A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-08 / 10. szám
MINERVA Tudomány - és Hisebbségi társadalom A múlt év tavaszától szerveződött és 1990 szeptemberében megalakult Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság (CSMTT) 1991. február 16 — án Pozsonyban megtartotta első közgyűlését. Sajnos a napi sajtó - részben az ügyvezető választmány hibájából is - nem tudósftott az eseményről, de őszintén szólva magáról a Társaságról sem hallhattunk sokat eddig, annak ellenére, hogy megalakulása óta, elsősorban ügyvezető választmánya révén figyelemre méltó aktivitást fejtett ki. Elkezdődött a CSMTT regionális csoportjainak és szakmai szekcióinak a szervezése, sor került az első külföldi kapcsolatfelvételekre is a CSMTT és a hasonló küldetésű magyarországi és romániai magyar társaságok között. Az ügyvezető választmány eszmecserét folytatott a pozsonyi magyar szakmai diákklubok - a medikusok Selye János Klubja, az építészhallgatók Ybl Miklós Klubja és a villamosmérnök-hallgatók Neumann János Klubja - képviselőivel a klubok és a Társaság együttműködésének a lehetőségeiről. Füri Béla mérnök, választmányi tag immár háromnegyed éve végzi a folyamatosan beérkező adatok feldolgozását, s ennek köszönhetően közel 200 csehszlovákiai magyar tudományos kutatóról és szakemberről vannak többékevésbé részletes információk. Ez a rendszeresen bővülő adatbank lesz az egyik legfontosabb forrása annak a kiadványnak, amelyet Ki kicsoda a csehszlovákiai magyar tudományos életben? címmel a CSMTT szeretne megjelentetni a jövő esztendő második felében. A közgyűlésen három előadás is elhangzott, ezek könyvtárépftő terveinket ismertették. Zalabai Zsigmond, a Komenský Egyetem magyar tanszékének vezetője a Bibliotheca Hungarica elnevezéssel meghirdetett mozgalomról tájékoztatta az egybegyűlteket. Egy Somorján létesítendő Csehszlovákiai Magyar Könyvtár körvonalait vázolta fel, s miközben elismeréssel nyugtázta az egyszerű paraszt- és munkásen\berek adakozási készségét, keményen megbírálta a csehszlovákiai magyar írókat, akik ezidáig szinte nem is reagáltak a felhívásra. 20 A HÉT Varga Sándor történész a CSMTT közgyűlésén jelentette be hivatalosan is a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum (NDC) megalapítását és bejegyeztetését. Ez a dokumentációs központ intézményként kíván működni, s maga Varga Sándor úgy véli, hogy az első években egy 2—3 milliós tőke kamataiból nemcsak a központ tevékenységét (bérleti dfjak, alkalmazottak bére stb.) lehetne biztosítani, hanem ki lehetne építeni a számítógépes adattárolás rendszerét és a műszerparkot is. Varga Sándor a közeljövőben részletesen is publikálni kívánja az NDC tervezetét, ezért itt csak a leglényegesebb elképzeléseket ismertetném. Varga Sándor 5 pontban foglalta össze az NDC tevékenységi körét. 1) Aktuális információk feldolgozása és havi elemzések készítése szlovák és magyar nyelven. Ezt az alapítók azért érzik fontosnak, mert így elkerülhetők lesznek azok a félretájékoztatások és tudatos hamisítások, amelyeknek a szlovák sajtó olyan lelkesen teret nyújtott az elmúlt hónapokban. 2) Nemzeti kisebbségi könyvtár. Ez a terv tulajdonképpen a Zalabai Zsigmond által körvonalazott Bibliotheca Hungarica mozgalomra épülne. Az alapítok olyan könyvtárra gondolnak, amely a Csehszlovákiában kiadott magyar könyveket és folyóiratokat, illetve a külföldön napvilágot látott, a csehszlovákiai magyarokkal foglalkozó publikációkat gyűjtené össze. 3) Nemzetiségi irat- és levéltár. Az alapítók elképzelései szerint az NDC gyűjtené össze a csehszlovákiai magyar társadalmi, kulturális és politikai szervezetek legfontosabb iratait és dokumentumait, jelentős csehszlovákiai magyar írók, művészek, közéleti személyiségek leveleit, kéziratait stb. 4) Közszolgálat. Az NDC bekapcsolódna olyan kutatási programok megvalósításába vagy megszervezésébe, amelyekre a kisebbségi társadalomban igény mutatkozik. 5) Az eredmények közzététele. Az NDC évkönyvben vagy saját folyóiratában szigorúan csak a tényekre szorítkozva - tehát a kommentárokat mellőzve - rendszeresen közzétenné elemzéseit és feldolgozott adatait, hogy elősegítse a kisebbségi társadalom kutatóinak munkáját, illetve megbízható információkat nyújtson politikai mozgalmainknak, képviselőinknek és a közigazgatásban tevékenykedőknek. Varga Sándor bizakodóan szólt arról, hogy az NDC működéséhez szükséges induló tőkét hamarosan elő lehet teremteni részben közadakozásból, de főképpen a célirányos adókedvezmények jóvoltából. Csuka Gyula genetikus volt a harmadik előadó. Rövid korreferátumában egy Szencen felállítandó szótárkönyvtár terveiről beszélt. Csuka Gyula szerint nagy segítséget jelentene, ha egy helyen megtalálhatók volnának azok a szakszótárak (főleg a szlovák—magyar, cseh-magyar szótárak), amelyek az elmúlt évtizedekben láttak napvilágot, s ma már a legnagyobb könyvtárakban is csak nehezen hozzáférhetőek. Egy kisebbségi szótárkönyvtár nagyban hozzájárulhatna a magyarra fordítandó tankönyvek és szakkönyvek színvonalának emeléséhez. A közgyűlés megvitatta és elfogadta a CSMTT ezévi munkatervét is. A társaság állandó feladatának tartja, hogy jól működő regionális csoportokat hozzon létre (eddig csupán csallóközi tagozat hallatott magáról, de szerveződik a komáromi és a kassai tagozat is); szorgalmazni fogja népfőiskolák szervezését; rendszeresen tájékoztatni kívánja a magyar tannyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák diákjait az egyetemi továbbtanulás feltételeiről és lehetőségeiről; a Társaság képviselői résztvesznek a nyári művelődési táborokban rendezett vitafórumokon és kerekasztal-beszélgetéseken. A CSMTT újonnan megválasztott választmánya az idén 3 nagyobb akciót készít elő. 1991. június 1-én szemináriumot rendez a posztgraduális képzés megváltozott lehetőségeiről és egy magyar felsőfokú oktatási intézmény létrehozásának feltételeiről. Szeptemberben Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából emlékülést tart a Társaság, decemberben pedig egy tanácskozáson Dél-Szlovákia egészségügyi helyzetét és a csehszlovákiai magyarság demográfiai sajátosságait vitatja meg. A CSMTT szeretné felkarolni a középiskolai és egyetemi diákszakköröket, illetve szakmai klubokat, s együtt kíván működni a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével is. Értesüléseim szerint a Társaságban kollektív tagságot kíván vállalni a Trifid amatőrcsillagász-szervezet, amelynek tevékenységéről néhány hete tudósítottam az olvasókat. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság távlati tervei között szerepel egy magyar nyelvű ismeretterjesztő folyóirat létrehozása és magyar nyelvű szakkönyvek és ismeretterjesztő művek kiadása is. LACZA TIHAMÉR