A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-15 / 7. szám
A szén harmadik módosulata Az elemi szénnek eddig csupán két módosulata volt ismert: a grafit és a gyémánt. Most úgy tűnik, hogy sikerült laboratóriumi körülmények között egy harmadik szénmódosulatot is előállítani. Egy kristályos, szilárd anyagról van szó, amelynek molekuláit futball-labda formában héjszerűen összekapcsolódó 60 szénatom alkotja (lásd a mellékelt ábrát!). A tucsoni Arizona Egyetem, valamint a heidelbergi Max Planck Magfizikai Intézet kutatói fülledtnek nevezték el az új szénmódosulatot. A füllentet — amint azt a Nature c. angol ismeretterjesztő folyóirat közleményéből megtudhatjuk — közel 100 Torr-ra ritkított héliumközegben grafit - korom-elektródok elpárologtatásával lehet előállítani. A keletkező anyag színe a sötétbarnától a feketéig változhat; benzolban jól oldódik. Mivel több grammnyi mennyiséget lehet belőle nyerni egy-egy alkalommal, számításba jöhet a fullerit gyakorlati hasznosítása is. A kutatók szerint kisebb molekulák "csomagolását" lehetne megoldani vele, sőt elképzelhető speciális kenőanyagként történő alkalmazása is. Mérgező halételek Egyre több utazási iroda szervez turistautakat olyan trópusi tengermelléki országokba, amelyek part menti vizeiben olykor veszedelmes méreganyagokat termelő moszatok szaporodnak el. Mivel a moszatok bizonyos tengeri állatok — csigák, kagylók, polipok, kalmárok, halak stb. — kedvelt táplálékai, a halászzsákmányban nagy mennyiségű olyan állat található, amely szakszerűtlenül elkészítve súlyos mérgezést okozhat. Az alga eredetű méreganyagok java része érzékeny a hőkezelésre, így a megfőzött vagy a megsütött "tengeri húsok" fogyasztása általában veszélytelen. Akad azonban olyan méreg is (Uyen a ciguatoxin), amelyet a hőkezelés nem hatástalanít, tehát ha a tápcsatornába jut, onnan felszívódva súlyos mérgezést — gyomorbélrendszeri panaszokat, lélegzési zavart, bénulást — okoz, sőt, olykor a beteg életét is kiolthatja. A történészek följegyezték, hogy a Mauritius ellen vonuló angolok 1748-ban 1500 embert vesztettek a ciguatoxint tartalmazó ételtől. Dr. Dobi Sándor és munkatársai az ban még nem sokat tudhattak az X-sugarak egészséget károsító tulajdonságáról, ezért kísérleteiknél nyugodtan világítatták át saját kezüket, vagy — Alexander esetében - saját megszületendő gyermeküket is. Doktorunk Imre nevű fia a terhesség alatt elszenvedett sugárártalom következtében szellemi fogyatékosként jött a világra... Súlyos ár az újabb ismeretek megszerzéséért.) 1901 és 1906 között hat alapvető műve jelent meg Alexandernek a röntgenológia területéről kiváló ábrákkal, melyeket saját maga készített. Nevét ismerik Würzburgtól Hamburgig — csak Pest hallgat. Egészen addig, míg a Német Röntgen Társaság levelet nem küldött a pesti orvosi karnak: "... a Német Röntgen Társaság ezúton hívja fel a röntgenológia eme hivatott művelőjének személyére a magyar orvos-kar vezetőinek figyelmét". Ilyen felszólítás után lépnie kellett Pestnek is, s 1907-ben a kultuszminiszter Alexander Bélát, a vidéki orvost a létesítendő pesti Egyetemi Röntgen Intézet vezetőjévé nevezte ki. Pesttől a késmárki temetőig Sosem szerette meg Pestet, nyaranta visszajárt a Tátra ormai alá. A budapesti Poliklinikán működő Intézetben tovább folytatja egészségét felőrlő, szinte a megszállottsággal határos munkáját. 1909-ben Magyarországon elsőként nyerte el röntgenológiából a magántanári képesítést. Oktatott, tanított, kutatott. Egyre jobban látta, hogy a röntgenológia nélkülözhetetlen segítőtársa a betegség okát, helyét kutató orvosnak. Számos tanulmánya foglalkozik az orvosi gyakorlatban felmerülő, klinikai kérdésekkel. Közleményei, előadásai a precíz, objektív információszolgáltatás példái. Megszállottsága, ügyszeretete talán az első boncolásokat végző, s a holttesteket a hullaházból "beszerző" orvosokéhoz hasonlítható. Érdekes adalékot szolgáltatott ezzel kapcsolatban e sorok írójának dr. Angyalossy Ernő, a nemrégiben Ipolyságon elhunyt kiváló röntgenszakorvos, Tóth Árpád költőnk tátrai kezelőorvosa. Angyalossy doktor a század elején volt medikus, és így személyesen ismerhette a röntgenológia tanárát. Mindig bő, ún. malaclopó kabátban járt, s a medikusok azt suttogták róla, hogy kabátja ujjába rejtve viszi laboratóriumába a veleszületett MINERVA Orvosi Hetilapban arról a ciguatoxin okozta mérgezésről számoltak be, amelynek egy magyarországi turistacsoport volt a szenvedő alanya. A turisták Trinidadban sült halat kaptak ebédre, s néhány óra múltán szinte az egész csoport rosszul lett tőle. Akik kevés halat ettek, azok megúszták verejtékezéssel, hányással, hasmenéssel és szájuk és végtagjaik zsibbadásával, némelyeket az ájulás kerülgette. Egy fiatal férfi azonban, aki háromszor is szedett a — különben ízletes — halból, röviddel az ebéd után elájult, s az azonnal elkezdett gyógykezelés ellenére súlyos állapotban érkezett haza. Az otthoni kezeléstől fokozatosan, de lassan javult az állapota. Habár a méreganyagot nem mutatták ki a szervezetében, a tünetek a ciguatoxin okozta mérgezést tették valószínűvé. Emellett szólt az is, hogy — a külföldi tapasztalatokkal egyezően — a gyógytorna és a fizikoterápia rontott a beteg állapotán. Mozgásszervei csak tartós pihentetés után nyerték vissza működőképességüket. Ez az eset arra hívja fel a figyelmet, hogy tengeri algavirágzás idején minden olyan étel veszedelmes lehet, amelyben a gyomorsavnak is ellenálló, színtelen, szagtalan és íztelen ciguatoxin előfordulhat. vérbajban elhunyt csecsemők holttestét. Ez időben ugyanis Alexander a szifilisz kiváltotta csontelváltozásokat tanulmányozta a röntgen segítségével. Ismerve doktorunk tudásszomját, e történet nem lehet messze az igazságtól. Az egészségromboló munkatempó nem maradhatott következmény nélkül. 1913-ban a krónikus sugárbetegség következtében Alexander úgy legyöngült, hogy járni sem volt képes. Munkáját azonban nem adta fel, hordszékkel vitette magát laboratóriumába. 1916. január 15-én utolsót dobbant az első magyar röntgenológus szíve. Január 18-án temették a késmárki temetőben. Sírköve ma is áll, rajta magyarnyelvű felirat hirdeti, hogy ott nyugszik, "Dr. Alexander Béla, budapesti m. kir. tud. egyetemi orvostanár, a radiológiai intézet igazgatója". Budapesten 1965 óta a Radiológiai Intézet Alexander Béla nevét viseli; az arcképét őrző emlékplakettel évente megjutalmazzák az arra legérdemesebb magyar röntgenológust. dr. Kiss László A HÉT 21
