A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
Volt egyszer egy főiskola Manapság nem csupán a régi családi okiratok keresése, vizsgálata vált divattá, hanem az iskolák elődeinek a kutatása is előtérbe került. A mai szenciek közül is kevesen tudják, hogy városukban az oktatásügy Mária Terézia királynő uralkodása idején főiskolai szintre jutott. A tudományos kutatók a régi Magyarország közgazdasági és műszaki egyetemeinek elődjét — több vonatkozásban — a szenei Collegium Oeconomicum Regium Publicum Scholarum Piarumban látják. A szenei — magyarán — gazdasági kollégium megalapításáról a város krónikája is megemlékezik. "Anno 1763 Fölséges Császárné és koronás Királyné Asszonyunk Mária Terézia etc. behozta Szenczre Tisztelendő Pater Piaristákat, akiknek nagyméltóságú Galánthai és Fraknói Gróf Esterházy Ferenc, Magyarországi udvari Cancellárius, kegyelmes földesurunk Eo Exczellencziája etc. nemcsak a maga itt levő Castélyát ezen Páter Piaristáknak lakásul örökösen adta...", hanem a királynővel együtt minden vonatkozásban biztosították az intézet működését. A feljegyzések szerint: "Ezen Szenczi királyi Collegiumba Húsz Magyarországbeli Ifjakat bé helyeztetett a Fölséges Királyné Asszonyunk és azokat egyenlő formán ruházza... is Őfelsége. Mely Ifijak Arithmeticát, Oeconomiát, Geometriát, Architecturát, Szép írást, és Stylusos német nyelven tanulnak..." A tananyagot tehát csaknem kizárólag a természettudományok köréből állították össze. A szenei kollégium akkor az ország első és egyetlen ilyen jellegű intézete volt. A szerény tanügyi költségvetéseinkkel összevetve elgondolkoztató nagyvonalúságnak kell tartanunk, hogy húsz hallgató számára az alapítók egy rektort és öttagú tanári kart tartottak fenn. A diákok pedig az elszállásoláson és az élelmen kívül — évente — kék és zöld színű posztóból készült zsinóros, magyaros és csipkés kihajtós egyenruhát, két pár lábbelit, valamint tankönyveket és tanszereket is kaptak. A tanulmányi idő három évig tartott. A hallgatókat kamarai és műszaki szolgálatra készítették fel. A felvilágosult abszolutizmus iskolapolitikájának szelleme érvényesült a szenei Collegium Oeconomicumban, Mária Terézia tudta, hogy az állam jóléte és hatalma a jól működő gazdasági életen alapszik. Ehhez pedig elsődlegesen kiváló szakemberek kellenek. Ezért tértek — először talán csak kísérletképpen — Szencen egy magasabb fokú gazdasági nevelés útjára. Ebben az országos hírűvé vált iskolában a számviteli, a mechanikai, a hidrosztatikai, a geometriai, a polgári építészeti és a térképészeti ismereteken kívül tanították a bányászat tudományát is. A képzés időtartama alatt folytatott gyakorlatok közvetlen haszonnal is jártak, mert az egyes ismeretek elsajátítása után a hallgatók a kedvező terepviszonyú vidék felmérésén, építésén is dolgozhattak. Nagy hátrányt jelentett viszont az oktatás számára, hogy a közelben nem volt bánya. Ezért a bányászati méréseket kénytelenek voltak a várost határoló síkság fölé magasodó dombvonulaton végezni. Az alapítólevél szerint az oktató — nevelő munkát azért bízták a piaristákra, mert ennek a rendnek a tagjai kimagasló eredményeket értek el mind a tudományok művelésében, mind az ifjúság erkölcsi nevelése terén. A felvilágosult gondolkodású Mária Terézia megkövetelte, hogy a birodalom leendő intelligenciájának tagjai sokoldalúan kiművelt, lélekben tiszta, pontos munkát végző és szorgalmas polgárok legyenek. Nyelvi problémák Szencen a múltban is voltak. A piarista tanárok, a vármegyék és az országgyűlés petíciói ellenére a királynő hajthatatlan maradt, s a szenei kollégiumban nem változtatta magyarra, sőt még latinra sem, a német tanítási nyelvet. Pedig a városba látogató tudósok közül — a számos magyar nyelvű tankönyv szerzőjeként ismert — Dugonics András, Köpi Károly és Révay Miklós megfelelő szinten le tudták volna fordítani magyar nyelvre a német tankönyveket. Mária Terézia elve azonban kísértetiesen hasonlított a mai követelményekhez: "Tanuljom meg minél több magyar németül, hogy alkalmazható legyen a kamarai és bányahivatalokban!" Az itteni tanárok többsége azonban éberen ügyelt arra, hogy a tanítás német nyelvűsége ne jelentse egyúttal a német szellemiség elfogadását is. Mária Terézia egyébként megkülönböztetett jóindulattal támogatta és többszörös személyes látogatásával is kitüntette a Collegium Oeconomicumot. Az alapító, gróf Esterházy Ferenc is a jelentős anyagi támogatáson kívül személyes barátságával is megtisztelte a kollégium tudós tanárait. Sok más akkori híresség is meglátogatta Szencet és elégedetten szemlélték a diákok építészeti rajzait, térképeit és egyéb munkáit. A rektornak és professzoroknak áradó szavakkal fejezték ki elismerésüket azért, hogy vezetésükkel a hallgatók "...hasznos tudományokat művelhetnek a haza javára. A végzett diákok külön-A mostani magyar alapiskola helyein állt a kollégium egy része
