A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-10 / 19. szám
A HÉT RIPORTJA foglalkozás. Az egészséges gyermekekben kialakul bizonyos segítségnyújtás a fogyatékosok irányába, az utóbbiaknak pedig az egészségesekhez való alkalmazkodás eredményeképpen általában sokat javult az állapotuk. Nyilvánvaló, hogy a környezet nagyban befolyásolja a gyermek szellemi fejlődését, ez a fogyatékosok esetében is így van. Éppen ezért hasznos az integrált foglalkozás, mert az egészséges gyermekek példaként hatnak beteg társaikra. A napközi intézetben folyó foglalkozás valóban előnyös az egész évi állami intézetekkel szemben. De vajon mi vár az innen kikerülő, 26. évüket betöltő fiatalokra? Szüleik lassan megöregednek, nem tudják őket naponta ellátni. Ezt a kérdést tulajdonképpen a szociálisügyi miniszternek kellene hat: még mit nem, éppen az hiányozna nekünk! S csak azért, mert az emberek többségének nincs tapasztalata a szellemi fogyatékosokkal való találkozás terén. Mert nem tudjuk, hogy a fogyatékosok milyen őszinte, kedves emberek, hogy a velük való kapcsolat mennyire közvetlen, s hogy milyen hálásak tudnak lenni minden apróságért, amit valaki az ő érdekükben tesz meg. Krúpa úr érdekes fejtegetésbe kezd: — Úgy érzem, átvitt értelemben az egész társadalmunk beteg. Abban a megalapozatlan tudatban él, hogy a betegek kérdése nem érinti őt. Nem tartozik rá, hogy itt a betegek, rokkantak, fogyatékosok élnek, akiknek rossz a helyzetük. Ő erről tudni se akar, éppen elég a gondja, miért foglalkozna olyasmivel, ami nem tartozik rá... De mindez csak addig I 'S s f £ 3 I ! feltennem, de az intézet igazgatójának is van hozzáfűznivalója: — Nagy a veszélye annak, hogy mindaz, amit mi elérünk a növendékeinkkel való foglalkozás terén, megsemmisül. A gyerekek többsége a későbbiek során állami intézetekbe kerül, amelyek hozzánk képest nagyon alacsony színvonalúak. Tulajdonképpen újkori, szocialista koncentrációs táboroknak tartom őket. Jó lenne, ha a napközi otthonok mellett megfelelő színvonalú felnőttotthonok létesülnének. Krúpa doktor elmondja, hogy még ez a megoldás sem lenne a legideálisabb. Szerinte a nyugati példát kellene követnünk, az ún. védett lakáshálózat kiépítését. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szellemi fogyatékosok önállóan élik a maguk életét a többi ember között, természetesen, szükség szerinti orvosi, illetve pedagógiai felügyelet alatt. Nálunk is ezt kellene bevezetni. Erre persze bárki felhorkantarthat, amíg az egészséges ember meg nem betegszik, s át nem kerül a betegek táborába. Becsapódik mögötte minden ajtó, s hiába kiált segítségért, az egészségesek csak azt a választ adják: nem tartozik ránk. Te is ezt mondtad, amíg köztünk voltál. Ott az egészségügy, gondoskodjon rólad Mi dolgozó emberek vagyunk, más gondjaink vannak. Tehát maga a kapcsolat beteg az egészséges és a nem egészséges emberek között. Tulajdonképpen lelki és szociális betegségről van szó, s ebből az embereknek mihamarabb ki kell gyógyulniuk. Nem kevés munka vár ránk e téren. De legfőbb ideje, hogy tudatosítsuk: nemcsak a szakemberek ügye, hogy az egészségesek és a betegek közti kapcsolat alapjaiban megváltozzék. Mindnyájunkon egyformán múlik, hogy ez a folyamat sikeres lesz-e. FIALA ILONA A VÁLLALKOZÓ VARRÓNŐ Színes álmok szállnak a szalagon. Selyemkelmék suhognak. S mire a szalag végére érnek a szorgos varrónő kezén, ruhakölteményekké állnak össze, hogy a legkülönbözőbb tájakon induljanak hódító útjukra. Ipolyságon dolgozik PÁSZTOR MÁRIA, szakképzett varrónő.- Milyen praktikus helyen van a munkahelye és az otthona. — jegyzem meg Máriának, aki épp az utolsó simításokat végzi a kezében lévő ruhadarabon.- Miért döntött úgy, hogy vállalkozó varrónő lesz?- Sokat gondolkodtam ezen, míg végre megvalósult az elképzelésem. Nem volt könnyű olyan megoldást találni, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Vagyis, hogy dolgozhassak és jusson időm a háztartás és a gyerekek nevelésére is. Mivel a férjem reggel elmegy és csak este jön haza, rám marad az otthoni teendők oroszlánrésze. Akkor úgy döntöttem, hogy legjobb megoldás az lesz, ha vállalkozó varrónő leszek. Végre bátran vállalkozhatunk, ha megvan a megfelelő szakmai rátermettségünk. Fantasztikus dolognak tartom, hogy otthon van a munkahelyem. A magam ura vagyok. Úgy osztom be az időmet, ahogy nekem a legjobban megfelel.- Milyen réteg jár önhöz varratni?- A szép és csinos ruhát mindenki szereti, de főleg a hölgyek. Sokan járnak hozzám a kis gyerekektől a 70 éves nénikékig. Persze mindenkinek más illik. Én diszkréten tanácsokat is adok. Ugyanis más illik egy molettnek és egy filigrán alkatnak. Vagy egy idősebb hölgy meg sem varrathat olyan ruhát, mint egy kamaszlány. A legjobb külföldi divatlapok nálam mindig megtalálhatók. így a sokszor tanácstalan hölgyeknek nagy segítség, hogy láthatják, milyen fazonú és formájú ruhát szeretnének.- Mi most a módi a hölgyek körében?- Most nagyon divatosak a szoknyákon a rakott és oldalt betétek. Továbbá a kockás anyagok és a kosztümök különböző variációi. Berakott ujjak, a csónak kivágás a dominálok most. Nyáron a fodros, könnyű, lezser ruhák. Fontosnak tartom, hogy egy nő legyen mindig jól öltözött.- Hány ruha szükséges egy nőnek?- Akinek képzelőereje van, kevésből sokat tud felmutatni. A kevés és jól .megválasztott holmikból, sok ruhát lehet produkálni. Ez fontos, mivel a mai emelkedő árak mellett nagyon jól kell tudni gazdálkodni a pénzzel. Minden alkalomra nem varrathatunk új ruhát. Hogy hány ruhára van szüksége a nőnek? Idézettel válaszolok: "Az ember testből, értelemből és képzelőerőből van megalkotva. Teste esendő, értelme megbízhatatlan, de képzelőereje naggyá teheti." KARDOS MÁRIA A HÉT 3
