdett, hogy így a kötelesség, meg úgy, de Bencét ez valahogy nem szórakoztatta, s a társalgás végére azzal tett pontot, hogy apró két karját széttárva mondta:

— Én ezt nem értem...

Egy régi csipkefára

Vörös láng a csipkefa, csipkefa ruhája, de ha jön az éjszaka, feketére váltja.

Csipkeszedni jártam én ősszel, ha megérett, csupa fény volt, csupa fény, mint a derűs lélek.

Kacagott a csipkefa, kellette bogyóját, nem volt ily kedves soha, játszottunk fogócskát.

Vagy csak a múlt festi ily halhatatlan szépre? Fölszikráznak színei, s úgy maradnak, égve.

A HÉT 27