A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-05 / 14. szám
A furfangos kádár (észt népmese) A kádár éppen az utolsó simításokat végezte egy kádon, összeillesztette a dongákat, helyére tette az abroncsot, s néhol még legyalulta a dongákat. Aztán meghallotta, hogy a háta mögött ropognak az ágak. Hátranézett, s kővé dermedt. Egy hatalmas medve igyekezett feléje. "Mit tegyek?" - gondolta magában a kádár. - Másszak fel a fára? A medve utánam mászik. Fussak el? A medve utolér. A kádár teljesen elvesztette a fejét. A medve pedig már csupán néhány lépésnyire volt tőle. Az utolsó pillanatban a kádár bebújt a kád alá. A medve már ott is volt. Nézte a kádat, de nem tudta kitalálni mi az. Aztán leült a kádra pihenni egy kicsit. Üldögélt, s elhessegette a szúnyogokat. Éppen arra járt a farkas.- Hová, hová? - kérdezte a farkastól a medve. - Gyere, ülj mellém egy kicsit, és mesélj nekem valamit. Ültek tehát egymás mellett és beszélgettek. Az egyik bokorból egy tapsifüles ugrott elő. A medve őt is megszólította:- Gyere ide, beszélgess velünk. Az örökös mozgás biztosan elárasztott téged. Odaült hozzájuk a nyúl is, és elmesélte, mi újság az erdőben. A farkas csak hallgatta, hallgatta, majd így szólt:- Éhes vagyok! Korog a gyomrom!- Szaladj, hozz nekünk valamilyen jó falatot! - mondta neki a medve.- Megyek - mondta a farkas. - Tegnapelőtt benn a faluban láttam, hogy a kádárnak szép, kövér báránya van. Megpróbálom megszerezni. S te mit hozol?- Mézet - mondta a medve. - Ugyanannak a kádárnak a kaptárjaiban nagyon finom édes méz van.- Én meg káposztát hozok a kádár kertjéből — mondta a nyúl. Az idén nagyon szép, nagy fej káposztái vannak. A kádár lapult a kád alatt, s mindent jól hallott. "Ezek mindenből kifosztanak engem — gondolta magában. - De én majd megmutatom nekik, ki az a kádár. Míg élnek, nem felejtenek el engem!" A három állat megegyezett egymással, hogy majd ugyanitt találkoznak, s máris útra keltek. A kádár is kibú t a kád alól, s elindult a legrövidebb úton hazafelé, hogy megelőzze az á - latokat. Sikerült is. A bárányt bezárta a kamrába. A feleségének szólt, hogy forraljon fel egy fazék vizet, ő maga elbújt az ól mögé, ahol a bárány szokott lenni. Nemsokára a farkas beosont az udvarba, s az ólhoz lopakodott. Könnyen be is jutott, ám a kádár rázárta az ajtót. Aztán hívta a feleségét:- Asszony, hozzad a vizet! A kádár kinyitotta az ól ajtaját, s mikor a farkas óvatosan kilépett rajta, az asszony rázúdította a forró vizet. A farkas fel üvöltött, s elmenekült. A kádár pedig visszaszaladt az erdőbe, s gyorsan bebújt a kád alá. Nemsokára megérkezett a medve, s egy nagy kaptárt hozott. Aztán a nyúl is megérkezett egy hatalmas fej káposztával. De a farkas nem jött. Végül ő is előbukkant a fák közül. Alig tudta vonszolni magát. A medve meg a nyúl azt hitték, hogy a bárány nagyon nehéz, s nem bírja cipelni. Végre a farkas odavánszorgott hozzájuk. Levágódott a földre, zokogni és jajveszékelni kezdett. — Mi bajod van, farkas koma? - kérdezte a medve. — Hol a bárány? — Ne is említsétek — nyögdécselte a farkas. — Az emberrel legjobb nem kikezdeni. S óvakodjatok főleg a forró víztől. Ha meghalljátok, hogy "Aszszony, hozzad a vizet!”, gyorsan meneküljetek el, vissza se nézzetek! Láthatjátok, engem is nagyon leforráztak... Jaj!...Jaj!... Amikor a farkas elhallgatott, a kádár a kád alatt mennydörgő hangon kiáltotta: — Asszony, hozzad a vizet! Hát, mi történt! A medve ijedtében lebukfencezett a kádról, a nyúl eltűnt az egyik bokorban, a farkas pedig - minden erejét megfeszítve - elszáguldott, mint a villám. Egyszeriben egyetlen állatot sem lehetett látni a réten. A kádár óvatosan kibújt a kád alól, aztán a kádat az egyik, a kaptárt a másik vállára vette, s hóna alatt káposztafejjel vidáman nótázva elindult hclZclfölé Sági Tóth Tibor fordítása « o 5 :! I !! a a § f & 1 í ‘O .3* 135 |a ^ a c S fc: J» <5 F «O ** a <3 :ö -3-K ''U 5» » ~ S C J3 I * Varga Erzsébet Mért? — Mért víziló a víziló? — Mert nem tud repülni. Ha repülni tudna, lómadár volna. — Mért róka a róka? — Mert nem tud úszni. Ha úszni tudna, fóka volna. — Mért oroszlán az oroszlán? — Mert nem tud angolul. Ha angolul tudna, angolna volna. A HÉT 27
