A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-08 / 6. szám
Kő hövön... Erdő a várban Harminc kilométernyire lehet Jókő község Nagyszombattól. A falutól, melybe a 16. században habán kézműveseket telepítettek, egyórás gyaloglással érhető el Jókő vára, illetve az egykori vár romjai. A falut elhagyva már látjuk a falait, de ahogy közelítünk felé, eltűnik a szemünk elől, hogy nemsokára szinte meglepetésszerűen állják utunkat az erdőben az erődítmény falmaradványai. Erdőben van a vár - 320 méter magasan a Kis-Kárpátok gerincén -, és erdő van a várban. Néhol háromemeletnyi magasságban meredeznek az ég felé a falak, s ugyanolyan magasságban törnek a fény felé a fák. Észak felől megközelíthetetlen a rom. Erről az oldaláról valószínűleg ostromolhatatlan is volt. Szédítő mélységbe tekinthet le a turista, a kései várvívó, ha van mersze a bástya- vagy fal maradványokra kimászni. Valószínűleg a 13. században építették. Az első írásos emlékek a 14. századból valók, pontosabban 1316-ból, amikor a ma már nem létező, a Kis-Kárpátok gerincén vezető kereskedelmi utat őrizte. Királyi birtok volt. Történelme nem annyira változatos, mint a fontosabb helyeken őrt álló társaié. A király után a morva őrgrófok zálogbirtoka volt. Tulajdonosai között találjuk a későbbiek során a Stiborokat, a Guthi Országokat. A britoklást az Erdődyiek és a Pálffyak is gyakorolták fölötte. Mivel a hadi utaktól messze esett (de legalábbis félre), a csaták alatt is békésen, sértetlenül húzódhattak meg itt a birtokosai. így volt az a török és a kuruc időkben is. Az önellátásra tökéletesen berendezkedett a vár. Az okiratok azt is megemlítik, hogy saját malma is volt. Lakói azonban soha nem fordítottak kellő figyelmet a karbantartására. Kár, mivel szép helyen, s az épületmaradványok után ítélve, impozáns vár állott itt egykoron. Az utolsó átépítése és talán bővítése 1657-ben volt. Ezt követően a tulajdonosok már szinte teljesen elhanyagolták. Utolsó lakójaként gróf Erdődy Jánost jelöli meg az irodalom. Utána már csak omladozott a vár, és villámcsapás majd tűzvész is károsította. 1830- ban már csak egy porkoláb tartózkodott itt, az úriszék által börtönre ítélt jobbágyokat felügyelte. Köveit, annyi más sorstársához hasonlóan, építkezési anyagként használták fel. A megmaradtak (a palota és a kápolna maradványai) mindenesetre még sejtetik az egykori pompát. (görföl)
