A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-19 / 16. szám
Václav Klaus azt üzente... A szövetségi kormány Václav Klaus pénzügyminiszter javaslatára — csekély szótöbbséggel - megszavazta a napi- és hetilapokra, valamint az egyéb periodikus sajtótermékekre kivetett 22%-os forgalmi adót és ezzel gyakorlatilag aláírta az újságok több mint 80 százalékának a halálos ítéletét. Persze nem ez volt az első csapás, amely az utóbbi hónapokban lesújtott a sajtóra. A kedves olvasó bizonyára már únja a draszikusan megemelt nyomdaköltségekről és papírárakról szóló sirámokat vagy éppen vitriolos széljegyzeteket, s tele lehet a hócipője a postai lapterjesztést csepülő glosszákkal is. Ezek az írások így vagy úgy a lapcsinálók problémáival és kínjaival foglalkoznak, s tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy semmi túlzás nincs bennük. Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy a közvélemény képes-e nyomást gykorolni a kormányzatra vagy a monopol holyzetben levő papírgyárakra. Mert az olvasó - s ez végeredményben természetes is — elsősorban elfogadható áron kínált, jó újságot szeretne vásárolni, s nem érdekli őt a kiadók élet-halál harca. Ezzel is magyarázható, hogy a legtöbb lap példányszáma a felére, sőt a harmadára csökkent, amint megemelkedtek a lapárak. Akadnak persze olyan közgazdászok, akik mindezt a kereslet-kínálat törvényeivel magyarázzák, egyszerű piaci portékának tekintve az újságot. Pedig a lapok zöme már régen nem nyereséges, jó, ha egyáltalán nullszaldós tud lenni. Valakik azonban, úgy látszik, bomba üzletnek tartják a lapkiadást, s már nem is a nyereséget, hanem a forgalmi költségeket szeretnék megadóztatni. Kiszámították, hogy Szlovákiában 120 millió korona folyna be az államkasszába a sajtó forgalmi adójából. De ez csak akkor lenne így, ha minden lap optimális példányszámban és egész évben megjelenne. A helyzet viszont az, hogy a példányszámok lezuhantak, számos lap pedig időközben "bedobta a törülközőt", így a forgalmi adó végösszege talán még a 60 milliót sem éri majd el. Akkor meg mire volt jó ez az egész? Igazat kell adnom azoknak a kollégáknak, akik nem is annyira gazdasági, mint inkább politikai kérdésnek tekintik az ügyet. Joggal felmerül a gyanú, hogy a kormányzat így szeretné megregulázni a kellemetlenkedő sajtót, s holmi támogatások kilátásba helyezésével szeretné vazallusaivá tenni azokat a lapokat és újságírókat, amelyek és akik az egzisztenciájuk fenntartása érdekében hajlandóságot mutatnak a behódolásra. Én nagyon megértem a cseh és a szlovák kollégák prüszkölését, hiszen a rendszerváltást követően joggal képzelték azt, hogy ránk köszöntött a sajtószabadság is. Az már más kérdés, hogy sokan ezt a sajtószabadságot összetévesztik a felelőtlen hőzöngéssel, lépten-nyomon lejáratják a szakma becsületét és sokszor még akkor is hazudnak, amikor kérdeznek. Ezt a problémát viszont nem a pénzügyminiszternek, hanem a szakmának magának kell megoldania. Mindenkinek látnia kell, hogy az át nem gondolt gazdasági döntések destabilizálják a társadalmat és végeredményben a demokrácia esélyeit rontják. Hatványozottan érvényes ez a sajtóra, amely - bárhogy is szidjuk - valamiképp ellenőrző feladatokat is ellát, szóvá teszi a tévedéseket, lerántja a leplet a machinációkról és így tovább. Mondom, teljesen szolidáris vagyok a cseh és a szlovák kollégákkal, de elvárnám tőlük azt, hogy ők is legyenek szolidárisak velünk, kisebbségi újságírókkal. Eddig ugyanis még egy sort sem olvastam arról, hogyan vészeli át, ha túléli egyáltalán, a nemzetiségi sajtó a drasztikus áremeléseket, a forgalmi adót meg egyebeket. A nemzeti kisebbségek lapjai már akkor veszteségesek voltak, amikor még szó sem volt árliberalizációról. Nem a magas remittenda miatt, ahogy ezt egyik-másik szlovák lap tudni véli, hanem egyszrűen azért, mert a rentabilitáshoz szükséges példányszámot (egy napilap esetében kb. 160 000, egy hetilap esetében kb. 130 000) semelyik nemzetiségi lap nem tudja elérni. Csak reménykedem, hogy a támogatásban részesítendő lapok közé a kisebbségek újságjait is besorolta a szövetségi kormány, s nem a lojalitást kívánja honorálni, hanem belátja, hogy ezek a lapok - akár csak a tudományos, a képzőművészeti, a kulturális és egyéb szakfolyóiratok — nem képesek önerőből talpon maradni. Számunkra a 22%-os forgalmi adó eltörlése sem jelentene megoldást, hiszen a ráfizetés így is több milliós nagyságrendű marad. Egy hasonlattal szólva: nem sokat változtat a lényegen, ha az elsüllyedt hajó 100 méterrel vagy csupán 30 méterrel a tenger felszíne alatt fekszik a tenger fenéken. Az már nem fog úszni többé. Lacza Tihamér baj van az egészsegevel? Segít az IMUREGEN A hronovi Jednota Fogyasztási Szövetkezet felkínálja közületeknek, viszonteladóknak és magánszemélyeknek az IMUREGEN nevű készítményét. Az érdeklődőknek megküldjük a szer részletes leírását és a megrendelés feltételeit. Megrendelés esetén utánvéttel szállítunk. Jednota SD Husova 412 549 31. Hronov Tel.: (0441) 8H93-6 fax: (0441) 81630 HIRDESSEN ÖN IS A HÉTBEN! Felhívjuk az üzemek, magánvállalkozók figyelmét, hogy lapunk teret ad a hirdetéseknek is. Egész oldalas hirdetés ára (fekete-fehéren): 11 340,— Kčs a négyszínű oldalon: 18 270,- Kčs Fél oldalas hirdetés ára (fekete-fehéren): 5 670,— Kčs négyszínű oldalon: 9 135,— Kčs Árengedmény: kétszeri ismétlésnél 30 százalék háromszori ismétlésnél 40 százalék