A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-26 / 43. szám

bars És Hont küzdelme a nemzet csinosodasaert______________________________________ 175 éve nyílt meg a lévai gimnázium „Tudatlanság pedig és vakság a tudományok legfenébb ellenségei. Nem gyarapodnak ezek a szelíd palánták, ahol jó földet nem találnak; mint a sovány iszapban, csak sín­lödnek, és hogy virágjokba mehessenek, szükség, hogy az elmék, melybe béoltatnak, valamennyire elkészülve legyenek". Kármán József írta le e sorokat 1794-ben. A nemzet csinosodása c. írásában. Talán é sorokon is elgondolkodva fogtak össze a két szomszéd megye. Bars és Hont felvilágosult elméi, hogy az új — tizenkilencedik — szá­zadban a Garam és Ipoly mentén létrejöhes­sen egy olyan intézmény, ahol az elmék „valamennyire" felkészülhetnek a tudomá­nyok befogadására. Már az 1802-es ország­­gyűlésen sürgették Bars és a szomszédos megyék, elsősorban Hont követei egy gimná­zium felállítását Léván. Épület lett volna, hiszen a „kalapos király" rendelkezése foly­tán a ferencesek 1786-ban elköltöztek Lévá­ról — ám Bécs urai, II. József halála után, nemigen lelkesedtek a kultúra és műveltség terjesztéséért. Nehezen feledték 1795-öt, Martinovics apátot és társait. Négy nappal a magyar jakobinusok kivégzése előtt Magyar­­ország nádora emlékiratot intézett bátyjá­hoz, a császárhoz. E szerint Magyarországon sok az olyan tanító, aki veszélyes eszmékkel fertőzi meg tanítványait. A gimnáziumi taná­rokat ezentúl erkölcsi megbízhatóságuk sze­rint kell kiválasztani. Ilyen kormányzati alap­állás mellett nem csoda, ha a barsiak 1802-es kérelme is „nem sürgős" címkével kerül az elintézendő ügyek tárába. 1806-ban azonban felcsillan a remény. Lévára is eljut a hír: a piarista tanárok — kiknek erkölcsi megbízhatóságához kétség nem férhet — elhagyni készülnek a kőszegi gimnáziumot, amely majd egy másik szerze­tesrend, a bencések irányítása alá kerül. Nosza, gyorsan küldöttség indul Léváról Bu­dára a Magyar királyi helytartótanácshoz, hogy:.......az Magyar Nyelvnek úgy virágzó Tudománynak vagy hasznos Erköltsöknek bővebben és büvebben való gyarapodásra és. Oskoláknak bé-hozására, minthogy abbúl érzékenyessen az kömyül levő Nemes Vár­megyék is tapogatható fogyatkozást szen­vedni láczatnak, valami módot annak meg­Hazai magyar sajtónkat olvasva sokszor eszembe jut, van-e értelmük a nyelvművelő cikkeknek és adásoknak, hiszen kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ugyanazok a hibák és ugyanazok a hibatípusok bukkan­nak fel újra meg újra. Az örökzöld témák között is előkelő helyet foglalnak el az ide­gen szavak. Már többször is felhívtuk a figyelmet arra. hogy a latin vagy a görög szavak nemegyszer más-más alakban és je­lentésben kerültek be az egyes modem eu­rópai nyelvekbe; ezért fordításkor tanácsos utánanézni, hogy például a szlovák szöveg­ben előforduló latin vagy görög szó meg­van-e a magyarban is, illetve milyen formá­ban és jelentésben él. Most idézendő példá­ink szerzői azonban ezt elmulasztották. Néhány hete a rádióban a jegyzetiró egy éppen akkor a mozikba kerülő amerikai fil­met ajánlott a hallgatók figyelmébe. A törté­net helyszíne a Csendes-óceán, melyet az szerzéseire ejthetnénk ..." A helytartóta­nács nem siet a döntéssel, ám végül is — röpke egy év leforgása után — igent mond. 1807. június 2-án utasítja a lévaiakat, hogy teremtsék meg a tanítás anyagi feltéte­leit. A ferencsesek által elhagyott épületek tatarozására s karbantartására Bars megye közgyűlése kérőlevelekkel fordul saját s a környező megyék nemeseihez. Hont megye 1 500 forintot, Körmöcbánya városa 12 000 zsindelyt küld. Bőkezű mecénásnak bizonyul Hont megye főispánja, Koháry Ferenc gróf, aki egymaga 500 forinttal járul hozzá a gimnáziumi épületek rendbehozatalához. (Tájékoztatásul) 1 forintért egy pár csirke, vagy 2 kiló marhahús vagy 5 liter tej volt kapható; 14 forintba került egy pár csizma, 4—6 forintért pedig már jó minőségű szűr­­nadrágot adtak). A művészetek pártfogója­ként ismert. Haydn és Beethoven barátságát bíró Esterházy Miklós herceg, kinek Barsban s Hontban is kiterjedt uradalma van, tekinté­lyes alapítvánnyal támogatja a lévaiak nemes igyekezetét. Úgy látszik, minden készen áll az első iskolaév megkezdéséhez — ám ek­kor, mint már annyiszor a történelem során — Minerva istennő érlelődő diadalát Mars hadisten hiúsítja meg. 1805-ben a francia hadak Győrnél csúfosan megverik az utolsó magyar nemesi felkelés (insurrectio) résztve­vőit. A gimnáziumnak szánt épületek hadi­­kórházzá alakulnak, hogy befogadhassák a győri összecsapás sebesültjeit. A váratlan fordulat ismét évekre veti vissza a lévai gimnázium ügyét. Az ispotály-jelleg megszűnte után jöhet újra a tatarozás. Rá­adásul a gimnáziumot átvenni készülő pi­aristák. akkori közismert nevükön: a ke­­gyes-tanitórend, főnöke újabb s újabb köve­telésekkel lép fel. Hol a tantermek számát kevesli, hol a lakóépület komfortját találja nemkielégítőnek. Végül odáig fajul a viszály, hogy Bars megye a korábban Léván működő ferenceseket szándékozik felkérni a gimnázi­um átvételére. Szerencsére a kegyesrend élére új rendfőnök kerül, a történészként s hitszónokként egyaránt jeles Bolia Márton, aki 1814-ben egyezséget köt a város elöljá­róival — kötelezik magukat egy új épület négy éven belüli felépítésére. újságíró többször is Pacifikumnak nevezett. Ha szigorúan elméleti és nyelvtudományi szempontból ítélnénk meg ezt a szót, a Pacifikum alak ellen nem lehetne kifogá­sunk, mert a Csendes-óceán neve a modern latinban maré Pacificum. A nyelvgyakorlat oldaláról szemlélve azonban ezt a megoldást nem tekinthetjük szerencsésnek, ugyanis a magyarban egyszerűen Csendes-óceánról beszélünk, a Pacifikum alak ismeretlen. Az Idegen szavak és kifejezések szótárában is csak a Pacific címszót találjuk, ezzel a magyarázattal: A Csendes-óceán angol neve. Érdemes kissé elidéznünk a név kelet­kezésének körülményeinél is. Az Amerika és Ázsia között elterülő tengert elsőként a spa­nyol Balboa érte el, és Déli-óceánnak nevez­te; később Buache francia geográfus a Nagy-óceán nevet adta neki, utalva arra, hogy az óceánok között is a legnagyobb kiterjedésű. Általánosan elfogadottá azon­Ezzel megszűnik a piaristák utolsó aggálya is és 1815. október 18-án megérkezik Lévá­ra a lévai rendház és gimnázium első igazga­tója Ugróczy Ferenc. Poggyászában ott la­pulnak a kezdés legfontosabb kellékei: a pecsétnyomó, a jegyzőkönyvek és a Ratio Educations (Oktatási Nevelési Rendszer) 1806-os kiadása. Rövidesen megérkeznek tanártársai is: a már hetedik X-et taposó, lévani születésű segédtanár Pék Ágoston, Zelneki Gáspár a negyedik, Bartek Mihály a harmadik, Mojzer Jeromos a második és Hoffman Ignác az első nyelvtani osztály ta­nára. A gimnázium ünnepélyes megnyitójára 1815. Szent András Havának (november) 5. napján kerül sor. A Hazai és Külföldi Tudósítások c. pesti lap november 15-i szá­mában „helyszíni tudósítás" olvasható a nagy eseményről. A nap fényét emelte a megye második emberének, Ambró Károly alispánnak személyes részvétele. Az ünnep- — ség Pék Ágoston deák (latin) nyelvű köszön­tőjével kezdődött. Ezt követte az egykori ferences templom újra szentelése és az ün­nepi istentisztelet, melyet maga „az új Colle­gium Igazgatója és az Iskolák Kormányzója" Ugróczy Ferenc celebrált. A magyar nyelvű ünnepi szónok, a lévai lelkopásztor, Szekfü Ferenc Lukács evangélista „Ma lett ezen háznak idvessége" soraival indította prédi­kációját. A hivatalos rész befejezte után Léva városának tanácsa a több mint száz vendég számára már az új gimnázium épületében adott diszebédet. „A mesterséges muzsikai eszközök édessen hangzása, a különbféle egésségekért való poharak kiürítése és a mozsaraknak erre szüntelen durrogása, nem különben a Tiszt. Zelneky Gáspár Negyedik Deák Oskola Tanítója által ezen alkalmatos­ságra készített, és a muzsika el éneklett magyar Versei vidámították és mulattatták a Vendég Urakat" — írja a korabeli tudósító. Az 1815/16-os tanévvel megkezdődött tehát a gimnáziumi oktatás Léván. Az első tanévben 135 diákja volt az iskolának, zö­mével Bárs és Hont megyéből, de akadt köztük pozsonyi, esztergomi, váci, jászberé­nyi, sőt budai illetőségű is. Tegyük azonban mindjárt hozzá: az 1815-ben megnyílt gim­ban a portugál Magellán elnevezése vált, aki azért választotta az „el mar pacifico" vagyis a Csendes-tenger nevet, mert úgy találta, hogy az átlagosnál kevesebb a vihar és az erős szél. A portugál pacifico és az angol pacific végső soron a latin pacificus szóra megy vissza, mely a pax egyik származéka. A pax szónak az általánosabb és ismertebb 'béke' mellett van 'csend, nyugalom' jelentése is, ezért fordítjuk e tenger nevét Csendes-óce­ánnak. A magyarral ellentétben a szlovák nyelvben a Tichý oceán elnevezés mellett létezik a Pacifik is, nem meglepő tehát, ha az amerikai film címének lefordításakor ezt választották. A Pacifikum forma tehát elméletileg le­hetséges ugyan, ám a magyarban ismeret­len; újságíróink azonban olykor egészen kü­lönleges szavakat, neologizmusokat is alkot­nak. Egy popegyüttes lemezét bemutató írásban például a következő szavak fordultak elő: motívakincs, motivika, motivikailag, misztifikum. A jegyzetiró valószínűleg szlo­vák szöveg alapján dolgozott, a motíva szót a szlovák motív „magyarosított" változatá­nak vélte, nem tudva, hogy az magyarul názium csak csonka gimnázium volt! A már említett 1806-os Ratio Educationis ugyanis hat osztályt ír elő a gimnáziumok számára: a négy grammatikai (nyelvtani) osztályt, me­lyekben a fő tananyag a részletes és rend­szeres latin (deák) nyelvtan volt, egy kétosz­­tályos ún. humaniórákat oktató felső tagozat egészített ki. Ebben az ötödik (poétikai) és hatodik (retorikai) osztályban már a latin és görög klasszikus szerzők müveit tanulták a „deákok" elsajátítva a költészettan és szó­noklattan alapjait is. Az új lévai gimnázium fiatal és ambiciózus igazgatója Ugróczy ezért már 1815-ben megkezdi a kilincselést a humaniórák osztályainak felállításáért. Bars megye december 19-én Aranyosmaró­­ton tartott közgyűlésén lelkes felszólalásával eléri, hogy a közgyűlés körlevélben szólítja fel a környező megyéket, ill. azok egyházi hatóságait a lévai gimnázium anyagi tátno* gatására. 1816. május 6-án pedig Ipolysá­gon, Hont megye közgyűlésén ismét szemé­lyes megjelenésével s lelkesítő szónoklata­ival rábírja a honti rendeket, hogy 1 500 forintos alapítvánnyal támogassák a humani­­óra osztályok megnyitásának tervét. A honfiak bőkezűségének is köszönhetően 1816 őszére összegyűlik a szükséges 8 000 forintnyi töke, megkezdődhet a két újabb osztály részére szánt cselédház tatarozása. 1816. november 1-jén megnyílik az 5. és 6. osztály is. Godin József, ill. Szigly Gábor tanárok vezetése alatt. Az 1816—17-es tan­évre már 219 diák iratkozik be. Bars me­gyéből 137, Hontból 35. Ezzel befejeződött a két szomszéd megye. Bars és Hont küzdel­me a gimnáziumi oktatás megteremtéséért. Majd száz éven át — az 1913-ban Ipolysá­gon megnyíló gimnáziumig — a lévai piarista gimnázium volt a Garam s Ipoly mentén a művelődés fáklyavivője. Tanárai közt olyan kiválóságokkal, mint az első igazgató, a szekszárdi születésű Ugróczy Ferenc (1786—1836), aki 1827-ig igazgatta a lévai iskolát, vagy a nagy tudományú kertészkedő, növénynemesítö Katona Mihály Dénes, aki 1827-töl 1829-ig működött Léván. Rövid ideig, 1907-ben, Léván tanított a piaristának induló Juhász Gyula költő is. Ma, amikor ismét napirendre kerül iskolá­ink jelene s jövője, talán nem felesleges felidézni a múltat sem, hogy elődeink fárad­hatatlan igyekezetéből erőt s ösztönzést nyerjünk oktatásunk, patinás múltú iskoláink felvirágoztatására. Dr. Kiss László motívum. Mit kezdjünk azonban a többivel ? A Motivika szó például nincs sem a szlovák­ban, sem a magyarban — legalábbis a szótá­rak tanúsága szerint. Lehet, hogy ezt és a motivikailag szót is a szlovák motivický melléknévből „vonta el" szerzőnk, a misztifi­kum meg talán a misztikum és a misztifi­kál keveredésének a következménye. A misztikum a görögből a latin közvetítésével jutott el hozzánk, jelentése 'titokzatosság, rejtelmesség, sejtelmesség’; a misztifikál ige az idegen szavak szótára szerint francia eredetű, jelentése 'ködösít, szándékosan megtéveszt'. Nem tudom, a jegyzetiró melyik szóra gondolt, pontosabban mit akart mon­dani, mikor ezt a mondatot leírta: „A hang­lemez dalai tehát szorosan emberközpon­­túak. még ha a misztifikum hatására vala­micskét veszítettek is hitelességükből." Számomra a mondat értelme többszöri olva­sás után is rejtély maradt. Lehet, hogy a szerző szándékosan ködösített, azaz miszti­fikált? Talán inkább arról van szó, hogy eszébe sem jutott elővenni az idegen szavak szótárát és ellenőrizni, létezik-e egyáltalán ilyen szó. SZABÓMIHÁLY GIZELLA KINCSÜNK AZ ANYANYELV Pacifikum, motivika, misztifikum

Next

/
Thumbnails
Contents