A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-26 / 17. szám
GONDOLKODÓ Regio - negyedszer Van, aki beszél róla, vitát indít, konferenciát hirdet, megvizsgálja az ötletet jobbról-balról, ideológiai és ideológiátlan szemszögekből, megvitatja amúgy központibizottságosan, határozati javasalatot dolgoz ki, stb.; van, aki egy szót sem szól, de csinálja. Van, aki apparátust, költségvetést igényel hozzá és van, aki gyalogcsemadokos módjára összegyűjti az anyagot, megszerkeszti és kiadatja. Még mielőtt csintalan asszociációkra késztetném a tisztelt Olvasót, gyorsan elmondom: a REGIO című kisebbségtudományi szemléről, annak szerkesztőiről és kiadóiról van szó. S arról a tényről, hogy mi két-húsznegyven éve ankétokat szervezünk a témára, Budapestre elszármazott (?) néhány földink ellenben összeáll és beindít egy ilyen hasznos vállalkozást. Molnár Imre, Szarka László - és mindenekelőtt Tóth László, aki szuszog, ír, szerkeszt, fúj, régi újságokat böngész, dohog - (így képzelem én el valahogy a perpetuum mobilét) összekapar néhány milliót (forintban), aztán egy mozdulat a kézzel (vigyázat, nem csalok!) és kész a Párbeszéd Alapítvány, újabb mozdulat, és sorjázik a Regio szemle, egykét trükk és íme, jönnek a Regio könyvek is (megjelent: Szélén az országúinak, csehszlovákiai magyar költők 1919—1988, Mint fészkéből kizavart madár, a hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, jön még Szigeti — Hrabal Zsebcselek c. interjúregénye és még tíz könyv az idén, többek közt impozáns sorozat Pozsony városi privilégiumának 700. évfordulója alkalmából). Elnézést kérek a tisztelt Olvasótól, de nem tudom e helyt nem elmondani: most, amikor oly kellemetlen válságban van a Csemadokunk, amikor jobbra-balra kapkodjuk a fejünket tanácstalanságunkban, nem lehet legalább egy pici mintát venni ezekről az emberekről? Most, amikor nincs pénz benzinre és utazásra, bérfejlesztésre és ezer egyébre, nem lehetne némi lelkesedést kölcsönvenni tőlük? Tárgyszerűen: köszönve a fenti uraknak - ki ne hagyjam Filep Tamás Gusztáv megbízott főszerkesztőt! - és az őket segítő számos lelkeseknek, tavaly a Regio kisebbségtudományi szemle négy hasznos száma került az olvasóhoz. Míg az első számokon érezhető volt némi improvizáció, a negyedik szám már komoly bizonyíték arra, hogy az 1991-re ígért, nemzetközi mércével is elfogadható színvonalat meg tudják valósítani. Számunkra különösen figyelemre méltó a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány felajánlása, amely szerint mindazok, akik az 1990-ben megjelent mind a négy kötetet megvették (vagy megveszik, a Csemartnál még kapható), a teljes 1991-es évfolyamot ingyen kapják. Most pedig nézzük, mit kínál az olvasónak a már említett negyedik szám. Borsody István A 20. századi magyar kérdés előzményei a középeurópai állami és nemzeti fejlődés tükrében című tanulmányában nagyon okos gondolatokat fogalmaz meg régiónk történetéről, Ausztria- Magyarország széteséséről és az utódállamok egynémely jellemzőjéről. Hasonló témájú, de más szemszögből megfogalmazott írás Jerzy Kloczowski lengyel szerző A mi Kelet-Európánk című írása. A jellegzetesen szláv szemmel igyekvő láttatás nagyon tanulságos lehet a magyar olvasó számára. A kiadvány nagy figyelmet szentel a kisebbségek jogi helyzete körüli kérdések tisztázásának. Tóth Károly Antal A kisebbségek nemzetközi jogi helyzete című tanulmányvázlatában a téma genéziséről igyekszik átfogó képet nyújtani. Az első részben a kisebbségek és a világszervezetek (Népszövetség, ENSZ) közti viszonyt elemzi: azt hiszem, nem kell különösebben indokolnom, miért eléggé negatív kicsengéssel. A második fejezet, amely az Érték és jogvédelem címet viseli, már kiutakat próbál keresni a jelenlegi áldatlan helyzetből. A harmadik és negyedik fejezet az eddigi kezdeményezéseket tárgyalja, míg az utolsóban a kérdés, mint világprobléma megoldásának lehetőségei felett gondolkodik el. Törzsök Erika Szempontok a nemzeti kisebbségek charta-tervezetéhez című tanulmánya két sarkalatos szempont szerint csoportosít: a nemzetközi és az egyes államokon belüli, az illető állam jogrendjében illeszkedő megoldási lehetőségeket veszi sorra. Az utóbbiból néhány gondolat:- a nemzeti kisebbségek problematikáját illetően az államnak világosan le kell szögeznie a pozitív diszkrimináció álláspontját a kisebbségek irányában. Eme elv szerint a kisebbség sajátos helyzete indokolja azokat a speciális jogi és adminisztratív eljárásokat, amelyek nyelvét, életmódját, vallását stb. védik. Ezek az eljárások azért kívánatosak, hogy ezek a kisebbségek azonos eséllyel rendelkezzenek a többséggel, illetve a lakosság más csoportjaival összehasonlítva. Ezeket az eljárásokat nem pluszjogokként kell kezelni, hanem mint a kisebbség helyzetéből adódó hiányok kompenzációit.- a kisebbségi kérdés csak olyan demokráciákban oldható meg, amelyekben minden nemzeti, etnikai, politikai, vallási és egyéb kisebbség megélheti a saját identitását, szabadon kiépítheti saját intézményeit, és maga dönthet afelől, hogy milyen integrációkban kíván részt venni és milyenekben nem. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy ha a kisebbségek nem rendelkeznek önálló, világos programmal a jogállamiság kiépítése terén, ha nem rendelkeznek alternatív gazdasági programmal, amely egyértelműen a piacgazdaság irányába mutat, ha nem rendelkeznek érdekvédelmi szervezetekkel és önálló politikai képviselettel, ha a tulajdonreform és a földkérdés megoldásában nem egyértelműen a magántulajdont preferálnák: követelhetnek parlamenti képviseletet, önálló nemzetiségi minisztériumot, kulturális autonómiát vagy iskolát, egy túlsúlyos állami tulajdonon alapuló redisztributív gazdasági és politikai rendszer mindenkor kihúzhatja a kisebbség alól a talajt. Csak a gazdaságilag erős kisebbség képes érdemleges érdekvédelmi szervezeteket, autonómiákat és politikai képviseletet működtetni. A diktatúrából a jogállamiságba való átmenet idején fontos, hogy minden nemzet törvényhozása fokozottan figyelembe vegye minden kisebbséget érintő kérdésekben azok érdekeit.- nehezíti a helyzetet e vonatkozásban, hogy bár a helsinki záróokmányt aláíró országok, illetve az Európa Tanács felkért szakértői tervezik, hogy 1991 végéig kiadják az európai regiAHÉT 5