A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-29 / 13. szám

A HÉT RIPORTJA ... mintha. Pásztor István Szereti ön, kedves olvasó, a köl­tészetet?... Kár. Pilinszky János írt olyan sorokat verseiben, hogy: "között". Meg a mi Varga Imrénk is, tőle vettem a címet: "olyan mintha"... Azután folytatja ő a maga módján a verset, az ember meg a maga módján a szemlélő­dést. Balról jobbra, jobbról balra, utána pedig 360 fokos teljes for­dulattal. Ez lenne a mindenható helyi önkormányzat, amivel a ma­gunk ura lettünk? Vagy csak "olyan mintha"? Esetleg: közötti A korlátozott demokrácia? Piac­­gazdaság helyett árliberalizáció, működő önkormányzat helyett pedig instanciázó-kéregető? Az önállósághoz pénz is kell Hogy kutyaadót és kukaadót eb­ben az országban minden telepü­lésen emeltek már, az nyilvánva­ló, de ettől még nem lett teli a helyi önkormányzat kasszája. Nincs annyi kutya meg kuka az országban, hogy azzal akár egy falu éves teendőit finanszírozni lehetne. Ami egy-egy településen december 31-ig nem késiült el, az január elseje óta már a helyi önkormányzat gondja. Ahány fél­behagyott gáz- és vízvezeték, ahány feltúrt utca, ahány befeje­zetlen bérház, lakás, miegymás, arra a polgármesternek kell pénzt kerítenie. Akár úgy, hogy jó mélyen belenyúl a zsebünkbe. De mi van, ha üresen húzza ki onnan a kezét, vagy csak apró­pénzt csörget a markában? Ak­kor becsukja a kultúrházat, be­zárja a boltot, lehúzza a rolót? Vagy érdekvédelmi szervezetbe tömörül a sok egy cipőben járó falu és város — a Szlovákiai Fal­vak és Városok Szövetségébe —, s megpróbálja rábírni a parla­mentet: hozza már meg végre az ő gazdálkodásukra — és bevéte­leikre — vonatkozó törvényt, mert hogy lehet és meddig úgy működni, hogy igazából semmi sem működik?! — Ugyanazt követeljük mind­nyájan: hogy kapjuk vissza az összes községi vagyont, beleértve a volt községi földeket és erdő­területeket is — mondja Komá­rom polgármestere, Pásztor Ist­ván, aki az említett szövetségben Csallóköz régióját képviseli —, valamint azokat az üzemeket, be­rendezéseket, épületeket, melye­ket azon cégek használnak, ame­lyeknek mi vagyunk a megalakí­tok Ehhez még hozzáfűztük: kö­veteljük a kisprivatizációs törvény átértékelését oly módon, hogy az adott község dönthesse el, mely Pázmány Péter 2 A HÉT üzemrészlegeket és berendezése­ket akarja privatizálni és melye­ket nem. Azt követeljük, hogy az első szó jogán a község dönthes­sen arról, ami a vagyonát képezi, ne más vállalatok nyújtsák be a privatizációs listát. — És az is bekerült a követe­lések közé, hogy a privatizációból befolyt pénz kit illet meg és mi­lyen arányban? Netán azt az új­raelosztásra bízzák? — Azt követeljük, hogy a pénz ötven százaléka maradjon a köz­ségben, a másik fele lehet az ál­lamé... De hát ez csak a dolgok egyik oldala, a kérők szempontja, a parlament és a kormány csak ezután nyilatkozik majd. Meg­egyeztünk abban is, hogy az ipari és mezőgazdasági béradókból a mostani tizenhárom százalék he­lyett ötven százalékot kérünk, mert akkor gazdaságilag önálló lehet minden község, város. Egyértelműen kinyilvánítottuk azt is, hogy nem vagyunk hajlan­dók továbbra is a koldus szerepét játszani, a minisztérium kénye­­kedve szerint ugrálni. A jelenlegi rendszer, a törvény, sajnos, ezt így mondja ki: mi kötelesek va­gyunk kérni, különben nem fo­gunk megélni. Mi viszont nem akarjuk a kéregető szerepét ját­szani. Körmünkre égett dolgok A csallóközi régió önkormányza­tai már csak azért sem játszhatják sokáig a kéregető szerepét, mert túl sok megoldatlan, ám sürgető problémát örököltek, s ha nem tudhatják, miből élhetnek, gaz­dálkodhatnak, azt sem tudhatják, minek foghatnak neki. Itt van mindjárt a nagy kérdés: a bősi vízerőmű. A betonteknő alatt pedig Európa egyik legna­gyobb ivóvízkészlete, amire illene vigyázni. De hogyan? — Az egész Csallóközben megoldatlan a szemét kérdése. A szabad ég alatt, bűzlő-füstölgő szemétdombokon tároljuk a hul­ladékokat — vázolja a helyzetet Pázmány Péter, dunaszerdahelyi alpolgármester. — A városunké most már tele van, építünk egy újat, de az csak kis időre megol­dás, nem is a legjobb. Hulladék­égető kellene, egy itt, a mi kör­nyékünkön, egy pedig Komárom közelében. Kapott az országunk nyugatról pénzt környezetvédel­mi beruházásokra, ezt megpá­lyáztuk, lenne rá egy olasz kivite­lező is. Hát majd meglátjuk, ka­punk-e segítséget... De ugyanígy

Next

/
Thumbnails
Contents