A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-26 / 17. szám
MINERVA TRIFID SZEKTOR Tisztelt olvasók! Mostantól fogva A Hét hasábjain havi rendszerességgel jelentkezik majd a TRIFID Szektor. ATrifid szó latinul "háromfelé hasítottat" jelent. Ezzel a megnevezéssel illették a csillagászok az alakja után ilyen formát mutató nagykiterjedésű, diffúz gázködöt a Nyilas csillagképben, amely már kisebb távcsővel is magávalragadó látvány vöröses színárnyalatával. Ugyanezt a nevet viseli immáron egy évtizede a dunaszerdahelyi amatőrcsillagászok szervezete, amely jól ismert szakmai körökben még a tengeren túl is. A Dunaszerdahelyi Területi Kulturális Központ anyagi támogatásával saját lapot ad ki, amelyben megfigyelési útmutatók, hasznos tanácsok, információk, beszámolók, fényképfelvételek, de karikatúrák és logikai feladványok is találhatók. A mindössze 200-as példányszám miatt azonban csak kevesekhez jut el lapunk, jóllehet sokkal többen lennének, akik szívesen olvasnának csillagászati eseményekről, tudnána,k jóelőre a várható jelenségekről. Úgy vélem, az a gesztus, amelyet A Hét szerkesztősége ajánlott fel szervezetünknek, példanélküli a hazai sajtótörténetben. Egy műkedvelő szervezet tevékenységének bemutatására állandó rovatot biztosítani jelen körülményeink között nem minősül rövid távon megtérülő befektetésnek. Igyekezni fogunk hasznos közleményekkel, érdekes információkkal kitölteni a számunkra biztosított terjedelmet. Előzetes terveink szerint beszámolunk a várható csillagászati jelenségekről, eseményekről, amelyek megfigyeléséhez a legtöbb esetben a puszta szem, legfeljebb kisebb vadásztávcső is elegendő. Természetesen a legújabb felfedezések sem maradhatnak ki a tájékoztatóból, negyedévente pedig az eltelt időszak meteorológiai adatait kívánjuk közreadni, melyek regisztrálása a medvei meteorológiai állomásunkon történik. A nagyközönséget tájékoztatni fogjuk a TRIFID rendezvényeiről (táborozások, kiállítások, távcsöves bemutatók, előadások, filmvetítések stb.), amelyekre mindenkit szeretettel várunk majd. Május hónap jelenségnaptára Különleges csillagászati esemény nem várható ebben a hónapban, de lesz néhány, látványosságot ígérő esemény az égbolton, melyek mindenképpen megérdemlik a figyelmet. Május 6-án lesz az Eta Aquarida meteorraj aktivitásának a maximuma, így ezen a napon az esti-késő esti órákban számos gyors, többségükben sárgásfehér színű hullócsillagot figyelhetünk meg. Ugyanezen a napon hajnalban a félholdtól mindössze 1,8°nyira lesz látható a Szaturnusz bolygó. Hasonló bolygó-Hold együttállásra több ízben is sor kerül a hónap folyamán: 17-én hajnalban a Vénusz, 18-án a Mars bolygó lesz Holdközeiben. Különös szép látvány lesz kisebb vadásztávcsővel rendelkezők számára a Jupiter a hónap utolsó harmadában, mivel egy szabad szemmel is látható "csillagcsokoi"' mellett halad el útja során. A szóbanforgó csillagtársulás egy nyílthalmaz a Rák csillagképében (M 44), amely a népnyelven a Jászol nevet viseli. Naprendszerünk legbelsőbb bolygója a Merkur egyike a legnehezebben megfigyelhető bolygónknak. Mivel nagyon közel kering a Naphoz, a Földről figyelve sohasem látható messzire eltávolodva tőle, így megfigyelését a Nap túláradó fénye nagymértékben zavarja. Az olyan alkalmakat, amikor a legmesszebbre kerül központi égitestünktől, a csillagászok és amatőrcsillagászok igyekeznek a lehető legjobban kihasználni megfigyelésére. Ilyen alkalom május hónapban is bekövetkezik, mégpedig 12-én, amikor is a Naptól nyugati irányban 26° távolságra lesz. A májusi esték leglátványosabb égi objektuma minden bizonnyal a Vénusz bolygó lesz, azaz ismertebb nevén az Esthajnalcsillag. A nyugati égbolton csaknem éjfélig lesz látható ragyogó fénye. Nem kell különösebb asztrológiai képzettség ahhoz, hogy bátran előrejelezzem a májusi hónap no meg a Vénusz, mint a szerelem istennőjének együttes hatása bizony sokakban idéz majd elő heveny szívzörejeket. 20 A HÉT
