A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-11 / 41. szám
Széchenyi Párkányban Bevallom, a fenti cím egy kissé megtévesztő. Tudomásom szerint gróf Széchenyi István nem járt ebben a Duna-parti kisvárosban, s ha mégis megfordult volna itt, akkor is csak átutazóban. A cím ennek ellenére igaz, hiszen a legnagyobb magyar szinte kézzelfoghatóan köztünk volt azon az emlékülésen, amelyet a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság szervezett Széchenyi születésének 200. évfordulója alkalmából Párkányban, 1991. szeptember 14-én. A városi hivatal 80 fős tanácsterme szűknek bizonyult az emlékülés résztvevői számára, s ennek most kivételesen mindenki örült. Dr. Bauer Győző, a Csemadok OV és a CSMTT elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, közöttük a budapesti Széchenyi Társaság vezérkarát, s megköszönte Párkány polgármesterének, Oravec Jánosnak, hogy vendégül látta a tisztelgők seregét. Az előadások témáját a CSTT úgy választotta ki, hogy azok kissé igazodjanak a mi nemzetiségi létünkhöz is. Dr. Spira György professzor, a 19. századi magyar történelem jeles kutatója Széchenyi és a nemzetiségi kérdés c. előadásában sírról beszélt, hogy ez a haladó gondolkodású államférfi és politikus már a harmincas években felismerte a nemzetiségi kérdés fontosságát, s bár olykor magyarsága elfogulttá tette, kortársainál jóval előbbre látott. Dr. Kiss László csilizradványi körzeti orvos és orvostörténész Széchenyi István Hont megyei kapcsolatairól szólt, s kissé szomorúan állapította meg, hogy a megye egykori táblabírájának emlékét még egy tábla sem őrzi a hajdani megyeszékhelyen, Ipolyságon. Koncsol László irodalomtörténész Széchenyi és Pozsony c. előadásában felidézte a múlt század húszas-harmincas éveinek Pozsonyját, s ebben a sajátos miliőben elhelyezte a Tudós Társaságot alapitó, az országgyűlésen magyarul szónokló grófot, akinek emlékét sok épület őrzi a városban, s remélhetőleg nemsokára egy emléktábla is. Laár Tibor professzor azokról a műszaki alkotásokról szólt, amelyek Széchenyi kezdeményezésére valósultak meg, s ezt a tekintélyes listát mustrálgatva az ember azon tűnődik, a sok Írás és egyéb elfoglaltság mellett mikor volt ideje mindezt eltervezni és megszervezni? Agócs Zoltán egyetemi docens előadása látszólag nem kapcsolódott Széchenyihez, hiszen a Párkányt és Esztergomot hajdanában összekötő, ma csonkán álló Mária Valéria hid felújításának lehetőségéről beszélt. Ez a téma a helybélieket mélyen érinti, így nem csoda, hogy az előadásokat követő eszmecserében a felrobbantott híd problémája többször is szóba került. Bízzunk benne, hogy a budapesti Lánchíd megépítését szorgalmazó gróf példája ösztönzőleg hat maid a Duna két partján élőkre. Érdekes színfoltja volt az emlékülésnek az a bólyegkiállítás is, amelyet a CSMTT elnökségének tagja, dr. Csuka Gyula genetikus rendezett, szorosan kapcsolódva a témához. Gondolom a gyűjtők külön is megörülnek annak az emlókborltóknak, amelyet az emlékülés alkalmából nyomtattak. A jó hangulatú napot egy zenés irodalmi est zárta.-lamér-A Pozsonyban elhelyezendő emléktábla részlete (a Széchenyi Társaság ajándéka) Az emlékülés részvevőinek egy csoportja a párkányi Duna-parton A Széchényi Emlékülés előadói (balról): Dr. Spira György, Laár Tibor Agócs Zoltán, Koncsol László, dr. Kiss László
