A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
alatt álló önkormányzatok. Egész Szlovákiában csak egyetlen egy magyar nemzetiségű járási hivatalvezető van. Öt is csak azért nevezték ki, mert családi neve szlávos hangzása alapján a belügyminiszter őt szlovák nemzetiségűnek vélte. A nyelvtörvényból eredő rendeletek is a magyar községeket sújtják. Mindennek ellenére nem vagyok borúlátó. Minden pótválasztáson növekszik az Együttélés színeiben szereplő polgármesterek és önkormányzati képviselők száma. Mire megjelenik ez az interjú, lehet, hogy már tött mint 110 polgármesterünk lesz. Eddig két szakmai konferenciát tartottunk a polgármestereink számára, ahová meghívtuk az önkormányzati képviselőket és a körzeti hivatalok vezetőit is. Rengeteg közöttük az értelmes, művelt és rátermett ember. Sokan kész politikusok, sőt, néhányan közülük jobban érzékelik az összefüggéseket, mint parlamenti képviselőink némelyike. Ezeken a konferenciákon nyilvánvalóvá vált, hogy miben kell segítenünk nekik. Kicsit imaginárius leszek; türelem és kitartás kell ehhez a munkához. Ránk mindig kettős teher nehezedett. Ez most is így van, és ezzel a jövőben is számolnunk kell. A gyöngyházkagyló arra ítéltetett, hogy csak kínok közepette termelhet gyöngyöt — egyébként még fogyasztásra sem alkalmas. Nálunk az önkormányzatok legnagyobb átka a nemzeti kormánypártok által képviselt kollektivizmus. Mi nem ahhoz a nemzeti közösséghez tartozunk, amelynek érdekében igazgatják ezt az országrészt. 5) Sokan vélekednek úgy, hogy a nyelvtörvény tervezetének parlamenti vitájában a magyar képviselők meglehetősen passzívak voltak, s talán ezzel is magyarázható, hogy a végeredmény olyan lett, amilyen. A kárpótlási törvényjavaslat megvitatása során sem tűntek ki a magyar képviselők harciasságukkal. Szerinted ez a bátortalanság vagy a kellő tapasztalat hiányának a jele? — Nem értek egyet azzal, hogy a képviselőink magatartása befolyásolta a végeredményt. A szavazási eredmények számítógépes kimutatása szerint képviselőink bármiképp is szavaznak, a javaslat így is, úgy is törvénnyé vált volna. Mint ahogy az meg is történt, mind a nyelvtörvény, mind a kárpótlási törvény esetében. Az Együttélés képviselői akkor sem tudták volna befolyásolni a végeredményt, ha akár a lelkűket is kiteszik. Más lett volna a helyzet, ha például a nyelvtörvóny esetében minden magyar képviselő (a kommunisták és az FMK-sok is) nemmel szavaz. Akkor megbukott volna a törvényjavaslat. A kárpótlási törvény esetében más volt a helyzet. Az első szavazáskor az Együttélés, az MKDM és az FMK képviselői együttesen buktatták meg a javaslatot. Az újraszavazásnál azonban az FMK-sok átálltak, emiatt a többieknek is fontolóra kellett venni, hogyan szavazzanak. A Szlovák Nemzeti Párt állt a mérleg nyelvén. Ha a szívünk szerint a javaslat ellen szavazunk, akkor a Szlovák Nemzeti Párt képviselői szavazzák meg — és átmegy a javaslat. Ebben az esetben azonban elvesztettük volna azt a reményt, hogy legalább a földtörvény javaslatának előkészítésében kapjunk támogatást követelésünkhöz. Egyetértek azonban azzal, hogy minden olyan törvényjavaslat megszavazása képviselőink részéről, amely sérti választóink érdekeit, jogosan kifogásolható és erkölcsileg elítélendő. A politikában ezeket a kérdéseket azonban másként teszik fel. Esetenként egy visszalépés előrelépést is jelenthet. Tény, hogy képviselőinknek eddig vajmi keveset sikerült elérniük a parlamentben a kisebbségek sajátos érdekképviselete terén. De az ék benne van a tönkben — kérdés, mikor éri el a feszítés a kritikus értéket. Lehet, hogy jobb, képzettebb, elkötelezettebb, elszántabb és több képviselőre lenne szükségünk. Kérdés, hegyez sikerül-e a legközelebbi választásokon. A többségi és a kormánypárti szakemberek ui. azon dolgoznak, hogy az új választójogi törvény minimálisra csökkentse képviseleti részvételünket a parlamentben. 6) A most elfogadott földtörvény a csehszlovákiai magyarság számára kedvező lehetőségeket kínál. Véleményed szerint képes lesz-e élni velük? — Korábban már jeleztem, de elmondanám még egyszer: a földtörvény a deklarált jogegyenlőség ellenére a magyaroknak, de főleg a németeknek kevesebbet nyújt, mint a többi állampolgárnak. Sőt, helyenként a lengyeleket is sújtja a csehlengyel-német-cseh impériumváltás miatt az 1938-39-es és az 1939-45-ös időszakban. Hiszen voltak lengyel birtokok, amelyek a Cseh-Morva Protektorátusban német kézre kerültek, majd 1945-ben német vagyonként konfiskálták és cseh kézre juttatták. Az eredeti lengyel tulajdonos pedig most nem kaphatja vissza javait, annak ellenére, hogy bizonyítani tudja eredeti tulajdonjogát. Mindennek ellenére fontosnak tartom, hogy mindenki, aki a földtörvény értelmében visszaszerezheti egykori tulajdonát képező ingatlanát, ne késlekedjék és érvényesítse tulajdonjogát! Azok is igényeljék vissza földjüket, akik nem akarnak gazdálkodni. Ha ismét az övék lesz, majd bérbe adhatják. Ne higgyen senki a rosszhiszemű kommunista propagandának, amely gazdasági csőddel és a nyugdíj elvesztésével fenyegeti azokat, akik visszaigénylik a földjüket. Ez szemenszedett hazugság. A föld az önállóságunk és függetlenségünk egyik biztosítéka. De ne semmizzük ki'a nincsteleneket! 7) A fokozódó munkanélküliség súlyosan érinti a magyamklakta vidékeket is. Vajon van-e valamilyen szociális stratégiája az Együttélésnek? — A munkanélküliség ellen a szociális stratégia annyit jelent, mint a tisztulás fogra a fájdalomcsillapító. A munkanélküliség csak gazdasági eszközökkel küzdhető le, vagy enyhíthető. Véleményünk szerint csak az új munkahelyeket teremtő új vállalkozások elterjedése jelenthet megoldást. Valamint az új oktatási szerkezet és művelődési magatartás. Vulgárisán: azzal kell foglalkozni, aminek van kereslete, azt a szakmát kell kitanulni, amivel meg tudom keresni a kenyeremet. Ez vonatkozik a szervezett vagy egyéni átképzésre is. Rengeteg szervezői és politikai háttérmunka szükséges ehhez. Egy politikai mozgalom vagy párt csupán ezt a hátteret tudja megteremteni. A konkrét megoldásokhoz vállalkozók, pénzintézetek, üzletek stb. kellenek. 8) Az Együttélés társult tagja lett az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának, a FUEV-nek. Ez kétségtelenül siker, de lesz-e valamilyen gyakorlati haszna is? — A FUEV egyike azon nemzetközi nem kormányzati szervezeteknek, amelyeken keresztül befolyásolhatók a kormányzati szervek és szervezetek. Ha ez a "befolyásolás” valamiképp sikerül, akkor tagságunknak lesz gyakorlati értelme és haszna. 9) Ahogy a csehszlovákiai belpolitikai helyzetet látom, eléggé valószínűnek tűnik, hogy idő előtti választásokra kerül sor. Hogyan készül az Együttélés a választási kampányra? — A parlamenti választások időpontja körül különböző érdekek csapnak össze. Az ellenzéki pártok zömének és a két nagy mozgalomból (Polgári Fórum és VPN) kiszakadt csoportok többségének az idő előtti választások felelnének meg, mert így reményük lehet a mostaninál jobb pozíciók elérésére. A kormánykoalíció pártjainak zöme inkább az eredeti (1992. június) időponthoz ragaszkodik, sőt, néhánynak jól jönne a választások elhalasztása későbbi időpontra. A választások időpontját végül is a pillanatnyi erőviszonyok, illetve a parlamenti képviselők egyéni érdekei döntikel. Tény azonban, hogy a parlamentek mostani politikai összetétele merőben más, mint ahogy az egy évvel ezelőtt, a választások idejében kialakult, noha a személyi összetétel alig változott. A társadalom politikai szerkezete szintén eltér mind az egy évvel ezelőttitől, mind a parlament politikai szerkezetétől. Ez mindenképpen amellett szól, hogy ki kellene írni az idő előtti választásokat. Attól tartok azonban, hogy sem az ország alapvető gazdasági problémáit, sem a politikai feszültségeket ez nem oldaná meg. A politikai stabilitás és a kormánypártok bizonyítási esélyének megtartása érdekében helyesebb lenne a választójogi törvényhez tartani magunkat. Az Együttélés Politikai Mozgalom azonban felkészült minden eshetőségre. Országos Tanácsunk eldöntötte, hogy elkezdjük a támogató tagság újraregisztrálását, tisztségviselőink, parlamenti és helyi képviselőink újraigazolását, valamint az új, jövendőbeli tisztségviselők és képviselők kiválogatását. Lehet, hogy ez kegyetlenül hangik, de erre szükség van a sok százezer választónk érdekében. KÉRDEZETT: LACZA TIHAMÉR INTERJÚ A HÉT 7
