A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-27 / 39. szám
Mi minek a jelképe? Számos államnak és városnak van valamilyen jelképe. Némelyiknek több is. Kanada jelképe például a juharlevél, Libanoné a cédrus, Kínáé a sárkány, Japáné a felkelő nap, Angliáé a brit oroszlán, Franciaországé a köztársaságot jelképező Marianne, Hollandiáé a tulipán, a szélmalom és a facipő. Varsó és Koppenhága jelképe a sellő, illetve a szirén, Szingapúré a halban végződő oroszlán, Berliné a koronás barnamedve, Madridé az eperfagyümölcs felé ágaskodó barnamedve. Az utóbbi nemcsak a város címerében látható, szobra is van Madrid szívében, a Puerta del Solon. Mivel az eperfa neve madrono, a nyelvészek némelyike e névből származtatja a város nevét. De hát nem ez a mackó az egyetlen jelkép, amely szobrot kapott. A varsói sellőnek és a koppenhágai halfarkú szirénnek is készítettek szobrot saját városában. A kis szirén egyébként a mesemondó Andersen képzeletében született, s ellentétben az ősi regék szárnyas szirénéivel, már eleve halfarkúan kelt életre. Persze híressé vált épületek és építmények is válhatnak városok jelképeivé. Ilyen Párizsban az Eiffel-torony, Becsben a Práter óriáskereke, Agrában a Tadzs Mahal, Sidneyben a kagyló alakú operaház, Rómában a Colosseum, Budapesten pedig a Parlament, a Lánchíd és a Halászbástya. Merre tart az emberiség? Egy reggel, időszámításunk szerint 2300-ban, Jimez Smoot és társai űrhajójukon elhagyják a Földet. Valahová a naprendszeren kívülre indulnak; föl akarnak kutatni egy új bolygót, amelyen folytatódhatna az emberi lét. A Földön ugyanis az emberiség teljesen felborította a természeti egyensúlyt. A földgolyó éghajlata már-már elviselhetetlenné változott, ráadásul a tudósok az újabbnál újabb genetikai ismereteket felhasználva a különféle Az "emberarcú" vizlszörnyek A füves térségeket "lakó", kenguru lábú, emberszabású szörnyetegek szörnyek egész légióit "állítják elő” boszorkánykonyhájukon. Képzeletének ebbe a vadul burjánzó világába enged bepillantást Dougal Dixon amerikai geológus, aki eddig két sikerkönyvet is írt "a jövő paleontológiájáról". Uj műve, amely a közelmúltban árasztotta el az amerikai könyvpiacot — az "Élet az ember után" címet viseli. A könyvben szinte hemzsegnek a tudósok által "kreált" új lények — a vizekben óló, "emberarcú" akvamorfok, a világűrben is létezni tudó vakuomorfok és a füves térségeken villámgyorsan "közlekedő", kenguru lábú, "emberszabású" szörnyetegek. Ezek a szörnyek a végén önállósítják magukat, "alkotóiktól" függetlenül kezdenek szaporodni, és az emberiséget teljesen kiszorítják a Föld felszínéről. Dougal Dixon azonban megnyugtatásunkra közli, hogy a szörnyeknek ez a "térhódítása" igen lassan megy végbe. A biológusok ugyanis — félve a konkurenciától — eléggé tökéletlen aggyal látják el "gyermekeiket". Dixon szerint 4000 körül egy újabb jégkorszak "köszönt" a Földre. Nyolcezer évvel később pedig apró majmokhoz hasonlatos szimbióták veszik birtokukba planétánkat... A szerző spekulációi azonban még ennél is továbbterjednek. Ötmillió év múlva Jimez Smoot leszármazottai — akik időközben ugyancsak szörnyekké változtak — visszatérnek a Földre, és ismét elpusztítják azt, majd távoznak. Egyetlen élőlényt hagynak csupán maguk után, az "emberarcú" víziszörnyet... És talán minden kezdődik majd élőiről — a vízből...-te-Tudják Önök, hogy... ... 0,05 másodperc a méh számycsapásának az ideje, vagyis egy perc alatt 12 000- szer kell megmozgatnia a szárnyait ... 0,02 másodperc telik el a szúrás és a fájdalomérzet között az ember testében ... a hiéna 1 óra 10 perc alatt 64 kilométert szalad ... 21 nap a lagzi ideje Jemenben ... 600 évre van szükség, hogy a mai radioaktív szennyező anyagok (strondum- 90, cézium-137) veszélytelenné váljanak ... a mai hajók (az 50-es évektől kezdődően) 5 nap alatt szelik át az Atlanti-óceánt; az első "kivándorlóknak" 55 napot kellett utazniuk ... a horkolás világrekorderének a kanadai Mark Habbardot tartják? A vancouveri egyetem szakemberei szerint 90 decibeles "pokoli hangokat’ ad ki, s ez egy versenyautó zajerősségének felel meg Amerikában olyan nyilvános telefonokat állítottak fel — egyelőre kísérleti jelleggel New Yorkban és Connecticutéban —, hogy a sofőr kényelmesen telefonálhat az autójából. Főként azok örülnek a "találmánynak", akik még nem rendelkeznek autótelefonnal. A szakemberek bebizonyították, hogy a rendszeres testedzés segít leküzdeni a félelmet és a depressziót. Ezt támasztotta alá a norvég Levangere klinikán végzett kísérlet is. Lelki bajokra legjobb a turisztika és a kocogás. Egy-egy harmincperces séta többször hetente már elegendő ahhoz, hogy közérzetünk javuljon. 26 A HÉT
