A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-08 / 10. szám

LÁTOGATÓBAN a hír november elején, hogy a Szö­vetségi Gyűlésben el kell foglalnom a mandátumáról lemondott Tamás András helyét. Az ösztöndíjas tanul­mányi út idejét két hónappal le kellett rövidítenem. Ezt most is nagyon saj­nálom. December 19-én letettem a képviselői esküt, a következő ülésen pedig már nagy horderejű téma sze­repelt a napirenden, az Emberi Jogok Chartája, s azon belül a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. Nagy vára­kozással tekintettünk az ülés elé, és reméltük, hogy módosító javaslatain­kat elfogadják. Sajnos, nem így tör­tént. Képviselőségem első csalódását éltem át. A képviselőség jókora több­letmunka számomra. Szerencsére se­gítenek lelkésztársaim. Minden héten Prágában vagyok, a gazdasági bizott­ságban dolgozom, bár úgy érzem, hogy a szociális és művelődési bizott­ságban többet tehetnék.- Jánosi, a hozzá tartozó falvak, valamint Dél-Szlovákia községei hogyan festenek a lelkipásztor és a képviselő szemével nézve? — Újra elmondom, szükségesnek tartom, hogy a magyar falusi, gyüle­kezeti községek tudatosítsák közös magyar történelmünket és kultúrán­kat. És hát nagyon fontos, hogy ne csak azoktól várják el képviseletün­ket, akikre voksoltak, hanem ők ma­guk is tegyenek meg mindent a csa­ládban, a lakóhelyükön azért, hogy ha magyarok, igyekezzenek gyerme­keiket magyar iskolába adni, és tö­rődjenek azzal is, hogy a magyarság­­tudatot beleneveljék gyermekeikbe. Gyülekezeteimben gyakran előfordul már, hogy magyar nagyszülők és szülők gyermeke szlovák iskolába jár. Hogy mennyire fontos a magyarság­­tudatunk, arra az is figyelmeztető, hogy míg az eddigi népszámláláso­kon az államalkotó nemzet tagjainak gyarapodott a számuk, addig mi egy­re fogyunk. Most ismét népszámlálás előtt állunk, és hinni szeretném, hogy minden szlovákiai magyar tudatosíta­ni fogja felelősségét.- Felfigyeltető nyilatkozatot tett nemrégen az Új Szóban. Beszélne a Strasbourg után.*, című cikkben elhangzottak hátteréről?- Volt alkalmam az Európa Tanács több tagjával beszélni a szlovákiai magyarok helyzetéről. A beszélgeté­sekből nyilvánvalóvá vált, hogy a kér­dés megoldása mind sürgetőbben vetődik fel, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Nagyon odafigyelnek a hely­zetünkre, tudnak pozitív (Dél-Tirol, Finnország, Svájc) és negatfV (Romá­nia, Bulgária) példákról. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot demokratikus hagyományokkal ren­delkező országként tartják számon az Európa Tanácsban, s azt várják tőle, hogy a nemzeti kisebbségek helyze­tét pozitívan fogja megoldani. Tisztá­ban vannak azzal, hogy van még mit tenni nálunk. Alkalmam volt olvasni mindazon bizottságok jelentését, amelyeknek a tagjai nálunk jártak a felvételünk előtt. Legjobban a politikai bizottság jelentése döbbentett meg, éspedig azért, mert teljesen megol­dottnak és elrendezettnek állította be helyzetünket. Olyan kitételt is tartal­maz ez a jelentés, hogy nálunk nem­csak megoldották a nemzetiségi kér­dést, de túl is teljesítették a nemzeti­ségi jogok biztosítását. Honnan ered­het mindez? Ki tájékoztatta így őket? Mi, az MKDM-Együttélés képviselői nem talákoztunk a politikai bizottság tagjaival. Kormánypárti képviselőkkel találkoztak? Az egészben a legszo­morúbb, hogy a politikai bizottság tagjai a többségi nemzethez tartozók véleményét hallgatták meg s fogadták el. A mi megfelelő tájékoztatásunk eredménye, hogy végül is a kisebb­ségi kérdés európai szintű megoldása nagy hangsúlyt kapott az Európa Ta­nácsban. Tudomására hozták küldött­ségünknek a felvétel napján, hogy a kisebbségek helyzetét az európai normáknak megfelelően kell rendezni országunkban. Már a felvételünk előtt kialakulhatott volna a reális kép, ha a valóságnak megfelelően tájékoztatják az Európa Tanács nálunk járt tagjait. Ez ebből a levonható tanulság! Mács József XXII. CZUCZOR GERGELY IRODALMI ÉS KULTURÁLIS NAPOK ÉRSEKÚJVÁR 1991. március-április Rendezők: A Csemadok érsekújvári já­rási választmánya és alapszervezete 1991. március 11., hétfő 17.00 órakor a ferencesrendiek temp­lomában Reqviem Esterházy Jánosért — Engesztelő szetmisét mond Kátai Imre atya 18.00 a Csemadok székház előcsarnokában Érsekújvár régi képeslapokon — kilállítás megnyitó. Társrendező az Érsekújvári Járási Múzeum 18.15. órakor a Csemadok székház nagytermében Esterházy János emlékezete Előadó Molnár Imre (Budapest) 1991. március 14., csütörtök 18.30 órakor a Csemadok székház e­­lőtt Czuczor Gergely szobrá­nak megkoszorúzása 19.00 órakor a Csemadok székház nagytermében Ünnepi est Ünnepi beszédet mond Szőke István (Budapest) 1991. március 18., hétfő 18.00 órakor a Csemadok székház klubhelyiségében A csehszlovák kisebbségi poli­tika története a nemzetközi egyességokmányok tükrében Előadó Dr. Szarka László tör­ténész (Budapest) 1991. március 17., vasárnap, Andód Czuczor Gergely emléktáblájá­nak megkoszorúzása, utána Ünnepi est az andódi kultúr­­házban 1991. március 20,. szerda 13.00 órakor a Csemadok székház kis­termében Kajla Fülöp kalandjai Alapis­kolások vidám vetélkedője az író, Keszeli Ferenc részvételével 1991. március 21., péntek 11.00 órakor a Csemadok székház nagytermében Zenés találkozó Dinnyés JózsefTel 1991. március 23., szombat 10.00 órakor a Csemadok székház nagytermében Nemzetközi társas táncverseny 1991. március 25., hétfő 11.00 órakor a Csemadok székházban Játékos nyelvi vetélkedő a magyar tannyelvű középiskolák tanulói számára 1991. április 6., szombat 9.00 órakor a Csemadok székházban Irodalmi Fórum Tanulságok a két világháború közötti irodal­munkról és kulturális életünk­ről Társrendezők: Csehszlová­kiai Magyar írók Társasága, CSMPSZ, Berzsenyi Társaság, Rákóczi Szövetség, Csehszlová­kiai Magyar Kulturális Alap 1991. április 5-17 A Csemadok székház klubhelyi­ségében Kézimunka-kiállítás az alapszervezet kézimunka szakkörének munkáiból A HÉT 7

Next

/
Thumbnails
Contents