A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-17 / 20. szám
HÍRMONDÓ Itthon és otthon Nagyon örülök, hogy újra hírt adhatunk a Rákóczi Szövetség (A csehszlovákiai és kárpátaljai magyar kultúra barátainak köre) működéséről. Számunkra — akik a kisebbségi magyarság ügyét szívügyünknek tekintjük - fontos, hogy munkánk és törekvéseink híre eljusson azokhoz, akikért ezt végezzük. A Rákóczi Szövetség tagjai nem tegnap és ma kezdtek ezért az ügyért munkálkodni, erre predesztinálta sokukat az, hogy az első Csehszlovák Köztársaságban töltötték ifjúságukat, de még többjük osztotta azon több mint százezer felvidéki magyar sorsát, akik kitelepítés, kiutasítás miatt kényszerültek ősi szülőföldjük elhagyására. A csehszlovákiai magyar értelmiség legjobbjai kerültek ekkor Magyarországra, ahol a nemzet közös szellemi javait gazdagították és képviselték a 'felvidéki szellemet", a dunatáji tolerancia gondolatát (Szalatnai Rezső, Sziklay László, Győry Dezső, Dobossy László). A kényszerű elszakítottság és hallgatás évtizedei alatt valójában az összetartozás, az otthoniakkal való együttérzés soha nem hunyt ki, baráti körökben, a családi tűzhelyeknél tovább élt. Legkorábban a nyugati emigrációban nyílt alkalom cselekvésre: Amerikában 1951-ben érlelődött meg a gondolat, és megalakult a Cseh-Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya (CSMNB). Az anyaországi felvidékiek számára mérföldkő az 1978- ban a Sarló 50. évfordulóján, Debrecenben rendezett kiállítás, ill. a Sándor László által szerkesztett "Ez volt a Sarló" c. dokumentumkötet. A szlovákiai magyarság felé forduló érdeklődést mutatja a három, nagy visszhangot kiváltó, Nyugaton megjelent kötet: Janics Kálmán: A hontalanság évei, Illyés Gyula előszavával (München, 1979); Duray Miklós: Kutyaszorító, Csoóri Sándor előszavával (Püski, New York 1983); ölvedi János: Napfogyatkozás (Püski, New York 1985). Az erősödő szolidaritást fejezte ki, hogy a bebörtönzött Duray Miklós érdekében egyaránt megmozdult a hazai ellenzék és a nyugati emigráció. A demokratikus folyamatok előre- 6 A HÉT A Rákóczi Szövetségről... haladása tette lehetővé a Rákóczi Szövetség 1989. március 20-i megalakulását. A Szövetségnek jelenleg több mint 600 tagja van, a budapestieken kívül számos vidéki, nyugati és csehszlovákiai is. Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy folyamatosan és rendszeresen bemutassuk és képviseljük itt, Budapesten és szerte az országban a sajnos kevesek által ismert csehszlovákiai magyar kultúrát, és evvel együtt a csehszlovákiai magyarság sorsának alakulását. A hiteles információ hiánya ma is az egyik legnagyobb gond, hiszen a magyarországi és szlovákiai magyar sajtótermékek itt is, ott is egyre nehezebben szerezhetők be, az anyaországi sajtó pedig esetlegesen és rendkívül hiányosan tudósít a határontúli eseményekről, legtöbbször megmarad a másodlagos, ill. a szenzációízű híreknél. A Rákóczi Szövetséget - és ez büszkeséggel tölt el bennünket — elismerés kíséri, hogy a kulturális és klubéletet jellemző hullámvölgy ellenére számos érdekes, magas színvonalú eseménnyel gazdagította az elmúlt éveket. Tagjaink sorában számos, önálló munkát és fontos kezdeményezést vállaló barátunk van, jórészt az ő áldozatvállalásuknak köszönhetőek eredményeink. A Szövetség első elnöke Dobossy László professzor volt, aki tanácsaival, személyes példamutatásával az ügy mellé állt. Az ő 80. születésnapját tavaly ősszel közösen ünnepeltük meg. A Rákóczi Szövetség jelenlegi elnöke Halzl József mérnök, akinek számtalan dolgot köszönhetünk: a "tanévnyitó" szentendrei művelődési tábort, a kassai diákszínpad fellépéseit, a kisebbségi irodalmat bemutató ifjúsági szavalóversenyt, a határontúli magyar műszaki értelmiség összefogásának támogatását és nem utolsósorban alapítványunk megerősödését. A kisebbségi kultúra anyagi támogatása érdekében egy magánalapítványt, munkatársaival együtt pedig a műszaki értelmiség támogatására a "Jedlik Ányos Alapítványt" hozták létre. Göndöcs László a nemzetiségi önépftkezés terén szerzett tapasztalatait több előadásban és még inkább a gyakorlatban adta át. A Magyar Nemzet 1989. április 21-i számában jelent meg "Gondolatok a pápa szlovákiai útja előtt" c. írása a szlovákiai magyar katolikus püspökség szükségességéről. Ugyancsak a Magyar Nemzetben 1990. október 26-án a magyarországi szlovákok érdekében emelte föl szavát. E téren fontosnak tartjuk, hogy kiálljunk a hazai szlovákság jogos igényei mellett, de evvel együtt azt is, hogy rámutassunk: egyes szlovákiai körök ezt a kérdést saját céljaik szolgálatába kívánják állítani, a tényeket feje tetejére állítva a reciprocitás elvére hivatkoznak. Selmeczi Elek gazdag szerkesztői tapasztalatokkal vállalta lapunk, a Rákóczi Hírvivő szerkesztését, melyből tavaly két szám jelent meg (az első még Felvidéki Hírvivő címmel). Idén négy szám megjelenését tervezzük, megnövelt terjedelemben és példányszámban; a lapból Szlovákiába is fog jutni. A Kettős Járom Alatt örökébe lépve a Cseh-Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya (CSMNB, USA) híreit Hites Kristóf, az otthoni híreket pedig Neszméri Sándor, a Csemadok volt főtitkára állítja össze.
