A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-29 / 13. szám
SZABADIDŐ szépen, megvan mindenünk, szeretnek a gyerekeink, az unokáink, és most már semmi sem zavarhatja meg a békés nyugalmunkat... Töltsél már egy pohárkával, Gizám!- Azt ugyan lesheted, Mihály!- Töltsél, no! - fogta könyörgésre a szót a férfi. — Hiszen szeretlek, Gizám... Jó, jó, ha nem is olyan ágyban lobogó szerelemmel, de azért... Az asszony elmosolyodott:- Nagy kópé vagy te, Mihály... Mindig tudtad, hogyan kell elterelni a gyanúmat.- Ejnye, no! — kapta fel a fejét a férfi. - Talán még most is gyanakszol valakire?- Mit tudom én - vonta meg a vállát az asszony. - Sehogy se tetszik nekem, hogy annyira bejáratos lett hozzánk a Bagi Eszter, az a tehén. Azelőtt sosem nyitotta ránk az ajtót, most meg sülve-főve nálunk lebzsel. — Ne csodálkozz azon, Gizám. A magánya űzi hozzánk...— A férfi rágyújtott, s a feleségére pillantott. - Megözvegyült, szegény, a gyerekei a városba költöztek, így hát... Elvégre hozzád jár, nem hozzám... — Hát persze, hozzám - fortyant föl az asszony. - Talán én csipkedem folyton a farát?... Azt hiszed, vak vagyok? — Bolondos vénasszony vagy, Gizám... Csak azért csinálom, mert olyan érdekesen megugrik, mikor belecsípek - nevette el magát a férfi a fejét csóválva. — Utoljára figyelmeztetlek, Mihály: ha nem hagysz fel a mesterkedéseiddel, vénségedre szúrom ki a két szemed, aztán majd nézhetsz ki a lyukon a semmibe, a vakvilágba. — Te látod kárát, Gizám, vezetgethetsz. — Vezetgetlek, és ott is azt mondom, ahol nem lesz gödör, hogy most ugorj, Miskám, fene a csipkelődő kezedre! Ezen aztán nagyot nevettek, s nagy békességben lefeküdtek. Talán mindketten az ötven évvel ezelőtti nászéjszakáról álmodtak... Fotó: Prikler László Az NSZK-beli Abergben áll talán a világ legkisebb szállodája - csupán kétszemélyes. Létrejöttének története példa arra, hogy ahol nincs nagykapu, ott megtalálják a kiskaput a szerelmesek is. A XVIII. században ebben a városban csak az házasodhatott, akinek saját háza volt. Egy szemfüles kereskedő tehát felépítette ezt a kulipintyót, és a házasodni vágyóknak egyetlen napra eladta. Nyilván nem volt magas az átírási illeték, mert a saját házzal nem rendelkező szerelmespárok ugyancsak gyakran vásárolták meg egyetlen napra - ezek után pedig jog szerint megkapták a házassági engedélyt. Fogd a pénzt, és. Goethéről köztudott, hogy mint mindenbe, pénzügyeiben is nagy rendet tartott: bevételeit és kiadásait pontosan vezette háztartáskönyvében. Ennek köszönhetjük, hogy ma pontosan tudjuk, hogy a nagy költő például mikor mennyit költött göttingai kolbászra, s azt is, hogy szolgáját mindennap elszámoltatta, s naponta adott neki újabb pénzt a következő nap várható költségeire. Immanuel Kant vagyontalan szíjgyártó fia volt, s maga sem keresett sokat sem a professzorsággal, sem filozófiai könyveivel, s hogy öreg napjaira mégis viszonylagos jólétre emelkedett, azt egész élete során jól beosztott pénzének köszönhette. Arthur Schopenhauer ugyan gazdag kereskedő fiaként született, mégis megnézte, hova gurul a garas. Élete vége felé büszkén állapíthatta meg, hogy a pontos napi elszámolás eredményeként utána több pénz marad majd, mint amennyi az öröksége volt. Wilhelm Busch, Max és Móric szellemi apja nagyon komolyan vette anyagi kötelezettségeit: házában mindent azonnal ki kellett fizetni, de még jobban szerette, ha előre rendeztette a számláit. Knut Hamsun ifjúkorában ínséges időket is megélt, gyermekeit éppen ezért nagy takarékosságra nevelte, arra, hogy kicsiségekben se legyenek pazarlóak, mert ott kezdődik a takarékosság. Bár nem intette őket kuporgatásra, de azt például nem állta meg szó nélkül, ha festő fiánál a még félig tele tubusokba beszáradt a festék. Az idős William Somerset Maugham egy ízben, életére visszatekintve, csak ennyit mondott: "Én úgy kezeltem a pénzt, mint egy hatodik érzéket, aminek hiányában a többi öttel is csak keveset lehet kezdeni." Sok híres ember tudta, hogy miért osztja be olyan gonddal a pénzét, miért elégszik meg akár szerényebb életkörülményekkel: meg akarták őrizni függetlenségüket, el akarták kerülni, hogy bárkitől bármilyen formában is kérniük kelljen, s hogy egy napon esetleg bárki számára is terhet jelentsenek. Ezt nemcsak a büszkeségük kívánta meg, ezt diktálta az életbölcsességük is. Tanuljunk hát tőlük... HIRDESSEN ÖN IS A HETBEN! Felhívjuk az üzemek, magánvállalkozók figyelmét, hogy lapunk teret ad a hirdetéseknek is. Az egész oldalas hirdetés ára (fekete-fehéren): 11 340,- Kčs a négyszínű oldalon: 18 270,- Kčs A fél oldalas hirdetés ára (fekete-fehéren): 5 670,- Kčs a négyszínű oldalon: 9 135,— Kčs Árengedmény: kétszeri ismétlésnél 30 százalék háromszori ismétlésnél 40 százalék Kedves Olvasóink! Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy lapunk a Csemart lapterjesztőinél és a pozsonyi magyar könyvesboltban is megvásárolható. Aki szeretné megrendelni, az a helyi postahivatalban fizetheti elő. A szerkesztőség A HÉT 31
