A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-20 / 38. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK Barna Ilona, kassai olvasónk kérdésére a lapunk 27. számában 'Apa, anya” jeligével adott válaszunk pontosítására ismertetjük az állami jóvedelemkiegószítósről szóló törvényes rendelkezéseket. Az 1990. évi 206. számú törvény értelmében a havi 140,- Kčs kiegészítésére mindenkinek igénye van, akinek a Cseh és Szlovák Köztársaság területén van lakhelye. Kivételt képeznek azok, akik tényleges katonai (polgári) szolgálatot teljesítenek, akik elmegyógyintézetben, hosszantartó betegségek gyógyítására szolgáló intézetben, vizsgálati fogságban vannak, vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, továbbá azok, akik nyugdíjasok otthonában vannak — ezeknek ez idő alatt nem jár az állami kiegészítés. Ugyancsak nem jár azoknak sem, akik szociális otthonban vannak — kivéve az olyan gyermekeket, akiknek családi pótlékra vagy neveltetési járulékra van igényük. Az állami kiegészítést külföldre nem fizetik ki. A fenti rendelkezéseket az 1991. évi 245. számú törvény úgy egészítette ki, hogy bizonyos személyeknél, nevezetesen azoknál, akik a társadalombiztosításból folyó nyugdíjat kapnak, valamint azoknál, akiknek ellátatlan gyermekük van, és ez okból családi pótlékra vagy neveltetési járulékra van igényük, de csak ezeknél, július 1-től az állami kiegészítés havi 220 koronát tesz ki. Amennyiben ez utóbbi feltételek május és június hónapokban is teljesítve voltak, akkor erre a két hónapra visszamenőleg is megkapták az eszerint járó különbözetet. "Pihenés" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy hány éves korában mehet nyugdíjba? 1992 januárjában tölti be az 52. életévét, három gyermeke van. Az efszben már 29 éve dolgozik. Azt hallotta, hogy már előbb is nyugdíjba lehet menni, ha igen, mit kell tennie? Olvasónk 54 éves korában mehet majd nyugdíjba, mert ez a korhatár érvényes azon nők számára, akik 3 vagy 4 gyermeket neveltek fel, feltéve hogy teljesítik a ledolgozott 25 év feltételét. Kedvezményesen — korengedóllyel azok a dolgozók mehetnek előbb nyugdíjba, akiknek a munkaadójuk átszervezés (a munkahely megszűnése stb.) miatt felmondott, ha megvan a ledolgozott 25 évük, a nyugdíjkorhatár eléréséig már csak legfeljebb két év van hátra, és a munkahivatal igazolja, hogy nem tud nekik más megfelelő állást (munkahelyet) biztosítani. Minthogy olvasónknak 54 éves korában keletkezik nyugdíjigénye, már előbb is, 1992 januárjában, amikor betölti 52. életévét kérheti az öregségi nyugdíjat akkor, ha a munkaadója átszervezés stb. miatt felmond neki, és a munkahivatal nem tud neki más, megfelelő munkahelyet biztosítani. "Hű olvasó egy nyugat-szlovákiai kisvárosból" jeligével beküldött munkajogi kérdéseire a következőkben válaszolunk: 1. a munkajogi viszonyokra a Munka Törvénykönyvének rendelkezései érvényesek (az 1965. évi 65. számú törvény az azóta eszközölt változtatásokkal, legutóbb az 1991. évi 3. számú törvény szerint) 2. a munkaadó a törvény 46. paragrafusában felsorolt okokból mondhat fel, a felmondási idő általában két hónap, ha azonban a felmondás oka a munkahely megszűnése, áthelyezése, átszervezése, a munkafolyamat racionalizálása stb., akkor a felmondási idő három hónap. A felmondási idő az írásban adott felmondás kézbesítését követő naptári hónap 1. napjától folyik. A törvény 48. paragrafusának 1. bekezdésének a) pontja értelmében nem lehet felmondani az alkalmazott munkaképtelensége alatt. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a felmondás a törvény 46. paragrafusának 1. bekezdés a) és b) pontja alapján (átszervezés stb.) miatt történik. Az elbocsátásról a munkaadó szervezet vezetője dönt. A szakszervezet vagy a munkatársak (kollektíva) beleegyezése nem szükséges, nincs döntési vagy beleszólási joguk. Olvasónk forduljon felvilágosításért a lakóhelye szerint illetékes munkahivatalhoz, ahol a munkajogi előírásokról s a felmondás esetére a jogairól, anyagi biztosításáról (esetleges végkielégítésről) pontos eligazítást kaphat. Ezzel kapcsolatban még a foglalkoztatásról szóló 1991. évi 1. számú törvényt, a Munka Törvénykönyve megváltoztatásáról és kiegészítéséről szóló 1991. évi 3. számú törvényt, amelyek 1991. február 1-ón léptek hatályba, valamint a Munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítésről szóló törvényt, amely 1991. május 31-ón lépett hatályba, kell figyelembe venni. Dr. B. G. NEVELGET Ó Tolnai Gyulánó Borsod megyei pedagógus hosszú évek pedagógiai tapasztalatai alapján kifejlesztette a róla elnevezett, matematikai logikán alapuló komplex anyanyelvtanítasi programot. A Tolnai-módszerrel tanuló gyerekek láthatóan nem unatkoztak a tanteremben. S egy olvasásórán legalább féltucatnyiféle tantárgy fór meg egymással békeben, egymás hatását erősítve. De nemcsak a kis elsős, az ilyen órát meglátogató felnőtt sem nézi az óráját. Kérdés, hogyan jutott el ehhez a különlegesen érdekes módszerhez Tolnai Gyuláné. Pedagógiai megfigyelései alapján arra jött ra, "hogy a kisiskolások jelentős része nem tud beszélni, töredezett szavakkal, mondatokkal fejezi ki mondanivalóját, rosszul, színtelenül olvas. Minden jel arra mutatott, küszködve, nyögve tanulnak. Ezen kell változtatni. Keresve a bajok gyökerét, megállapítható, hogy mesterséges szakadék van az óvoda és az iskola között, még a legjobb óvodák sem készítenek fel minden esetben az iskolára. Sok esetben él az elképzelés: a gyermek már első elemiben szokja meg a kudarcokat, és érezze, micsoda erőfeszítéseket kell tenni. Szörnyű elképzelés... Mert a gyermek szent joga: a játék. Amelyik gyermek nem játékban éli át a gyermekkorát, abból vagy gátlástalan felnőtt válik, vagy közömbös, szürke ember, akitől semmi szépséget nem várhat sem a család, sem a társadalom. Módszerét arra építette, amit szeret a gyermek: a játékra, a ritmusra, az emberközelségre. El akarta érni: a pici elsősök úgy jöjjenek az iskolába, hogy az első év máris örök érzelmi kapcsolatot teremtsen belső világuk és az iskola között. Úgy érezte, meg kell törni azt a képtelen rossz hagyományt, hogy olyanok írják a tankönyveket, akik nem ismerik a gyermekek lelkivilágát, akik nem játszottak együtt velük, akik soha nem kérdezték meg tőlük: mi az, ami téged felvidít, ami boldoggá tesz. Tehát kiindulópontjában gyermekcentrikus, a gyermek személyiségére, annak jegyeire építő, az emóciót és a rációt egységbe hozni kívánó, a gyermek érdeklődésére építő, azt kiegészíteni szándékozó módszerről van szó. Ami a legfontosabb Tolnai Gyulánó számára: elindítani egy olyan struktúrát, amivel a tananyagba építve megkönnyítheti a megtanulandó szövegeket. Mert nem tudnak tanulni gyermekeink sem általános, sem középiskolában. A legjobb módszer, amely által a tudás "ráragad" a gyerekre. A módszer a logikát is fejleszti, mindkét agyféltekét foglalkoztatja. A módszerhez kapcsolódó programfal stratégiai terve és maga a megvalósítás is, százezer programra lektorizált már. A variációs lehetőségek kifejlesztik a gyermek megosztott figyelmi képességét: az elsős gyermeknek a program megoldása során kilenc felé kell összpontosítania. És képes erre. S ennek köszönhetően arra is, hogy nagyon hamar megtanuljon írni, olvasni, s már első osztályban fogalmazásokat készítsen, nagyon kevés helyesírási hibával. Ugyanis a program nem más, mint a szavak belső szerkezetének állandó vizsgálata, boncolása. Ami világhírűvé tette a módszert, az a komplexitás, amelynek következtében azonosan fejlődik a matematikai logika és az anyanyelvi kommunikáció. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona A HÉT 23
