A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-17 / 20. szám

MINERVA 40 millió éves gomba A Dominikai Köztársaság északi ré­szén találtak rá, borostyánkőbe be­zárva, a képünkön látható, nagyon jó állapotban megőrződött, 40 millió éves gombára. Ez hasonlít a mintegy tízezer fajból álló lemezesgombafélék családjába tartozó Coprinus fajra, azért a Coprinites dominicana nevet kapta. Valójában nem azonos egyik ma ismert gombafajjal sem. Mikrosz­kóp alatt még spórákat is fölfedeztek benne. Ez a legidősebb megkövült, lemezesgombaféle, s az egyetlen, amely trópusi vidékről került elő. Ka­lapjának átmérője mintegy 3,5 milli­méter, összesen huszonnyolc leme­zét tudták egymástól elkülöníteni, a szára 0,5 milliméter vastag. Valószínű, hogy - miként mai rokonai — fán termett. A szakértők szerint a napja­ink gombáihoz való nagy hasonlósá­ga arra vall, hogy a lemezesgomba­félék hamarabb alakultak ki, mint ed­dig gondolták. Videojáték — és agyi görcs Japán idegélettanászok olyan öt kis­fiúnak és két leánykának az egész­ségi állapotát követték nyomon négy­éves koruktól tizenhárom éves koru­kig, akiknek a videojátéktól megfáj­dult a fejük, görcsrohamaik támad­tak, illetőleg homályossá vált a látá­suk. A görcsrohamos állapot, ame­lyet némelyekben csak bizonyos já­tékok egyes mozzanatai idéznek elő, csak néhány percig tart. Három gyer­meknek csupán a játék ideje alatt van rohama, a többiekben az később is visszatér. Az orvosok görcsoldó szert írtak föl nekik, s eltiltották őket a vi­deojátékoktól. Mindkét gyógymód hatásosnak bizonyult. Régóta tudjuk, hogy tízezer ember­ből nagyjából egynek van efféle ro­hama, ha túlságosan erősen érték olyan látási ingerek, mint a villogó fény vagy a rikító színek. Például ilyen hatása van a másodpercenként 13- 20-szor felvillanó fénynek, egy hibás égő villódzásának, de némelyek már a tévékészüléknek ennél jóval sűrűb­ben egymást érő képsoraira is rosszul reagálnak. (E bajukat sötétí­tett szemüveg is megszüntetheti.) A japán kutatók által megfigyelt gyermekeknek az epilepsziában szenvedő emberekhez hasonló tüne­teik vannak, jóllehet nem agyi rend­ellenességgel vagy anyagcsereza­varral jöttek a világra. A vizsgált, gyakran fejfájós gyermekek agyi hul­lámai is hasonlóak az epilepsziás gyermekekéihez, s ez arra vall, hogy a videojátékok keltette inger egész agyunkban fokozza az idegi tevé­kenységet. Svájci óraújdonságok A hagyományosan kiváló minőségű szerkezetet rejtő, eldobott konzervdo­boz felhasználásával készített "ócska­vas" számlapú óra mellett (bal oldali) az "egészségügyi" óra látható: ennek szíjába olyan hőérzékelőt építettek be, amely a 10 másodpercen át rá­nyomva tartott hüvelykujj hegye alatt vörösre vagy feketére változva jelzi, hogy nyugtalanság vagy stressz ká­rosítja a szervezetet. A lapocska kék színűvé válik, ha mindent rendben ta­lál. Az órák öt éven át üzemelő eleme környezetkímélő anyagból készült. A német egyesülés áldozatai Németország egyesülése váratlan fel­adat elé állítja az ország termé­szetvédőit. A két országrész határán húzódó korábbi határövezet 5 kilomé­ter széles hosszú sávja a közelmúltig Európában egyedülálló, háborítatlan természeti paradicsom volt, ahol me­nedéket találtak másutt kihalt állat- és növényfajok. Régebben csak a va­­dászgató kommunista vezetők téved­hettek e vidékre, napjainkban turisták özöne zavarja az erdők csendjét. A határ megnyitása óta közkedvelt ki­rándulóhellyé vált például Brocken vi­déke a Harz-hegységben. Ha a bir­tokbavétel így folytatódik, rövid időn belül elvész a környék természeti gazdagsága. Veszélyeztetett állattá válhat az ott élő fekete gólya és a daru is. Miköz­ben a volt nyugatnémet területen az ökológusok évek óta megfeszítetten küzdenek mintegy ötven tenyészpár megmentéséért, a határövezetben pedig több száz ilyen pár fészkel. A volt nyugatnémet Környezetvé­delmi Minisztérium máris kongatja a vészharangot. Véleményük szerint ez a páratlan természeti kincs szinte az egyetlen jó, amit a nyugati fél a ke­letiektől kapott. A határövezeten túl néhol a kollek­­tivizált mezőgazdaság nyújtott mene­déket az egyes madaraknak. Az összefüggő mezőgazdasági területek között több helyütt parlagon hagyott földterületeken, a környező mocsa­rakban a madarak békés fészkelőhe­lyekre leltek. A politikai átalakulásokat követő gazdasági változások ezeket a költőhelyeket is fenyegetik. A helybéliek ellenben amiatt aggód­nak, hogy korábbi elszigeteltségük fennmarad, ha természetvédelmi parkká nyilvánítják vidéküket. A köz­lekedésüket is megnehezítik a kény­szerkitérők. Az egyedülálló természeti érték megőrzése a helyi kormányzat keze­ibe kerül, de a bonni Környezetvédel­mi Minisztérium mindent megtesz, hogy összehangolja és támogassa a vidék természeti gazdagságának megőrzésére tett erőfeszítéseket. Ha az egész terület ősi állapotát nem is sikerül megóvni a változásoktól, nagy részük megmenekftésében bíznak a német természetbarátok. A HÉT 21

Next

/
Thumbnails
Contents