A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-28 / 26. szám
HÍRMONDÓ Prágai Tavasz ’91 "A tradíció nem jelent változatlanságot" — vallja államelnökünk s a fesztivál fővédnöke: Václav Havel a Prágai Tavasz impozánsan szép programfüzetének beköszöntőjében. A 46. "Tavasz" programkínáló füzetkéje tényleg a változatosság jegyében fogant. Újdonság már az is, hogy az esztétikai élvezetet nyújtó, krétapapíron, kitűnő nyomdatechnikával kivitelezett füzetkét minden látogató a részletes esti program mellé — ma — ingyen és bérmentve kapja! A tartalmi innovációt pedig az jelenti, hogy az eddigi száraz műsorközlés helyett pompás felvételek mutatják be az egyes koncertek és rendezvények színterét, míg a képek mellett mintegy a lap margóján szerepel az ábrázolt teremben elhangzó műsorok apróbetűvel szedett kínálata. Igaz újítás az is, hogy a Tavasznak az idén van már szponzora is, mégpedig nem kisebb cég mint maga a Motokov R.T., mely a világ tizenhárom államában van képviselve, s e tény pompás összhangot teremt a zenei rendezvény nemzetköziségével. Ami magát a hangverseny színtereit illeti, ott szintén észlelhető a változatosság irányvonala. A klasszikus színtér a Rudolf ín um, avagy ahogy eddig nevezték a Művészek Háza, ugyanis több évig tartó renoválása következtében kiesett a színterek vonulatából éppen úgy, mint a Kultúrpalota nagykapacitású terme is — ez utóbbi azért, amit eddig tabu volt bevallani —, mert akusztikailag teljesen alkalmatlan hangversenyek céljára. Ezek helyett prominens kamaraestek céljaira előtérbe került a hajdani Valdstein és Lobkovic palota mellett a Hradzsin káprázatos terme, az úgynevezett Spanyol terem. Ez az arany-fehérben és fényárban úszó hatalmas tükörterem — II. Rudolf pompakedvelésének dokumentuma — ideális keretet biztosít az itt elhangzó rendezvényeknek. A közreműködő művészek hosszú sorában jó volt viszontlátni az ismert neveket, de még örömtelibb volt az első találkozás azokkal, akik nemkívánatos személyei voltak a múlt rezsimnek. Hogy csak egyet említsek közülük, itt van a Bambergi Szimfonikusok zenekara, amelyről köztudomású, hogy alapító tagjai az 1945-ben távozott Cseh Filharmónia muzsikusai. A vendégzenekarok sorában először lépett fel a száztornyú Prágában Ormándy Jenő éppen 90 éves együttese a The Philadelphia Orchestra, jelenlegi vezetőkarnagyukkal, Riccardo Mutival és a Japan Philharmonie rűbb cseh zeneszerző — 150 éve született, míg Mozart halálának, mint ismeretes, idén van kétszázadik évfordulója. így szinte alig akadt műsor, melyben a két mester egy-egy műve ne szerepelt volna. Elhangzott Dvoŕák Requiemje és számos más műve, míg a Smetana Színház Mozart daljátékát, a Szöktetés a szerájból című művét hozta ki teljesen új betanulásban. A gazdag kínálatból jómagam párnapos ottlétem alatt két kamaraestben és egy operaelőadásban részesültem. Bár a három egymást követő koncert élményintenzitásának görbéje némileg süllyedő tendenciát mutat, mégsem távoztam csalódottan országunk fővárosából. Mischa Maiskynak, ennek a sámsoni hajviseletű biblikus jelenségnek neve és művészete nálunk eddig teljesen ismeretlen volt. Jómagam is csak a tévé képernyőjén találkoztam vele pár alkalommal. Nem csalódtam az élő előadásban sőt, csellista téren életem nagy élményében volt részem. Mert így kezelni, ilyen virtuózán és amellett a legmélyebb érzelmi átéléssel szólásra bírni ezt az eszményi szépséggel megszólaló hangszert, ahogy ez a rigai születésű, Párizsban élő, izraeli honos Rosztropovics növendék tette, az már kivételes csillagórák szférájába tartozik. A szecessziós pompában tündöklő, de ma már ugyancsak elszürkült és megkopott, de annál patinásabb Smetana teremben lépett fel az Israel Piano Trio. Beethovent, Sosztakovicsot és Dvoŕákot játszottak — gyönyörűen. Ami azonban játékukat emlékezetem adattárába kódolta, az stílustisztaságuk és a három hangszer közötti ideális egyensúly megteremtése volt. Már évek óta konstans pontja a Tavasznak Mozart Don Giovanni-ját (köztudott, hogy az operák operája Prága számára készült) külföldi szólistákkal tarkított előadásban megszólatatni. Idén is így volt. Az amerikai Norma Sharp énekelte Donna Annát, honfitársa Alan Titus markánsan a címszerepet, Leporellót pedig az ifjú osztrák basszus, Manfred Hemm. De az a Zdenék Košler vezényelte előadás "csak" szép volt. Végezetül pedig éppen Mozart eme operája veti fel a kérdést: Kié tulajdonképpen a Prágai Tavasz? Miénk-e vagy a külföldieké? Mert a Don Giovannira a pénztárban jegy nem volt, viszont az utcai üzéreknél kemény valutáért annál több. VARGA JÓZSEF Mischa Maisky Orchestra, Budapest üdvöskéjének, Ken-lcsiró Kobayasinak vezényletével. A Smetana Színházban a Nederlands Dans Theater táncosai dokumentálták művészetüket; vezetőjük nem más, mint a hajdani disszidens — s ma a modern balett reprezentánsa — Jirí Kylian. De újonc Prágában az amerikai, kizárólag századunk zenéjét tolmácsoló Kronos Quartet is. A szent Ágnes kolostor — ma a cseh képzőművészetek múzeuma termében az ismert Quarneri vonósnégyes is fellépett, valamint Zuzana Ružičková, a csemballójáték jelenlegi first ladyje és a Stamic vonósnégyes Dvoŕák—Mozart műsort szólaltatott meg. A két komponista neve az idei Prágai Tavasz programstruktúrájának vezérfonala. Dvoŕák — a legnépsze
