A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-19 / 16. szám
MINERVA kerülhet a levegőbe. Fémek vágásakor az így keletkező aeroszol anyagrészecskéi olyan parányiak, hogy a tüdőbe is bekerülnek. Mennyiségük a vágási sebességtől és a lézersugár nyomásától is függ. Ellentétben a fémekkel, a lézerrel vágott, hőre lágyuló műanyagokból kivágott anyag vagy teljesen elgőzölög, vagy mert nagyobb részecskékből áll, nem alkot aeroszolt a levegővel. Napelem — nagyobb hatásfokkal Az amerikai Boeing cég kutatóinak sikerült két egymás mögé helyezett napelemmel a napsugárzás eneriáját 31 százalékos hatásfokkal villamos árammá átalakítani. Ez az érték mintegy a kétszerese (!) a hagyományos szilícium alapú napelemekének. A kutatók kísérleteiket olyan körülmények között végezték, amilyenek a világűrben uralkodnak. Amikor pedig a napelemegyüttest Földünk felszínének természetes körülményei között hagyták működni, ahol is a Nap sugarait a légkör megszűri, a hatásfoka még jobbnak bizonyult. A kettős napelem anyaga galliumarzenid (GaAs), illetve gallium-antimonid (GaSb). Közülük az első csak olyan fényt nyel el, amelynek energiája meghaladja az 1,42 elektronvoltot. A második napelem pedig csak az első által átengedett - csupán 0,72 elektronvolt energiájú - infravörös sugarakat hasznosítja. A páros napelemet Frensel-féle "lencsék" egészítik ki. Ezek százszoros erősségűre összpontosítják a napsugarakat. Egy különleges műanyag bevonat pedig arról gondoskodik, hogy a fénysugár az eszközt részben borító fémes lemezről eljusson a mögötte elhelyezett félvezető anyagokhoz. Rák ellen halolaj? Rákbetegek gyakran szenvednek úgynevezett kachoxiában: "csontbőrré" lesoványodnak. Ennek azonban náluk nem a gyönge táplálkozás az oka. A kutatók fölteszik, hogy esetükben a daganatos sejtek úgy módosítják a szervezet anyagcseréjét, hogy a zsír- és az izomszövetekből felszabaduló tápanyagok elsősorban a daganatos szövetekbe jussanak bele. E tápanyagok közül legfontosabb a szőlőcukor, amelyből emiatt kevesebb jut az agyba. "Kárpótlásul" a zsírsavakból felszabaduló ketontestek — ketocsoportot tartalmazó anyagcseretermékek - áramlanak belé. E folyamatot annak a lipidmozgósító tényezőnek a számlájára írják, amelyet a vastagbél rosszindulatú daganatában szenvedő egereken fedeztek föl néhány évvel ezelőtt. Michael J. Tisdale, a birminghami Aston Egyetem kutatójának újabb kísérletei e föltevést megerősítették. Mivel a 3-hidroxibutirát nevű ketonvegyület gátolja a lipidmozgósító tényező hatását, daganatos egereit olyan táplálékon tartotta, amely az ilyen ketontestek képződését serkenti. Ennek hatására egerei kövérebbé váltak, sőt ilyen diétával olyan emberek is hízni kezdtek, akik már elveszítették a testsúlyuk harmadát is. A zsír lebomlása az arachidinsav nevű telítetlen zsírsavval is feltartóztatható. Azok az egerek, amelyek táplálékul szénhidrátok helyett az ebben a zsírsavban gazdag halolajat kaptak megerősödtek. Az, hogy mind a ketontestek, mind ezek a telítetlen zsírsavak lassítják a tumorok növekedését, módot ad olyan szerek kikísérletezésére, amelyek nem a sejtosztódás gátlásával, hanem a daganat növekedését serkentő anyagnak a visszaszorításával hatnak kedvezően a rákban szenvedőkre. Baktériumok védik a fajok tisztaságát A New York állambeli Rochester egyetemének kutatói arra jöttek rá, hogy vannak baktériumok, amelyek megakadályozzák eltérő fajú darazsak kereszteződését, s hatással vannak az utódok nemére. Például hiába párosodnak a közeli rokon Nasonia vitripennis és a Nasonia giraulti darázsfajoknak ezekkel a baktériumokkal megfertőzött egyedei, a tojásokból csupán hím utódok bújnak ki, mégpedig olyanok, amelyek csak az anya örökletes anyagát hordozzák. A baktériumoknak ebben az a szerepük, hogy elpusztítják a fajidegen hím megtermékenyítő sejtjeit, spermiumait. Azt, hogy ennek ellenére világra jönnek a hím utódok, a darazsak és a méhek öröklési módja magyarázza. Eszerint, ha a petesejt megtermékenyül, nőstény születik, ha pedig a megtermékenyítés elmarad, akkor is lesznek utódok, de csak hímek, amelyeknek csupán az anyjuktól örökölt egyszeres kromoszómakészletük van. Hogy mindez nem csupán a kutatók föltételezése, bebizonyosodott, amikor a baktériumokat antibiotikumokkal elpusztították. Ekkor nőstények is jöttek a világra, bennük mindkét szülő örökletes anyagával. Biológiai szempontból nagyon ésszerű, hogy - hála a baktériumoknak - ezek az ugyanabban az élettérben élő, eltérő fajú darazsak nem tudnak egymással kereszteződni. Mert azok a nőstények, amelyek - a baktériumok elpusztítása után - az idegen fajú hímekkel való párosodásból születtek, rövidebb ideig élnek és kevesebb az utódjuk, mint amelyeknek a szüleik azonos fajúak. Az ameriakai kutatók szerint nincs kizárva, hogy a Nasonia vitripennis és a Nasonia giraulti egykor azonos faj volt, s különválásuk a baktériumos fertőzés nyomán következett be. Ha ez így van, baktériumoknak is szerepük lehet új rovarfajok gyors kialakulásának. 1 Wisonia vitripennis nősténye tojásrakás kn:hen A HÉT 21
