A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-26 / 30. szám
Kő Kövön... GÁCS VÁRA Ha Losonc felé megyünk a síkság peremén már messziről látni a gácsi kastély fákkal övezett, négyszögletes épületét. Helyén a XIII. század elején erős vár állott, a füleki és a zólyomi utat védte az ellenséges csapatoktól. A XV. században a Lossonczy család birtokolta, majd a huszita seregek elfoglalták és megerősítették falait. Hunyadi János súlyos harcok árán visszaszerezte, de a vár romba dőlt. A többször is elpusztult vár helyén az 1600-as évek elején gróf Forgách Zsigmond, az új birtokos, kastólyszerű erődöt építtetett, ez azonban a Thököly felkelés idején kiégett. Újra rendbe hozták, megerősítették, és így a Rákóczi szabadságharc folyamán a környékbeli nemesek itt találtak menedéket. Rákóczi egy francia főtisztre bízta a várat, de az ágyúlövés nélkül a császáriak kezére adta. Forgách János a régi vár helyén építtetett egy barok kastélyt, mely kisebb átalakítások után ma is áll. Petőfi Sándor az Úti jegyzetekben (1845) így emlékezik meg róla: "Losoncon ekkoriban csak egy napot töltöttem. Ezalatt megnéztem Gácson a várat, s a posztógyárat. A vár, melyet a Forgách grófok bírnak, nemigen ó: körülbelül a XVII. században épülhetett. Bejártam néhány teremét, melyek közül leginkább magára vonta a figyelmemet az, hol a családképek vannak. E képek egyikétől alig tudtam elválni. Egy hölgy volt: szép, fiatal és tóbolyodott. Éppen delet harangoztak, mikor e kirándulásból visszatértem Losoncra." Mint minden várnak, ennek is több mondája van. Az egyik a Forgách nemzetséghez fűződik. Ennek egyik tagja Károly Róbert alatt segített Zách Feliciánt lefogni, amikor az a királyi családra támadt Visegrádon. Állítólag a király ily rigmusban szólott Forgáchhoz: "Vágd fiam, vágd Forgách, Tiéd lesz Gímes és Gácsi" A másik egy bizonyos Demeterről szól, aki nagy varázsló hírében állott. Vónsógóre nősülni akart, és egy fiatal szegény lányt szemelt ki feleségnek, akinek már vőlegénye volt, de a gonosz vénember kérése sikertelen maradt. Ezért a leányt fehér márványszoborrá változtatta. Megtudta ezt a leány vőlegénye, titokban beosont a várba. Megleste éjjel a gonosz varázslót, és kikapta kezéből a kígyófejű pálcát, rásújtott vele a gonosz várúr fejére. Ettől ez fekete kővé változott. Tüzes lángnyelvek repkedtek a levegőben, a terem padlója megnyílt, a falak megrepedeztek. A két fiatal imát mormolva, sértetlenül jutott ki a várból. Később a király kérésére visszamentek, és az aranyforgácsokat összeszedték, újra felépítették a várat, így lett belőlük a Forgách nemzetség. Hogy igaz volte, vagy sem, azt ma már senki nem tudhatja. De mesének ma is szép. (ozsvald)
