A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
MINERVA HARC A GRAHAM-HEGYÉRT Az már mindennapos esemény, hogy az ipar, szennyező ténykedése miatt, konfliktusokba kerül a környezetvédőkkel. Az azonban kirívó eset, hogy egy tudományág — esetünkben a csillagászat váljon a környezetvédők céltáblájává. Az események kezdete a 80-as évek elejére tehető. A tucsoni Arizona Egyetem csillagászati intézete egy 200 millió dolláros beruházást kezdett előkészíteni egy hatalmas asztronómiai komplexum létrehozására. Ennek színhelyéül az ugyancsak arizonai Mount Grahamot nézték ki, amely ideálisnak látszott. Nagyvárosoktól távol fekszik, az észlelést nem zavarná a fényszennyeződés (vagyis a sok mesterséges fényforrás), a levegő szennyezettségi foka is alacsony, ráadásul a hegy Tucsonból pár órás autózással megközelíthető. Ugyancsak sokat nyomott a latban az is, hogy egy arizonai csillagász egy új, a korábbiaknál jóval olcsóbban előállítható tükrös teleszkópot tervezett, amely 8 méteres átmérőjével mintegy 60 %kai múlná felül a világhírű Palomarhegyi obszervatórium teleszkópját. A Mount Graham-i csillagvizsgáló tehát afféle csillagászati centrummá változtatná az Arizona Egyetemet. És ekkor jöttek a környezetvédők. A Graham-hegyen él ugyanis a vörös mókusnak egy alfaja, amely csak és kizárólag itt találhat élőhelyet. A harciasabb aktivisták a leendő teleszkópok lerombolásával, megrongálásával fenyegetőztek már jó előre. 1989- ben - nyilván figyelmeztetésül - ismeretlen vandálok megrongálták a Kitt Peak Obszervatórium energiaellátó vezetékeit. Az egyetem csillagászati vezetőjének címére döglött mókust küldtek postán, sőt egyik kollégája halálos fenyegetést is kapott. Ami az eset legfurcsább ellentmondása: a Graham-hegy jelenleg közkedvelt kirándulóhely, ahol még vadászni is szoktak, tehát nyilvánvaló, hogy az obszervatórium elkészültével a környék nagy részét lezárnák a nagyközönség elől, ami feltehetően jót tenne a környezetvédelemnek is. Mindez azonban nem sokat számított. Megkezdődtek a vég nélküli alkudozások. A csillagászok 1984-ben még 18 teleszkóp felállítását tervezték, a környezetvédők nyomására azonban hajlandók lennének hétre csökkenteni a számukat. A kínkeserves alkudozások kompromisszumos eredménye az is, hogy az építéshez felhasznált terület a hegy teljes területének még az 1 %-ára sem terjedne ki. Bizonyos környezetvédő csoportok már kiegyeztek volna, akadt azonban néhány szélsőséges, mint például az "Első a Föld" nevezetű, amelynek tagjai még ezek után is mókusruhában tüntetve tiltakoztak. A csillagászok újabb engedményt tettek, miután az eredetileg megépített út helyét rekultiválták, és a hegyre való feljárást jelentősen lerövidítették. Közben ökológiai vizsgálatok folytak a Graham-hegyen, amelyről kiderült, hogy 11000 éves, a jégkorszak végéről fennmaradt vegetációt őriz, s ahol rövid idő alatt hat új rovarfajt is találtak. Vajon mit szólnak mindehhez a cirkuszhoz a mókusok? Nos, a számuk a botrányossá dagadt eset kezdetekor 328 egyed volt. Ma, anélkül, hogy az obszervatórium tervezett helyén akár csak egyetlen kapavágást is tettek volna, számuk kereken 140-re csökkent. A mókusok nem az obszervatórium miatt pusztulnának el - állítja egy független szakértő -, hanem az erdőtüzek és a fabetegségek következtében. Mindenesetre, ha a csillagvizsgáló a jelenleg elképzelt formájában felépül, az egyetem kötelezettséget vállal, hogy részt vesz az évi 200 ezer dollára rúgó mókuskutatási és környezetvédelmi programban. Feltéve persze, ha lesz még egyáltalán mókus. SZÚBOGÁRVÉSZ FENYEGETI A FENYŐERDŐKET? A szúfélék családjába tartozó bogarak kedvelt szaporodási helye a legyengült, elhalt vagy letörött tűlevelű fák kérge. Az abban vájt járatokban nevelődnek fel következő nemzedékeik. Közben azonban a kéreg olyanynyira károsodik, hogy lassan a fa is tökremegy. A Nyugat-Európában 1990 tavaszán pusztító viharok, majd az őket követő aszály fokozta annak veszélyét, hogy 1991-ben a szúbogarak elárasztják a fenyőerdőket. Német kutatók szerint ugyanis a nagy fenyőháncsszú három nemzedéke is világra jöhet. Minthogy pedig a bogaraknak minden alakja túléli a tél hidegét, attól kell tartani, hogy tavaszra a számuk hatalmasra duzzad. A nagy vész nyáron fenyeget, amikorra a fák tavaly letörött részei e bogarak számára már nem megfelelő szaporodóhelyek, s ezért az ép fák kérgébe is befészkelik majd magukat. A vész ellen csalogató illatanyagokat tartalmazó rovarcsapdákkal kívánnak védekezni. A szúbogarak vájta járatok oly mértékben károsítják a kérget, hogy előbb-utóbb a fa maga is tönkremegy... FILMFÓLIA A KUKORICATERMESZTÉSBEN A franciaországi AGBAL. vállalatnál gyártják azt a vékony filmfóliát, amelyet a kukoricaföldeken nagy területeken terítenek le. Amikor a 12 mikron vékonyságú fólia betöltötte hivatását, magától, a fény hatására elbomlik. A fólia terítése nagy tekercsekről történik. Plasztikkultúrás haszonnövény-termesztés: a francia mezőgazdászok így nevezik ezt a módszert, amelynek alkalmazásával megrövidítik a kukorica beérésének idejét, és megjavítják annak minőségét. Hogyan hat a fólia a termőtalajra? Elősegíti a talaj felmelegedését, megakadályozza a nedvesség elpárolgását, tehát javítja vízháztartását, és ugyanakkor szerkezetileg megköti a talajt. Egyszóval a növény számára kedvező mikroklímát teremt. Élettartama 50 nap, tehát a haszonnövény kikelésétől 50 napig funkcionál, akkor magától elbomlik. A silózásra kerülő kukorica szárazanyag-tartalmát növeli a fólia, ezáltal javítja minőségét és lerövidíti a szárítási időt.
