A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
G tS tíÜ M hs a d e c e m b e r J0' azaz Karácsony hava „Harang csendül. Ének zendül, Messze zsong a háiaének. Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek." Ha a világ fenne az a kis falu és minden ember magába szállna... Egyelőre a költő — Ady Endre, akinek Karácsony című verséből idéztünk — másik verse, a Divina Comedia is időszerű: „Rossz a darab, bocsáss meg, óh, Uram! A díszlet régi, színtelen, kopott, A morál: jaj a jóknak, nagyoknak, A hitványak csupán a boldogok. ” Reméljük karácsonyra, — ajándékként — a „szép karácsony szép zöld fája" alá közös dolgaink rendeződésének kezdete kerül Reméljük... Mindenféleképpen ránkférne, ha az elkövetkező időkben úgy gyarapodnánk, mint Tessedik Sámuel uram mezei gazdaságot gyakorló szarvasi oskolája, melyről a Magyar Hírmondó 1782-ik évi decemberi száma ad hírt: „A székes földön tett próbák sokakat megengeszteltek... : Amint hogy a múlt aszályos nyárban is többnyire kétszer lehetett rajta kaszálni.. Bizony „földünk egyre szikesebb" nyaraink aszályosak, s tán még a kétszeri betakarítás sem segítene rajtunk. Ám elég legyen a pesszimizmusból! December vígságot is hoz: a Miklósoknak, Lucáknak, Ádámoknak, Éváknak, Jánosoknak, Tamásoknak, Szilvesztereknek — és mindenkinek, aki névnapját decemberben üli. Boldog névnapot, jó decembert! ÁDÁM, ÉVA Éva eredeti alakja úgy hangzott, hogy: Hawa. A Teremtés könyvének görög fordításában a Hawából Eua lett, a latin fordításban Éva. Némelyek szerint a Hawa név az életet jelentő héber „haja" szóval van összefüggésben, mások szerint az anyán van a hangsúly s ezért Mezopotámia öslakóinak a szúrniroknak a nyelvében szereplő „ama" szót vonják ide, amely anyát jelent. A Szentírásban Ádám felesége az egyetlen nö, aki e nevet viseli. Személynévvé Éva — Ádámmal együtt — csak a kereszténység korában lett. Ádám nevét a legtöbben a sumérból magyarázzák, ahol az „ad amu" azt jelentette: atyám. A Bibliában Ádám nem személynév, csupán „ember" jelentésű közszóként fordul elő. (Kallós Ede nyomán) GYÓGYERŐ A TERMÉSZETBEN Hűvösebb évszakba érkeztünk. így december elején nagyon időszerű a megfázás, illetve a nátha elleni gyógyteák fogyasztása. A teakúra a szervezetünket ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, a meglévő betegségeket pedig gyógyítja. Hathatós keveréket állíthatunk össze a következő gyógyfüvekből: acsalapu — Petasites hybridus; akácvirág — Robina pseudoacacia; aranyvessző — Solidago gigantea; bodzavirág - Sambucusnigra; borsosmenta — Menta piperita; csalánlevél — Urtica dioica; fehér mályvagyökér — Althaea officinalis; hársvirág — Tilia parvifolia Mill; kakukkfű — Thymus serpyl- lum; kamilla — Pimula veris; keskeny útifű — Hantago lanceolata; majoránna — Origanum majora- na; málnalevél — Rubus idaeus; orbáncfű — Hypericum perforatum; ökörfarkvirág — Verbascum phlomoides; szagosmüge — Asperula odorata; zsályalevél — Salvia officinalis. A füveket apróra vágva egyenlő arányban összekeverjük. Egy liter forrásban lévő vízhez egy evőkanál keveréket adunk, 20 percig lefedve tartjuk, majd leszűrjük és langyosan kortyonként fogyasztjuk. Enyhén ízesítve már 2—3 éves gyerekeknek is adhatjuk. A krónikus náthában szenvedők is gyógyulást nyerhetnek napi egy liter tea elfogyasztása mellett egy 14 napos kúra után. Természetesen, súlyosabb eseteknél a kúrát többször meg kell ismételni. Magyarics József MIKULÁS-NAP. MIKLOS-NAP December 6-a Szent Miklós püspök emléknapja. 1560-ban nálunk még parancsolt ünnep; 1611-ben törlik a kötelező ünnepek sorából a nagyszombati zsinaton. Szent Miklós a kis-ázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. Kultusza egész Európában elterjedt, népszerűségével csak Szent Antal vetekedett. A XIII. századtól a diákok védöszentjeként jelenik meg. A Miklós-napi szokás innen eredeztethető. Időnként tiltják: „Mindekutána ősi időktől fogva tapasz - taltatott, hogy némelyek a lakosok közül a Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben különféle öltözetekben és álarcokban járnak házról házra, s a gyenge gyermekeket is helyes elmével ellenkező, ijesztő, csúfos figurákkal rettegtetik; keményen meghagyatik, hogy senki a lakosok közül úgy gyermekeinket, mint alattvalóinkat ezen túl meg ne bátorkodjék engedni Szent Miklós előtti este az ily színes öltözetekbe való járást." Miklósról templomokat neveztek el, megjelenik a képzőművészetben is. Nálunk az egyik Miklósról, a kassai Miklós mesterről, a hóhérról, börtönt neveztek el. Az épület a XVII. századtól börtön és két polgárház egyesítése által jött létre. Ma természetesen börtönmúzeum. (GörfölJ. fetv.) 23
