A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-31 / 22. szám
MINERVA Június csillagászati jelenségei Június hónapra azokat az érdekes csillagászati látnivalókat válogattuk ki, amelyek szabad szemmel is könnyen megfigyelhetőek az esti, késő esti égboltunkon. A Mars bolygó a hónap folyamán éjfél körül nyugszik és 7-én mindössze egynegyed fok távolságban lesz látható a Rák csillagkép nevezetes csillagcsoportjától, melyet a népnyelv Jászolnak hív. Alig egy héttel később nagyon közel fog tartózkodni a Jupiter bolygóhoz (a valóságban persze nagyon messzire vannak egymástól, csak ugyanazon irányban látjuk őket a Földről). Egymástól való távolságuk csak akkora lesz, hogy éppen egy teliholdat tudnánk közéjük elhelyezni. A ragyogó, sárgásfényű Jupiter és a vörösszínű Mars kétségkfvül egyik legszebb látványa lesz az égboltnak ezekben a napokban. Még ennél is népesebb "bolygótalálkozó" lesz ebben a hónapban 15-én, ugyanis a Mars-Jupiter kettőshöz közel kerül a Vénusz is, és, hogy még teljesebb legyen a kép a közelben lesz látható a keskeny holdsarló is. E ritka randevú remélhetőleg kevés UFO riadót fog kiváltani majd az emberek körében. Június 21-én éjszaka 23 óra 19 perckor kezdődik a csillagászati nyár. Ez a nyári napforduló dátuma is egyben, vagyis ezen a napon a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. 27-én félárnyékos holdfogyatkozás lesz megfigyelhető hazánkból. Sajnos ez a jelenség nem olyan látványos, mint egy teljes vagy egy részleges holdfogyatkozás, ugyanis ebben az esetben arról van szó, hogy a Hold a Föld-körüli keringése során nem a Föld teljes árnyékába lép be, hanem csak az azt övező félárnyékba. így a Hold fényében mindössze annyi változást tapasztalhat az élesszemű megfigyelő, hogy az sápadtabb, fakóbb lesz. Ettől a hónaptól kezdve több időt tölthetünk el a hullócsillagok megfigyelésével is (kiváló alkalom erre egy esti hazafelé tartó séta, nemkülönben ilyenkor esedékes a csillagválasztás is), ugyanis már nagyobb az esélye, hogy rövid idő alatt is megpillantunk egy szép hullócsillagot, amint végigszánkáz az égbolt kárpitján. Június 16-án este a júniusi Lyridák meteorraj maximuma lesz. Ezen a napon, pontosabban estén, egy óra alatt akár többtucat meteort is (hullócsillagot) megpillanthatunk. Megemlítjük még, hogy az elmúlt évben, de idén is több alkalommal volt szabadszemmel is megfigyelhető folt a Nap korongján. Az ilyenek megfigyelésére a kora reggel és a napnyugta időszaka a megfelelő, amikor a légkör által kellőképpen legyengített napfény nem vakítja a szemet. Mint tudvalevő, a Nap aktivitásának 11 éves ciklusa ez év februárjában érte el a maximumot, ilyenkor a legtöbb a folt és a napkitörés is a Napon. Az ezt megelőző és követő mintegy egymásfél évben gyakran fordulnak elő szabadszemmel is megfigyelhető napfoltok, ami egyben látványos bizonyítéka is Napunk "energikus" működésének. Aki ilyen parányi pontocskát lát a Napon, az gondoljon arra is, hogy annak nagysága többszöröse a Földének. Fényes hullócsillag a Sarkcsillag közelében hónap meteorológiája Április Az áprilisi hónap hőmérséklet tekintetében az átlagnak megfelelően alakult; a havi átlaghőmérséklet 10,95 fok C volt, ami alig különbözik a sokéves átlagnak megfelelő 10,1 fok C-tól. Annál szembetűnőbb viszont a csapadékhiány. A hónap folyamán mindössze 16,5 mm csapadék esett, ami csak egyharmada a havi átlagnak megfelelő 47,7 mm értéknek. Folytatódik tehát az aszályos időjárás, április végéig a csapadékhiány elérte a 86 mm-t, ami már tekintélyes mennyiség. Remélhetőleg a vegetáció fejlődésére olyannyira fontos májusi hónapban nem szűkölködünk majd csapadékban. A hónap leghidegebb napja 18-a volt, amikor a napi átlaghőmérséklet csak 4,1 fok C volt. Hét napon volt mérhető csapadék. 22-én erős dérképződés riogatta a gazdákat, ezen a napon volt utoljára negatív értékű hőmérséklet. Április 6-án jelentek meg Medvén az első fecskék, 10-én borultak virágba a szilvafák, 23-án pedig az almafák. Az egész hónap folyamán rendkívül alacsony vízállása volt a Dunának, a havi átlag 89,1 cm volt, amely érték emberemlékezet óta a legkisebb ebben a hónapban. A HÉT 21