A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-05 / 27. szám
SZABADIDŐ — Jöjjön, mert nincs időm magával j csavarászni! Kerr szobájában a csavargó lehuppant egy fotelbe, a ház ura meg sietve böngészni kezdett a szekrényben. Nem volt alkudozós kedvében. Megkérdezte az öreget, mire van szüksége, aztán a kért ruhadarabokat különösebb válogatás nélkül leszórta elé a szőnyegre. A csavargó mohón kapkodta össze a holmit. Úgy döntött, azonnal át is öltözik. Miközben kínkeservesen ráncigálta le magáról a mocskos gönceit — a pisztolyt is tartania kellett —, a doktor óvatosan feltett neki néhány kérdést: — Mikor jött be a házba, öreg? — Nem tudom, sosem volt órám! — nevette el magám a kérdezett. Kerr lehúzta az óráját a kezéről. — Tessék, most már van. A csavargóval madarat lehetett volna fogatni. Ha nem lett volna fegyver a kezében, biztosan megölelte volna a doktort. — Amikor bejöttem, csend volt a házban. Higgye el, uram, nem szoktam idegen házakba betörni...! —; esedezett bocsánatért, mert szégyell-j te magát. — Miért nem csengetett be? Adtam ; volna valamit! Az öreg végzett az öltözködéssel. — Nem hiszek én már a népekben... fintorgott keserűen. — Na, majd mindjárt csomagolok valami útravaiót! Ha akar, itt reggeliz-j heti — mondta Kerr együttérzőre ; igazított hangon. ; A csavargó ravaszkásan felvigyor- : gott. — Köszönön a jóságát, uram! Az \ útravaiót szívesen elfogadom. De... a : reggelin már túl vagyok... Befaltam a húst, ami az asztalon volt. Állítom uram, olyan finomat még életemben nem ettem! Aztán jött egy nó egy hatalmas vérebbel. A fürdőszobába zárkóztam... Miután onnan kijöttem, önnel találtam magamat szemben... Doktor Kerr verítékben fürdött. Irma és a dög tehát reggeliért mentek az üzletbe. Ide-oda kapkodta a fejét, a menekülés útját kereste. Többször a csavargónak ajándékozott órája helyére pillantott. — Ákkor menjünk a konyhába... — nyöszörögte. Azt tervezte, kilép az ajtón, aztán nyakába szedi a lábát, és meg sem áll a világ végéig. Még alig mozdult, amikor kővé der- : mesztette a vénember hangja: — Állj meg, te mocskos disznói!! — : ordította az öreg vérben forgó szem-; mel. NAGY LÁSZLÓ RAJZA I Az AIDS San Francisco nemcsak a világ egyik legszebb városa, hanem minden valószínűség szerint itt ól a legtöbb AIDS-fertózött. A San Franciscóhoz közeli berkeleyi egyetem szakemberei szerint San Francisco lakosságából minden ötödik ember homoszexuális, és hogy mennyi közöttük a HIV-pozitív, azt még megsaccolni sem merik. A hivatalos jelentések alapján eddig tízezer ember halt meg ebben a betegségben, s ez körülbelül egytizede az AIDS- ben eddig elhunytaknak az Egyesült Államokban. Állítólag a nagyvállalatok közül jó néhányan ebből az okból kifolyólag nem kötnek itt üzletet, hiszen a gyakori földrengések és az állandóan növekvő HlV-pozitívak száma túlságosan nagy rizikót jelent. San Francisco egyes negyedeiben rengeteg homoszexuális ól. Ezekben a negyedekben megtalálhatók az egyórás szállodák — természetesen csak férfiakra specializálódva, és a csillogó-villogó reklámok is a férfiakat csalogatják fórfisztriptízre. A jól jövedelmező üzleteket fékezi bizonyos mértékig az AIDS-től való félelem; és több helyen az együttlótek újabb, biztonságosabb formáit (pl. "Beszélgetés egy élő meztelen férfival" — itt semmilyen érintkezésre nem kerülhet sor) kínálják. A San Franciscó-i újságok állandó rovatai nyíltan foglalkoznak a homoszexulitás témájával és az AIDS-szel. A legutóbbi felmérésekből az is kiderült, hogy a lakosság egyharmada nem szeretné, ha kezelőorvosának HIV-pozitív betegei is lennének. John Barlington pszichológus szerint, míg az AIDS-betegek aránylag kevesen voltak, mindenki átérezte sorsukat, és ha távolról is, de megpróbáltak segíteni. Ma már ez a betegség a mindennapjaink fővárosa részévé vált, baráti körünkben is vannak AIDS-betegek, s azzal védekezünk, úgy reagálunk, hogy nem veszünk tudomást róla. Szerencsére azonban San Franciscóban sem minden ember ilyen hozzáállásé. Nemrégen nyitottak egy lelki tanácsadást az AIDS-ben szenvedőknek, mert ez a vírus először a lelket támadja meg, csak aztán sorvasztja el a testet. A város utcáin röplapokat osztogatnak, melyben tanácsokat adnak, hogyan éljenek a HIV- pozitívak. Megfelelő életformával, rendszeres táplálkozással, nyugodt életmóddal, kevés, nem megerőltető tornával uralkodhatnak e vírus felett, legalábbis valamennyi ideig... San Franciscóban jelent meg az az újság is, mely azt vallja, hogy az AIDS-betegsóget humorral, vidáman kell elviselni. Míg másokat mindez inkább megbotránkoztat, addig a harmincoldalas, negyedévente megjelenő lapot a HIV-pozitív emberek százai rendelik meg naponta az egész Egyesült Államokból. A lap főszerkesztője Tommy Shearer, a kórházi ágyából szerkeszti a lapot. Ó is AIDS-es. A lapban természetesen megtalálhatók a komolyabb cikkek is, de jellemzőjük mégis a humor, bárha ez fekete humor... Nagyon kedvelik az olvasók a Kondom kapitányról szóló rajzsorozatot. Ez a szuperember mindig idejében odaszállítja az óvszereket, ahol éppen szükség van rájuk. Nagy kár, hogy csak a fantázia országában él. San Franciscóban bizony rengeteg dolga akadna, s még nagyobb kár, hogy munkáját évekkel ezelőtt nem éppen a hátborzongatóan vidám újság főszerkesztőjénél kezdte meg... A HÉT 31
