A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-26 / 30. szám
GYERMEKEKNEK A csalafinta kérő (Mozambiki mese) Élt egyszer egy asszony meg egy ember, volt nekik egy lányuk. Mikor felcseperedett, apja kimondta, hogy férjhez nem adja senkihez. Akárhányan jöttek is leánynózőbe, kosarat kapott valamennyi; az apja állta a szavát. Az embernek volt földje jócskán, csak éppen messzire a falutól, S egyre pusztították az elefántok. Háza mögött néhány fa nőtt, melyeknek a háncsából jó erős kötelet lehetett fonni. Jött egyszer egy lepény, kérdezte az embert: húzhatna-e háncsot, mert ritka erős kötélre volna szüksége. Kérdezte az ember, minek az az erős kötél. Mondta a legény, hogy anyjának messzi a földje a falutól, pusztítják egyre az elefántok. Ó mep azt gondolja, felgöngyölíti a földet, a kötéllel összekötözi, vállára veszi, akár az összegöngyölt szőnyeget, s elhozza a falu határába. Ugyan kedves volt az a gondolat az embernekl Menten válogatott ajándékokat ígért a legénynek, ha megteszi ugyanezt az ő földjével is. Hanem a legény csak nem állt rá, lekicsinylette mind az ígért ajándékot. Végül aztán nem maradt más hátra: odaígérte lányát az apa. Ez bezzeg tetszett a legénynek! Megígérte: felgöngyöli, elszállítja az öreg földjét, mihelyt megtette ugyanezt az anyjáéval. Felcsapott az öreg, állt az alku. Meg is tartották a lakodalmat, s hazavitte asszonyát a fiatal férj. Az apa meg várta, várta, mikor váltja be ígéretét a veje — de bizony hiába várta. Követeket küldött akkor veje falujába. Mindhiába; az csak annyit mondott: anyjának földje ott van még a régi helyén, azt se vitte el, hát apósáéra is csak utána kerül sor. _ Végül aztán elfogyott az öreg türelme, s a törzsfőnökhöz fordult panaszával. Az magához hívatta mind a két pörös felet, s meghallgatta mondókájukat. A végén meg kimondta ítéletét: Tudja azt az öreg is, mint bárki más, hogy nem lehet a földet csak úgy felgöngyölíteni, mint holmi szőnyeget, de még a legény kezdettől fogva azt mondta, csak anyja földje után hordja el az apósáét. De mivel az is ott van még a régi helyén, hát nincs az öregnek semmi követelése a vején, az meg tartsa csak meg nyugodtan asszonyát. Nyelvi böngésző A lábasnak nincsen lába, Ezért nem jár iskolába. Rozsdásodik nagy mogorván Öregmama régi polcán. Mondja meg azt, aki tudja: — Az ujjasnak van-e ujja ? Aki jól tud rá felelni, Majd ha fázik, felveheti. Hát vasmacskát láttál-e már? Tudod-e, hogy az merre jár? Eszik-e húst, s aludtejet? Fog-e néha, vasegeret? Még egy kérdés utoljára: — írd meg majd a Hétbe, — Hová jár a vendégoldal Nyáron vendégségbe ? Gömöri Kovács István Teknőcök Napozni indul a teknösbékasereg, köztük egy külsőre teljesen egyforma ikerpár is. Hogy könnyebben megtalálhasd ezeket, megszámoztuk mind a négyet. Melyik a két iker? Jó fogás A két kép egyformának tűnik ugyan, ám a jó megfigyelő hiísz apró eltérést talál közöttük. Melyek a különbségek? A beküldők között egy gyermekkönyvet sorsolunk ki. A HÉT 27
