A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 2. szám
MINERVA méterre fekvő, 7,6 m átmérőjű alagútban közlekednek majd a vonatok Corquelles és Cheriton között. A szerelvények közúti járműveket (kamionokat is) szállíthatnak majd. Középen fut a 4,5 m átmérőjű kiszolgáló alagút; ennek a fenntartásban és szellőztetésben és a mentésben lesz szerepe. A három alagutat 375 méterenként egy-egy keresztirányú közlekedési alagút köti majd össze. A két szélső alagutat 250 méterenként egy 2 méter átmérőjű tárolóval is összekötik: ezek a folyosók csökkentik a vonatok légellenállását. (Az alagútban robogó vonat előtt, ha nincsenek keresztfolyosók, összesűrűsödik a levegő, utána pedig légritka tér keletkezik. A londoni metró alagútjaiban pl. háromszor akkora a szerelvények légellenállása, mint a felszínen.) A Csatorna-alagút - a Chunnel - építésén a nagyfokú gépesítés mellett is 7000 ember dolgozik. A 11 nagy teljesítményű fúrópajzs óránként 1 métert halad előre, s eközben mintegy 2000 tonnányi kőzetet bont meg. A kitermelt anyagot villamos vontatású csillék szállítják a szabadba. Az alagút falazatát a pajzsokban szerelik össze vasbeton elemekből, hasonlóképpen; mint a budapesti metróalagutakban. Ezekből óránként 500 tonnányit raknak a helyére. A munkát a francia oldalon a talajvíz nehezíti. A másik oldalon a repedéses krétakori kőzet utat enged a tenger vizének. Ezért ott az alagútfúró pajzsok homloklemeze mögött zárt teret alakítottak ki, és ebben fogják föl a vízzel elegyedett kőzetőrleményt. A pépszerű anyagot csöveken szivatytyúzzák a felszínre. Az alagutat 1993 júniusában szeretnék megnyitni, óriási forgalomra számítanak, a vonatokat évente mintegy 45 millió jármű veszi majd igénybe. A csúcsidőszakokban mindkét oldalról óránként 16 szerelvényt indítanak. A menetidő az 50 km-es távon 35 perc lesz. (Az Élet és Tudomány nyomán) Egységes írás készül a kurdok számára Mohammed Hamasaeed, a Salzburgi Egyetem nyelvészeti intézetének kurd származású munkatársa azon dolgozik, hogy irodalmi nyelvet és egységes írást dolgozzon ki a mintegy 20-25 millió kurd számára. Az indogermán nyelvcsaládba tartozó kurdnak két fő nyelvjárása van: a főképp Irakban és Iránban beszélt szorani és az Irakban, Törökországban és Szíriában élő kurdok kurmangi nyelve. E két nyelvjárás használói többnyire nem értik meg egymást. Hamasaeed 1978-ig egy iraki faluban volt tanító, ekkor el kellett menekülnie. ő volt az első, aki mindkét nyelvjárást alaposan tanulmányozta. Szerinte azért is szükség van egységes kurd írásra, mert még egy nyelvjáráson belül is ugyanazt a szót többféleképpen jegyzik le az arab írás jeleivel. Porszívók, amelyek nem szennyezik a levegőt Nem is hinné az ember, hogy a porszívó nemcsak a szemét és a por eltávolításában segít, hanem a légúti megbetegedések terjedésében is. A legparányibb részecskék ugyanis a szűrők szemein áthatolva a távozó levegővel bejutnak a szoba levegőjébe és onnan az emberek tüdejébe. A fejlesztők az új típusú szűrőpapírok kidolgozása előtt alaposan megvizsgálták a szennyező részecskék méreteit. Pl. a dohányfüstrészecskék 0,01-1 mikrométer nagyok, míg a tengerparti homok szemcséi meghaladják a 100 mikrométert. A szűrőpapírok és a porzacskók ügyes kombinálásával már a hetvenes években a teljes pormenynyiség 98,5 %-át vissza tudták tartani, a legújabb kétrétegű papírszűrőkkel pedig elérték, hogy a 3 mikrométeresnél nagyobb porszemek 99 százaléka a készülékben maradjon. így nem jut ki belőle emberi hajszál, virágpor, gombaspóra és cementpor stb. Ma már olyan porszívók is vannak, amelyek az 1-5 mikrométer nagyságú szennyezőket 99,8 %ban, a 0,2-0,3 mikrométereseket 97,4 %-ban kiszűrik. Ezek tehát a legtöbb baktériumot visszafogják, nem engedik a levegőbe jutni a gyakran allergiás rohamokat okozó atkaürüléket sem, s ma már csak a vírusokat nem tudják visszatartani. Hányán lesznek a németek? A 62 milliós NSZK és a 16 milliós NDK egyesülésével létrejött 78 milliós Németország a lélekszáma alapján is meghatározó helyet foglal el Európában, összehasonlításul: Nagy-Britanniának 57, Franciaországnak 56 millió lakosa van. Mindkét német államban a koria rendellenességei - a háború utáni különválás és a berlini fal ellenére - 1977-ig csaknem egyformán alakultak. Azóta azonban az élve születettek arányában különbségek támadtak. Az NDK-ban, jobbára az akkor bevezetett szociális juttatások hatására, a száz lakosra jutó születések száma 1,5-ről, 1,9-re emelkedett, s ma ez az arány 20-25 %-kal haladja meg az NSZK-belit. Nagyon nehéz megjósolni, hogyan hat majd az egyesülés a népességszám alakulására, de még mérsékelt bevándorlással is számolva úgy tűnik, hogy Németország lakóinak száma 2030-ban 61 -69 millió közé esik, vagyis jóval kevesebb lesz mint most. A telefonfülke-effektus Bizonyára önökkel is megtörtént már. hogy sürgősen telefonálni szerettek volna, de a fülkében már valaki megelőzte önöket és véget érni nem akaró beszélgetésbe merült. Nos, az amerikai Barry Ruback, a Georgia Staate University munkatársa szerint a fülke előtt idegesen toporgó ember nem csupán képzeli, hogy a hívás "elviselhetetlenül" hosszadalmas. Vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a nyilvános fülkéből telefonáló személyek átlagosan 90 másodperc alatt lebonyolítják a beszélgetést, ha a fülke előtt senki sem várakozik, ellenben a hívás időtartama átlagosan négy perc, ha mások is várnak telefonra. A pszichológus úgy véli, hogy ez a magatartás emlékeztet bizonyos főemlősök viselkedésére, amelyek gondosan ügyelnek saját (vadászterületükre. Amint valaki "behatolna" erre a területre, jelentkezik az idők mélyéről "állati ösztönünk" és ellenreakciót vált ki belőlünk. A HÉT 21
