A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-14 / 24. szám

SZABADIDŐ den úgy marad, ahogyan van, szögez­te le magában. A rendőrség majd megállapítja, hogy öngyilkosság tör­tént. Várt még néhány percig, majd el­hagyta a házat. Este betért egy filmszínházba és még mielőtt véget ért volna a film, a szempillája pillanatokra lecsukódott. Visszatért a szállodába. Tíz után tele­fonált a portára, hogy hozzanak a szobájába néhány szendvicset meg egy üveg sört. Megjött az étvágy is. Tizenegy után cigarettára gyújtott és felöltözve az ágyra feküdt. Az álom határon érkezett, egy puha kéz simo­gatta az arcát... néhány másodperc múlva elnyomta az álom. A hotel igazgatója megtörölte izzadó homlokát: — Ne rémüldözzön — nyugtatta meg a felügyelő —, ha a biztosításra gondol, nyugodt lehet. Nem maga a bűnös... az emberek elvesztették a fejüket, legfőképp pedig a dohányo­sok. Ezerszer figyelmeztettük őket, hogy ne gyújtsanak rá az ágyban, de hiába. Megfordult és egy pillantást vetett a kórházi alkalmazottakra, akik egy megszenesedett hullával hagyták el a szállodát. — Szegény ördög — mondta. — Nagyon mélyen aludhatott. A nők átveszik a hatalmat • Az átlagéletkor 115 év • Víz alatti nyaralók • a Holdra • Egy jó hír: Szerelmeskedni hagyományosan fogunk HOGYAN ÉLÜNK 2500-ban? Azt tudom, hogyan élek ma. Rosszul, idegesen, létbizonytalanságban, a szegénységi minimum határán. De fogalmam sincs róla, hogy fogok élni holnap, öt óv múlva? Lehet azonban, hogy még Václav Klaus pénzügy­miniszter úr sem tudja. Pedig ő sok­mindent tud, például naprakészen, hogy mikor minek emeli az árát és az adóját. Igaz, előző este még letagad­ja. Mindez persze lényegtelen kérdés ahhoz képest, hogy lassul a Föld forgása és a Nap körüli keringési ideje, ezért hetvenkét évenként igazí­tani kell az óránkat. Bárcsak az árakat is ilyen "gyakran" igazítanák. Szóval azt sem tudom, hogy fogok élni holnap, Peter Lórié angol jövőku­tató azonban — hiába, ilyenek az angolok — azt is tudja, hogyan élünk majd 2500-ban. Ezért is lett rövid idő alatt sikerkönyv "A jövőben — 2000 és 3000 között" című könyve. Mivel eddig nem jutott el és talán el sem jut a mi csődbe jut(tat)ott könyvpiacunkra, ha megengedik, ismertetném önökkel. Előrebocsátom, hogy Lórié úr nem olyan sóher, mint a mi kormányunk. Nem ijesztget, hanem éppen ellenke­zőleg, csupa jó előrejelzéssel szolgál. Igaz, ó nem élte át a szocialista terv­­gazdálkodást, á virágzó szocializ­must, könnyű neki Kánaánt ígérni. Ámbár csak a nőknek, mert Lórié úr szerint a férfiaknak egyszer s minden­korra befellegzett. Persze vannak — például a nős emberek —, akiknek már most befellegzett, így legfeljebb nem érheti őket meglepetés. Lórié úr ugyanis azt írja a könyvé­ben, hogy a nők átveszik a hatalmat. Az elkövetkezendő kétszáz évben megszűnik a hagyományos család­modell, s helyette nagy kommunák alakulnak ki, ahol kizárólag a ma még gyengébbnek számító nem képviselői lesznek hatalmon. A változás nem­csak a családban érezteti hatását, hanem a Földön is. Határok nem lesznek (van Isten!), az egyes orszá­gok kormányai helyett pedig egy nagy világkormány irányítja dolgainkat — Lórié úr nem ír arról, hogy ebben a kormányban a Szlovák Nemzeti Párt lesz-e képviselve, mert ha nem, akkor lesz itt tüntetés meg éhségsztrájk, az Isten is meglássa! Folytatva a sort, Lórié úr 2500-ra víz alatti városokat tervez, víz alatti üdülő­paradicsomokkal, s akkor a mi idegen­­forgalmunk is fellélegezhet, mert nem keli majd kemónyvalutáórt idegen ten­gerpartokra menekíteni hazai turistá­inkat a mi gyenge (puha) valutánkkal. Egyszerűen elküldjük őket a víz, aka­rom mondani a föld alá és kész. S nem kell majd szégyenkeznünk miattuk, hogy a velencei Dózse-palota előtt lejmolnak, vagy a szebbik nem képvi­selői áron alul kelletik azt, amit amúgy is megkap minden férfiember, ha akarja. Sőt, hozzánk jönnek majd a turisták, mert vannak — feltéve, hogy a bösi vízmű megépítése után is lesz­nek — gazdag föld alatti vízlelóhelye­­ink, és ha sikerül kiépítenünk a megfe­lelő víz alatti infrastruktúrát, mert ed­dig a felszínen sem igen boldogultunk vele. Hiába, a külföldi turista már csak ilyen, igényes, megnézi, hogy mire költi a pénzét. Tegyük fel, hogy minden összejön (és szerencsésen összedől a bósi vízmű), akkor a hozzánk (meg)tóvedt idegen olyan személykocsival érkezik, amelynek átlagos sebessége 400 kilo­méter per óra. Szép Škodák, ne sírja­tok! Attól tartok azonban, hogy Lórié úr nem ismeri a mi út- és egyéb viszonyainkat. Mert ha itt ötszáz óv múlva olyan utak lesznek, amelyeken nemhogy négyszázzal, hanem leg­alább százhússzal lehet aggodalom nélkül hajtani, akkor érdemes élni, azt se bánom, hogy nekünk, férfiaknak befellegzett. A Forma 1 gyorsasági autóverse­nyek kedvelőinek viszont szomorú hír­rel szolgál: nem lesz futam Mogyoró­don! Lórié úr szerint 2500-ban a For­Autóverseny ma 1 -es versenyeket a Föld és a Hold között rendezik meg rakótaautókkal. A szerző nem tesz említést arról, hogy a versenypálya áthalad-e majd a Hun­­garoring vagy a brünni autodróm fö­lött. Feltételezem, hogy nem, mert egy ilyen vállalkozás akár nálunk, akár Magyarországon úgyis ráfizetéses lenne, és az angolok — a fene tudja, miért — nem szeretik a ráfizetéses üzletet. Az angol jövőkutató szerint a repülőgépek hússzor gyorsabbak lesznek a jelenlegieknél. Nem írja, hogy a Tupolevekhez viszonyítva-e, mert akkor nem vagyunk különöseb­ben elragadtatva. Olvasom, hogy túlnépesedés lesz. A Földön 80 milliárd ember él, a váro­sokban alig lehet majd megmozdulni, olyan lesz a közlekedés, s a leggyor­sabb jármű a bicikli lesz. Hurrá, kiáltot­tam fel örömömben, akkor mi már megelőztük a világot, mert nálunk máris olyan zsúfoltak és rendezetle­nek a városi utcák, hogy egyenesen képtelenség közlekedni rajtuk. Csak hol kapunk biciklit elfogadható áron? Tehát szaporodás lesz, és a szerző senkit sem hagy kétségekben afelől, hogy megmarad a szerelem is. De nem így leszünk szerelmesek, ahogy most (na, hogy is?), hanem gondolat­­átvitellel. Kiválasztunk egy szép nőt, átvisszük az agyába — nem PMD számítógéppel, mert az erre is alkal­matlan —, hogy szerelmesek va­gyunk, és következik, aminek követ­keznie kell. A nászójszaka. Lórié úr szerint azon mindent úgy kell csinálni, mint eddig. Tudom, sokan azt kérde­zik: hogyan? Sajnos, erre vonatkozó utasítás nincs a könyvben. Változás csak a szülésben lesz. Nem az orvosok, hanem a robotok veszik majd át a szülészorvos és a bábaasszony szerepét. Ez viszont jó hír, mert a robotnak nincs zsebe, nem kell neki hálapénzt adni. Hát ezért is érdemes lesz megérni a 2500-at! Palágyi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents