A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-08 / 10. szám
FIGYELŐ Perué. És megmaradtunk mellette mi, latin-amerikaiak, akiknek segítenünk kell egész Latin-Amerika integrációját, és a magunk módján kell megoldanunk a problémáinkat.(...) A kelet-európai változások azért mehettek végbe, mert Gorbacsov lehetőséget adott rá. Kuba és Latin-Amerika az Egyesült Államok hatósugarában van. És az Egyesült Államoknak meg kell teremtenie a feltételeit egy valódi változásnak, ahelyett hogy a mumusait hajkurászná. (...) Végzett a Noriegamumussal, erre mi történik: Panama rosszabb helyzetben van, mint valaha, egyszerűen nincs. Nyomással, háborúval..., leszámol Ortegával, és mi történik: Nicaraguában roszszabb.mint valaha, és Violetta Chamorro tartja magát a szandinisták segítségével, ha nem így volna, már rég megbukott volna. Most már hagyja békén a Fidel-mumust, hogy az az ország, amelyik annyit szenvedett, mégpedig nem Castro miatt, hanem az USA által rákényszerített blokád miatt, végre megoldhassa a problémáit. Csak Fidel tudja létrehozni a változást Kubában. Nélküle káosz lesz, a káosz pedig senkinek sem érdeke." A Nobel-díjas író magánvéleményére akkor is érdemes odafigyelnünk, ha nem mindenben értünk vele egyet.- v -Mi van a moziban? Folyó év február 6-án, amikor ez a néhány sor papírra vettetett, a pozsonyi filmszínházak, illetve moziteremmel is rendelkező kultúrotthonok a következő filmekre próbálták meg becsalogatni a nagyérdemű közönséget: Dukla King Kong (USA); Hviezda: A bosszú börtönében (USA); Metropol: Gorillák a ködben (USA); Slovan: Kilenc és fél hét (USA); Szakszervezetek Háza: A tél foglyai (USA); Tatra: Csendes napok Clichyben (NSZK-francia-olasz!); Mier nonstop vetítés 9-től 13-ig: A borzalom piramisa (USA), délután és este: Rabságban (magyar!); Ružinovi Kultúrház: Rambo I. (USA); Obzor: Sex, hazugság és video (USA). A kassai filmszínházak kínálata ugyanezen a napon a következő volt: Družba: Indiana Jones és a végzet temploma (USA); Slovan: Csodás pillanat (USA); Tatra: Rambo I. (USA); Mladá garda: Új puskák (USA). Micsoda választék! Micsoda változatosság! Ha így folytatjuk, talán nem is kell NÉHÁNY SORBAN A Cyrano de Bergerac című francia film nyerte el a legjobb külföldi filmnek járó Arany Glóbusz-díjat. A hollywoodi Foreign Press Association által évenként odaítélt díj, ha nem is olyan érdekes, mint az Oscar, mégis egyfajta belépőt jelenthet az Oscar-díjhoz. A Madách Színház bemutatta Tim Rice és A. Uoyd Webber első közösen írt musicaljét, a Józsefet. így az Evita, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Macskák után a szerzőpáros újabb produkiójával ismerkedhetett meg a magyar közönség. Az előadást Szirtes Tamás rendezte, a koreográfus Hegyesi Aranka volt. A díszlet Gőzt Béla, a jelmezek Rátkai Erzsébet munkáját dicsérik. A címszerepet Paudits Béla, a Fáraó szerepét Vikidéi Gyula énekli. Heinrich Böll lagenbrichi háza 1991-től kezdődően az üldözött írók és művészek menedékhelye lesz. Böll családja egy teljes éven át fedezi az éppen ott tartózkodó művész kiadásait. Az első lakó már meg is érkezett: Abdul Kadir Tonuk, török író a vendég, akit hazájában halálra ítéltek. Maxim Biller a Nobel-dljas Isaak Bashevis Singer nyomdokaiba kíván lépni. Biller 1960-ban született Prágában és tízéves korától Németországban él. Nemrég megjelent könyve, a Ha egyszer majd gazdag és halott leszek, olyan elbeszéléseket tartalmaz, amelyek a német zsidók életéről, tipikus vágyaikról, fájdalmaikról, félelmeikről szólnak. Szentkuthy Miklósra, a néhány éve elhunyt kiváló íróra emlékeztek 1991. január 21-én Párizsban azon az irodalmi esten, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából rendezett a magyar intézet. Az est műsorát André Velter költő vezette. Szentkuthynak egyébként három kötete is megjelent a közelmúltban Franciaországban. olyan sok idő ahhoz, hogy hazánkfia is megértse, miért retteg a fejlett Nyugat-Európa és Japán az amerikai kultúrszeméttől és ízlésdiktátumtól... Ám addig is: hova menjenek azok a mozikedvelők, akik a filmet még ma is művészetnek szeretnék látni? — e -Vilém Hejl könyve a szervezett erőszakról Vilém Hejl Zpráva o organizovaném násilí című terjedelmes (350 oldalas) könyvét 1990-ben jelentette meg a prágai Univerzum Kiadó. Társszerzője, Karel Kaplan, az ismert történész, aki a hatvanas években részt vett az ötvenes évek konstruált pereinek felülvizsgálatában, s így a szigorúan titkosnak minősített dokumentumokhoz is hozzáférhetett, azzal hárítja el magától a 'társszerzőséget", hogy "a kézirat elsősorban Vilém Hejl munkája, én csak a téma feldolgozásához adtam ösztönzést, tőlem származik a dokumentáció egy része, s közvetlenül két fejezet kidolgozásában vettem részt". Ennek ellenére kétségtelenül megérdemli, hogy mint társszerzőről említést tegyünk róla. A szervezett erőszakról szóló könyv elsősorban az 1948 utáni évek államilag szervezett gaztetteit, terrorizmusát, törvényerőre emelt törvénytelenségeit tárgyalja, szerzője azonban nem feledkezik meg arról a tényről sem, amelyet napjaink cseh és szlovák történészei olykor nagyon is szívesen mellőznek: arról tudniillik, hogy a szervezett erőszak Csehszlovákiában nem 1948 februárja után kezdődött, hanem jóval - mintegy három évvel - korábban: 1945 májusának kaotikus napjaiban, amikor a karrieristák, "felismerték, kié lesz majd a hatalom, s igyekeztek idejében kiépíteni a maguk pozícióit". A német lakosság kiűzése-kirablásagyilkolása már a háború befejezése előtt megkezdődött, a 33/1945. számú köztársasági elnöki dekrétum pedig a magyarokat is megfosztotta állampolgárságuktól és vagyonuktól. A háború utáni parlamentben egyhangúlag fogadták el még az olyan törvényeket is, mint amilyen a lincselés legalizálását jelentő 115/1946. számú törvény volt. 1948. február 25-én - állítja a szerző - "nem került sor alapvető jelentőségű államfordulatra; bizonyos, hogy határkőről van szó, de a február előtti és utáni fejlődés kontinuitása ugyancsak kétségtelen". A könyv tartalmát persze néhány sorban lehetetlen részletesen ismertetni. Vilém Hejl könyvét el kell olvasni...- r — A HÉT 15
