A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-20 / 38. szám
MINERVA A postapalota sarkán állt ez az emlékmű, mely az áldozatok emlékére készült. 1942. június 26-án leplezték le. 1945-ben valakiknek nagyon sürgős volt az emlékmű eltávolítása. Vajon miért? is, amely magánbeszélgetések alatt ösztönözte a magyar felet, de óvakodott attól, hogy ennek hivatalos formát adjon. Ennek a felemás viselkedésnek ma már ismerjük az okait. Habár Hitler a Szovjetunió elleni háború tervében csak Finnország és Románia katonai részvételével számolt (e két országnak területi követelései voltak a Szovjetunióval szemben), a német tizenhetedik hadsereg a Kárpátok északi oldalán készült a támadásra. Ennek parancsnoksága tisztában volt azzal, hogy ha megindul a harc, déli szárnya védtelen marad, s ezért fogadta volna megnyugvással, a magyar hadsereg részvételét. Amikor Hitler megtudta, hogy a kassai bombázás után a magyar hadsereg átlépte a Kárpátok vonalát, dührohamot kapott. Említettük már, hogy a németeknek módjukban állt volna finomabb eszközök alkalmazása is. Az viszont elképzelhetetlen, hogy akadt volna magyar katonatiszt, aki a nemrég visszaszerzett várost, Rákóczi városát, bombázta volna. Pilóta sem akadt volna, aki saját honfitársait megtámadta volna. A szovjet támadás lehetőségét hagytam legutoljára, mint a legvalószínűbb változatot, habár erre sincs írott bizonyíték. Akkor a városra szovjet bombák hulltak. Ezek mérete, súlya és felirata (APUV — aviacionnij pnyevmatyicseszkij vzrivatyel — légi pneumatikus, univerzális gyújtó) minden kétséget kizárt. Ugyanaznap Tiszaborkútnál (Kárpátalja) egy bizonyíthatóan szovjet vadászrepülőgép vógiggéppuskázott egy vonatszerelvényt. Szovjet bombatámadás érte Helsinkit, három romániai várost és Várnát is. Az az esetleges érv, hogy más, mint szovjet gép szállíthatta volna a bombákat, a szakértők véleménye szerint kizárt. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szovjet hadseregnek is volt egy terve, mely számolt a háború lehetőségével. Ez a hadműveleti terv bizonyára számolt az aktív védelem stratégiájával. E védelem keretébe teljes mértékben beleillik az ellenfél városainak bombázása. Magyarország a tengelyhatalmak szövetségese volt, néhány nappal korábban már megszakította diplomáciai kapcsolatait Moszkvával, szovjet szempontból ellenségnek számított. Azt sem lehet kizárni, hogy Kassát esetleg Eperjes helyett támadták meg. A németeknek fontos híradóközpontja volt a Tarca menti városban. A korabeli légi felvételek tanúsága szerint, a két város hasonlított egymásra (a város határában folyó Tarca, illetve Hernád, a főtér ovális formája, amelynek közepén templom áll). A Kassai Magyarok Baráti Társasága által megrendezett nemzetközi szimpózium tehát ilyen következtetésekre jutott, mégha nem zárhatta le véglegesen a kérdést. Az előadók: dr. Borús József, dr. Cséfalvay Ferenc, dr. Dombrády Lóránd, dr. Ormay József, dr. Ölvedi Ignác, dr. Pataki Iván és dr. Szakály Sándor kifejtették ezzel kapcsolatos nézeteiket, és elhangzott néhány szélesebb gondolatkört összefogó előadás is. Természetesen az előadók nem mindenben értettek egyet. De ez így van rendjén. A szimpózium sikeréhez páratlan segítséget nyújtott Kovács István budapesti főiskolai docens, aki e rendezvény szakmai részét biztosította. Meg kell említenünk Borsányi Juliánt is, aki ugyan korára és egészségi állapotára való tekintettel nem lehetett jelen, de előadását elküldte és alapvető munkája nélkül (A magyar tragédia kassai nyitánya, München, 1985), aligha lehetne előbbrelópni a "kassai talány" kutatásában. Az előadókat köszönet illeti meg azért is, mert előadásukért nem fogadtak el semmilyen honoráriumot. A rendezők célja volt, hogy a közvélemény megismerkedjen a szakavatott kutatók véleményével, mert a legendák az utóbbi ötven évben is terjedtek. Nem utolsósorban az áldozatok iránti kegyelet kinyilvánítása is a rendezvény részét képezte. Ezért a szimpózium résztvevői virágot helyeztek el a sírokra. A hozzátartozók egy része még él, mégsem gondozzák a sírokat. Ezért a sírok egy részét meg kellett tisztítani az évtizedes gaztól. Ez főleg a magyar ipariskola diákjainak érdeme. A Madách Könyvkiadó a tanácskozás anyagát ki fogja adni. Ezzel kapcsolatban a Kassai Magyarok Baráti Társasága kór mindenkit, aki emlékeivel, fényképeivel vagy más módon segíteni tud, jelentkezzen, hogy a kiadandó kötet, amennyire lehetséges, teljes képet nyújthasson, és méltó emléket állítson az elpusztult áldozatoknak. A HÉT 21