A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 3. szám
ÉGTÁJAK Miért szeretem az anyanyelvemet? A pályamunkák közlését számozzuk, így könnyűjük meg döntésüket az Olvasói díj odaítélésében. Kérjük önöket, hogy a pályamunkák közlésének befejezése után sorszám szerint jelöljék meg a legjobbnak tartott írást, és azonnal küldjék el szerkesztőségünk címére. Az anyanyelv minden embernek a legdrágább kincse. Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az édesanyánktól tanulunk. Az anya úgy csöpögted a magyar szavakat gyermeke szájába, mint a méhecske a mézet a kaptárba. Minden nyelvnek megvan a maga szépsége, így a magyar nyelvnek is. Ha azt akarjuk, hogy helyesen és szépen beszéljünk anyanyelvűnkön, akkor szorgalmasan kell olvasnunk íróink, költőink alkotásait. Ha ismerjük irodalmunkat, gazdag lesz a szókincsünk. Ekkor beszédünkben alkalmazhatunk hasonlatokat, megszemélyesítéseket. Mert ezek szépítik beszédünket. Én gyakran használom az értelmező szótárt is. Ebből tudhatom meg egy-egy szó, kifejezés pontos értelmét. Jó barátságban vagyok a nyelvtannal is. Fontosnak tartom a helyes kiejtést és a helyesírást. Az anyanyelvet is tanulnia kell mindenkinek, még a született magyarnak is. Az embereket a beszédükről is meg lehet ismerni. Aki zavarosan beszél, zavarosan gondolkodik. Az ilyen ember nincs tisztában a szavak értelmével. Az ablak ragyogjon, a nyelv pedig tündököljön. Az anyanyelvűnkre úgy kell tekintenünk, mint ahogy a szülőnkre. Nekünk a magyar nyelv édesanyánk. Édes Gergely költő szavaival: "Édesanyám és hív nevelőm a tiszta magyar nyelv..." Én tisztelem és szeretem az anyanyelvemet azért, mert az édesanyámtól tanultam. Az édesanyámat mindenkinél jobban szeretem. így a magyar nyelv az édesanyámhoz fűz. Szeretem az anyanyelvemet, de ettől függetlenül tanulok más nyelveket is: szlovákot és angolt; az orosz nyelv tanulását befejeztem a változó idők miatt. Szükségünk lesz a mindennapi életben az idegen nyelvekre is. Mert a közmondás szerint: Ahány nyelvet tudsz, annyi embert érsz. De csak 18 A HÉT az anyanyelvűnkön tudunk gondolkodni, örömünket, bánatunkat, érzéseinket igazán jól kifejezni. Minden erőmmel azon vagyok, hogy óvjam, szépítsem anyanyelvemet. Akkor bátran nézhetek a tükörbe és embertársaim szemébe. Alapiskolai kategória Simonies Angelika Naszvad 12. Az anyanyelv ugyanazt jelenti az ember számára, mint a levegő, a víz, egyszóval: az élet. Az újszülött az anyatejjel együtt szívja magába az anyanyelv minden hangját, hangsúlyát. A gyerekkel együtt fejlődik a nyelv is. Kezdetben csak a szavakkal bűvészkedik. Később szókincse gyarapodik, kifejezésmódja színesedik. A gyermek igazi nyelvmester, őszinte, a maga fejlettségi fokán gondolatait kifejező kis ember. Fejlődése során a gyerek az anyanyelvvel együtt az erkölcsi értékek alapját is elsajátítja, megtanulja, hogy az anyanyelvére is úgy tekintsen, mint szüleire. Koncsol László szerint: "Az anyanyelv az írónak azt jelenti, amit a szín a festőnek, a hang a zeneszerzőnek, a föld a parasztnak, a gép a munkásnak. Az én anyanyelvem, a magyar nyelv, nagyon szép. Úgy szeretem, mint a szüléimét, hiszen tőlük tanultam az első szavakat: "papa" és "mama". Hogy tökéletesen tudjam az anyanyelvemet, ahhoz jól kell tudnom a nyelvtant, ahhoz, hogy szókincsemet bővítsem, az irodalmat. Mindenkinek a saját anyanyelve a legszebb és legdrágább a világon, annak ellenére, hogy a mai forrongó világban sokszor találkozunk negatív példákkal. Azzal, hogy az emberek érdekből megtagadják nemzetiségüket és anyanyelvűket. Aki az anyanyelvét nem szereti, nem szerethet más nyelveket sem, és még az is nehezen elképzelhető, hogy embertársait szereti, becsüli. Szókincsünk az anyanyelvből a leggazdagabb. Mindenki az anyanyelvén érti meg legegyszerűbben a legösszetettebb gondolatokat is. Hogy miért is szeretem az anyanyelvemet? Mert az anyanyelvemen tanulok, olvasok, álmodom, képzelődöm, kalandozom, magyar népdalokat dúdolgatok, és ha éppen rossz kedvem van, magyarul morgolódom. Nekem nagyon sok szlovák társam van — mivel sportolok —, akikkel sok időt töltök együtt, akiket azért becsülök, mert mint számukra idegen nyelvűt befogadtak, elfogadtak magyarnak, igyekeznek tőlem szavakat tanulni, és sokat segítenek nekem abban, hogy tökéletesebben elsajátítsam a szlovák nyelvet. Ha valamit nem értek, igyekeznek megmagyarázni. Nagyon sok felnőtt példát vehetne róluk. Csak az várjon tiszteletet és megbecsülést másoktól anyanyelve iránt, aki maga is tiszteli más nemzetek nyelvét. Én büszke vagyok az anyanyelvemre, és bárhová kerüljek is az életben, sohasem fogom megtagadni az anyanyelvemet, és sohasem fogok elszakadni az anyanyelvemtől. Ahogy a szüleim megtanítottak engem magyarul, ugyanúgy és is megtanítom gyermekeimet a magyar nyelv szeretetére. Alapiskolás kategória Pataky Csilla Naszvad tt. Miért? Sosem gondolkoztam rajta. Szerintem magától értetődő és természetes, hogy szeretem. Azt hiszem, nem is tudom szavakkal kifejezni, hogy miért. Ha szabad Petőfi szavaival élnem, "Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom." Boncolgatva a szót — anyanyelv — (mely kétségtelenül a szótárak egyik legszebb szava), érzések hullámai járják át bensőmet. Mert csodás érzés nemcsak beszélni, nyelvet, nyelveket, hanem egyet közülük a magunkénak vallani, szeretni, óvni, vállalni s továbbadni egy kis emberkének. Úgy gondolom, hogy aki le tud mondani az anyanyelvéről, nem érzi a belső kötődés felbonthatatlanságát, az más cselekedeteiben sem oly kitartó, felelősségtudó. Ha visszagondolok, szinte öntudatlanul alakult ki bennem az anyanyelvem, a magyar nyelv iránti szeretet. Sokat köszönhetek szüleimnek is. Ok tanítottak az első szavakra: Anyuka, apuka — egy
