A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 1. szám
Kő Kövön... A csejtei vár Tekintélyes rom a Kis Kárpátok nyúlványain Csejte vára. A falu (Csejte, Čachtice) még síkságon fekszik (talán már inkább dombvidéken), s kopár sziklákról őrzi a rom. Jó messziről látja az érkező, pedig mindössze háromszázhetvenöt méter magasan áll, a Csejtei karsztvidéken. Legbiztonságosabban Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) felől közelíthető meg. Autóval is járható úton, csaknem a bejáratig hajthatunk. Persze, ez csak a kényelmesebbeknek ajánlott. Az igazi "bakancsos turista" Vágújhelyről gyalog indul várvételre, s Višňové faluból felkanyarodva mássza meg a falakat. Csejtéből pedig a gyerekeknek is kellemes séta a túra. A laza, pihenőkkel tarkított túra alkalom lehet arra is, hogy a vár történetét felidézzük. Szombathy Viktor könyvéből (Száll a rege várról-várra) és a Vár túrák kalauzából már előre készülhetünk. Csejte esetében pedig érdemes elolvasni a vár úrnőjével, Báthory Erzsébettel foglalkozó könyvek valamelyikét is. A Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér kezdte építeni. Egy időben a hatalmas úré, Csák Mátéé is lett. A Vág menti tizenöt vár egyikeként bírja Stibor is. Sokáig — egészen a Zrínyi- Nádasdy összeesküvés leleplezéséig a Nádasdyak kezén volt. 1708-ban de la Motte brigadéros egy nap alatt kuruc kézre kerítette. A Rákóczi szabadságharc leverése után a vár lassan pusztuló rommá vált. Csejte vára fontos helyen álló erősség volt, de sokáig sosem volt védhető. Ivóvize ugyanis nem volt, tehát könnyen bevették a támadók A közeli falvak lakói főleg az idősebbek, még ma is tudnak történeteket mesélni a várról. Alagutakat említenek, amelyek a várból Csejtére vezettek, ám a legtöbb rege, monda témája Báthory Erzsébet. Igaz, hogy a kegyetlenkedéseiről híressé — sőt hírhedté — vált úrnő viselt dolgairól pontos adatokat nem tudhatunk meg. Vigaszunk lehet az, hogy erről pontossággal az irodalom sem igazít el. Szájhagyomány útján kerülhettek az adatók Fényes Elek geográfiai szótárába is: "Báthory Erzsébet vala az a szörnyeteg, ki arczáját, szépsége s ifjúsága fentartásáért, meleg vérrel akarván mosni, titkon mintegy 300 leányt megöletett, de borzasztó vétke kitudatván gr. Thurzó nádor által fogságba tétetett, s örökös tömlöczre ítéltetett." A börtön a csejtei vár volt, az örökös fogság pedig három évig tartott. Báthory Erzsébet saját várában-börtönében halt meg. Hol volt a vérfürdő; fürdött-e egyáltalán szüzek vérében a fiatalodni vágyó asszony? Hány áldozata volt? Háromszáz? Hatszáz? A hozzáférhető irodalom állít is, tagad is. Egyet viszont bizton megállapíthatunk: Báthory Erzsébet szép nem volt soha. Erről az őt ábrázoló festmény tanúskodik. Aki többet szeretne róla tudni olvassa el a Labirintus sorozatban megjelent "A csejtei várúmő: Báthory Erzsébet" című kötetet. Tudós alapossággal megírt könyv, amely nem csak a kegyetlenkedő asszonnyal és az eseményekkel, de a korral és Báthory Erzsébet környezetével is foglalkozik. Ez emeli ki a többi könyv közül. A múlt, a történelem iránt érdeklődő turistát ilyen kérdések foglalkoztathatták. Biztosan akad azonban olyan is, aki a látvány, az egészséges mozgás miatt keresi fel a romot, amelyben máig jól megkülönböztethetők a vár egykori épületei: a palota, a belsővár tornya, a kápolna. A vár környéke védett terület. Nyáron is szép a romok tövében megkapaszkodó cserjék látványa, ősszel viszont tobzódik a színekben a környék. Lombhullás után pedig — tiszta időben — az egész környék belátható a romokról. (görföl)