A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-20 / 38. szám
„ Kő hövön... GHYMES VARA A Zobor vidék jellegzetes magyar településétől nem messze, az ún. Várhegyen már a XI. század közepén állott valami kezdetleges, sáncokkal körülvett erődítmény, mely a Bars vármegyébe vezető utakat védte. A kővárat 1256-ban említik először az okiratok, amikor is Ivanka fia András a Hont-Pázmány nemzetség tagja, a későbbi Forgách család őse lakótornyot építtetett birtokai központjában és jogaiban IV. Béla is megerősítette. A XIV. század elején Csák Máté Felső-Magyarország kiskirálya, nagyhatalmú ura foglalta el Ghymest, de nem sokáig tarthatta meg, mert a rozgonyi vereség után a királyra szállott. Nagy Lajos király 1356-ban feleségének ajándékozta, de három évtized múlva leánya, Mária királynő jutalmul Forgách Balázsnak adta. Azóta újra a Forgách családé lett. Gróf Forgách Balázs a falakat megerősítette, a várat kiszélesítette, körbástyákkal látta el. De a török hódoltság alatt többször cserélt gazdát. Hol a töröké volt, hol pedig a Forgáchokó. Mivel a törökök nem tudták megtartani, ezért bosszúból lerombolták. A Forgáchok azonban mindig újjáépítették, ágyúkkal is megerősítették. A sok robotmunkát a környék lakosai sínylették meg. A történetírók megemlítik, hogy 1680- ban nagy jobbágylázadás tört ki, de Forgách Zsigmond kegyetlenül leverte a lázongókat. Forgách Simon a Rákóczi-felkelés mellé pártolt, hűségesen támogatta a fejedelmet, ezért I. József elvette tőle a várat, és egy cseh grófnak adta el, akitől hasonló összegért Forgách Pál püspök vásárolta vissza. A faluban pedig barokk stílusú kastélyt építtetett, amely még ma is áll. Érdekes, hogy míg a többi várat a Rákóczi-felkelés után lerombolták, ez a vár megmaradt, egészen a XIX. század elejéig lakható volt, és csak azután kezdett lassan pusztulni. A XVIII. században élte virágkorát a vár, a püspök a felső vár kastólyszerű épületéből kápolnát és kriptát építtetett a Forgách család elhunyt tagjainak emlékére. A várat kibővítették, a berájatot áthelyezték a dél-nyugati oldalra, díszes párkányokat és hatalmas főkaput emeltek a Forgáchok címerével a homlokzatán. A várdomb oldalát 1952-ben természetvédelmi területté nyilvánították, itt találhatók Szlovákia legrégibb szelídgesztenye fái, a körülbelül 1500 fa, némelyike már 300—500 éves. És bizony sok mindent láttak már az itt zajló történelmi eseményekből. A valamikori híres vadaskertben Forgách Károly, a múlt században honosította meg a muflonokat. A várromot a Nyitra—Aranyosmarót útvonalról lehet megközelíteni, turistajelzések mutatják az irányt. A falu mellett kempingtábor is található. A csehszlovákiai magyar fiatalok nagyrésze pedig az évről évre ismétlődő nyári művelődési táborok színvonalas előadásairól ismerheti meg. (ozsvald)
