A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
Kő Hövön... Ahol Bal A Slatina partján, a város fölött emelkedő kis dombon, a vasúti pályaudvar közelében ékeskedik a híres zólyomi vár. Az utazó így már távolabbról szemügyre veheti a négyszögű várkastélyt. A hajdani várat 1350-ben kezdte építeni I. Lajos királyunk. Az eredetileg gót stílusú erődítményt a későbbi századokban átalakították. A XVI. században például reneszánsz pártázattal látták el, s körülbelül ilyen formájában látható manapság is. A külsővárat négy félkörös torony erősíti. A kaputorony alatt jutunk el a belsővár udvarára. A kapualjban gyönyörű gótikus ülőfülkéket találunk. A palota tágas ablakait a törökkorban falazták be, s helyettük ágyúréseket nyitottak. Nagy Lajos király 1382-ben ide hívta a lengyel rendeket országgyűlésre. 1424-ben Zsigmond király a várát feleségének, Borbálának adományozta. Itt székelt hajdan Ján Jiska, a híres huszitavezér is. Tőle Mátyás király foglalta vissza a váassi Bálint rost. 1462 után gyakran és szívesen tartózkodott a várban Mátyás király is. 1526 után Zólyom vármegye tartott őrséget a várban. Később a Balassák lettek az urai. 1554. okt. 20-án Zólyom várában született Balassi Bálint, a magyar nyelvű líra kiváló képviselője. Apja ez idő tájt főkapitány volt itt. A hagyomány szerint az apa öröme határtalan volt a gyermek születésekor. Különösen azért, mert a fiúgyermek első tekintete az elébe vitt kard és toll közül mindkettőt megtalálta, s mindkettőre egyaránt mosolygott. 1605-ben Bocskai, majd Bethlen Gábor hadai foglalták el Zólyomot. 1620-tól majdnem egy éven át itt őrizték a magyar szent koronát. 1802-ben a kincstár a várat visszavette az Esterházy-családtól. A várat az ötvenes-hatvanas években szépen helyreállították. A XVI-XVII. századi külső, olaszbástyás védőművek azonban romokban maradtak. Az épület ma született a Szlovák Nemzeti Galéria egyik kiállítóhelyéül szolgál. A látogató a vár csodálatos termeiben szép képzőművészeti alkotásokban gyönyörködhet. Helyet kaptak itt többek közt a szláv romantika stílusjegyeit magukon viselő alkotások, a XIV. századi gótikus művészet termékei, a barokk kort idéző festmények, de nem hiányoznak az újabbkeletű művek sem. Láthatjuk a képtárban például Martin Benka, Janko Alexy, Ľudovít Fulla vagy Cyprián Majerník festményeit, de felfedezhetjük a híres magyar származású művészek munkáit is, mint Mednyánszky Lászlóét, Gwerk Ödönét, Jakoby Gyuláét stb. Kár, hogy az illetékesek nagy költőnknek, Balassi Bálintnak semmi emléket nem állítottak a Balassák egykori "otthonában". Úgy gondolom, egy emlékszobát, egy mellszobrot vagy legalább egy emléktáblát ő is megérdemelt volna. CSÁKY KÁROLY
