A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
HÍRMONDÓ Politizálással töltött hétvégén A hozzászólásokra figyelve: középütt A. Nagy László, tőle balra Tóth Károly Módosító javaslat az Alapszabályhoz Miklós DénestőI A kíváncsiság vitt el az FMK március 2-án, szombatom megtartott 7. közgyűlésére. Egy héttel korábban az Együttélés Politikai Mozgalom III. kongresszusán is részt vettem. Látni akartam a különbözőséget és az azonosságot. Láttam. Van. Tehát továbbra sem fenyeget a cseh-szlovákiai magyar egypártrendszer veszélye. Most arról írok, amiben, ha nem is azonos, de közeli a két mozgalom álláspontja. Kezdem az oktatásüggyel. Egy héttel korábban Pukkai László a pedagógusszövetség elnöke, az Együttélés közgyűlésén elmondta, hogy fel kell hagyni a tavaly szeptember 8-án, a három magyar politikai mozgalommal közösen kialakított "kis lépések taktikájával", mert nem volt célravezető. A közigazgatási törvénnyel és az iskolaügyi törvénnyel a kormány kivette az önkormányzatok kezéből az oktatásügyet. Ebből a zsákutcából az egyedüli kiút a pedagógusszövetségek szülői tanácsainak a létrehozása lehet. Minden faluban vagy városban és minden iskolában meg kell alakítani a szülői tanácsokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium által az iskolák szervezéséről kiadott alapelvek lehetőséget biztosítanak a kisiskolák létrehozására és a közös igazgatású iskolák szétválasztására. Egy héttel később, a Független Magyar Kezdeményezés közgyűlésén Pukkai László, a pedagógusszövetség országos választmánya nevében három fő dologra hívta fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy a pedagógusszövetség volt az első, amelynek sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a három politikai mozgalom vezetését és a képviselői testület tagjait, amikor is megegyeztek az oktatásügy közös továbbvitelében. Másodsorban arra, hogy az FMK volt az első politikai mozgalom, mégpedig személyesen A. Nagy László, aki különbséget tudott tenni az oktatás és az oktatásügy között, elválasztva az oktatáspolitikát az oktatás kérdéseitől. Harmadsorban az FMK- nak, mint kormánypártnak a segítségét kérte. Kérte, hogy parlamenti képviselői révén hasson oda, hogy az ominózus 22. osztály szerkezeti struktúrája és személyzeti felépítése megváltozzon. Arra kérte a Független Magyar Kezdeményezés képviselőit, hogy segítsenek a nemzetiségi főosztály visszaállításában. Sidó Zoltán, a Csemadok országos elnöke is részt vett és szót kért mindkét hétvégi rendezvényen. Kassán, az Együttélés kongresszusán elmondta, hogy a Csemadok nem politikai párt és nem politikai mozgalom. A Csemadok nem fordított hátat a politikának, mert édes anyanyelvűnk, nemzeti öntudatunk ápolása és megtartása a nemzeti megmaradás politikája. Mindennek' nem mondott ellent az, amit Sidó Zoltán Galántán, az FMK közgyűlésén mondott el: - A jelenleg zajló évzáró taggyűlések és járási konferenciák egyértelműen bizonyítják, hogy tagságunk egyre inkább és egyre nagyobb arányban ért egyet azzal a döntésünkkel, amelyet a rendkívüli országos közgyűlésen fogalmaztunk meg, hogy a Csemadok nem válhat sem politikai párttá, sem politikai mozgalommá. Pártállásra való tekintet nélkül tömöríti mindazokat, akik egyetértenek szövetségünk küldetésével és programjával. A rendkívüli országos közgyűlést követően megpróbáltunk jó kapcsolatokat kötni a politikai mozgalmakkal és szervezetekkel, de ez nem sikerült. Miért éppen ez sikerült volna? De úgy érzem, hoqy az őszi választásokat követően mindazon mozgalmakkal, amelyek demokratikus célokat valósítanak meg, felhőtlen a kapcsolatunk. A Csemadok nem kíván bekapcsolódni a napi politikába. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy politikai kérdésekben, mint például a
